vasárnap, június 08, 2008

it's no good

megnéztem a stand by me-t. pár srác elindul hullát kutatni. gondolom ismeritek. hulláról jut eszembe tegnap éjjeli beszélgetésem suzykával.
mesteremmel hazaértünk már fogalmam sincs mikor, s pár percre rá futott be. vhogy szóba jött az, hogy volt boncoláson. látta ahogy szétkaptak egy férfit és egy fiatal nőt. mutattak neki egy szénfekete tüdőt, fresh from the oven, illetve chest. nem is dohányzott a paciens, csak vmi buszvégállomás közelében lakott. tanulság? ne dohányozz a buszon… extra veszélyes lehet.

nekem a történet fő mondanivalója az volt, h a test milyen fontos és jobban oda kellene figyelnünk arra, amit teszünk vele. nagy szavak megint egy olyan alaktól, aki nincs 24 órája, hogy megevett egy egész dupla sajtburger menüt a burger kingben, elszívott egy doboz cigit és megivott nem kevés sört. (tudom gabi vigyáznom kellene, isten látja lelkem igyekszem… és ha már így átlát rajtam igazán szólhatna hogy mi a szitu, mert vagy 4 éve kihagyom a tüdőszűréseket)
szóval adjunk több tiszteletet saját fizikai valónknak. a kommunában megvolt majd’ minden, hogy érezzem az ételek, italok, levegő, munka, környezet pont összhangban van a természettel. ez egy 2 milliós városban megvalósíthatatlan. szóval marad a damage control.

a téma másik megközelítésére suzy világított rá. a tanulság lehet az is, hogy a testünk egy darab hús. ott fekszik és idegenek tépkedik ki a beleinket, folyatják el a vérünket, magasba emelve szerveinket mindenki okulására. amit viszont nem tudnak formalinba áztatni még ha megfeszülnek sem az pont a lényeg… ami gondolkodó élőlénnyé változtat minket, a lelkünk. faszba a testünkkel. mit számít a váz? csonkán is lehet teljes az ember, amíg lelke van.

gondolom megint azok nyernek akik x-re vették és döntetlenre szavaztak. ápoljuk a lelkünk és óvjuk a testünk. gay-ül hangzik, hahh?

a tegnap estém több szempontból is rendhagyóra sikeredett.
munka után hazajöttem, mester felhívott, hogy hasznát tudná venni a társaságomnak, uccu neki menjünk le szimplába és igyunk, beszélgessünk, csocsózzunk.
útközben ettem meg ama bűnös hamburgert. a hely már dugig volt emberekkel. pár órával később rájöttem, h tud ez még jobban dugig. kértünk két italt, leültünk egy asztalhoz, betársult mellénk sok ismeretlen és hangos ember. rég töltöttünk el együtt ennyi időt és beszélgettünk. kellett már egy ilyen este. csocsóasztalnál tönkrevertek párszor minket. perfect. suzyka is letévedt barátaival, közölte, h ők tovább mennek depeche mode fanclubba a pecsába. mesternek felcsillant a szeme. ő régen lejárt oda. meg a csillagfény diszkóba. ok akkor leccgo nézzük meg, hogy néz ki egy ilyen mulatság. pecsa bejáratnál in-kal security. lord of the rings érzés lett úrrá rajtam. ezek baszki tuskók, mint az entek. vagy orkok. megmotoztak alaposan. így csak egy kést tudtam bevinni, gondosan elrejtve a bal zsebemben. egy szerencsétlen megpróbált kimenni a főbejáraton, de közölték vele nem túl kedvesen, hogy ha áthalad a küszöbön, akkor oda vissza már nem megy. max ha újra vesz jegyet. erre egyébként nagyon haraptak. a hátsó ajtónál légszomjunkban kisétáltunk a szabadba. egy piacos pulton üldögélő mordor szülötte csak annyit üvöltött ránk, hogy „VISSZAAAAAAAAAAA”. sztem meg csöngess be anyádhoz jóbarát… talán inkább „uraim legyenek szívesek visszamenni, itt nem tartózkodhatnak”. nem vagyok ilyen kis nebántsvirág, de attól, hogy valaki bunkó, még nem kell egyből egyenruhába bújni. tisztelet a nincs kivétel.

a dm fanclub érdekes jelenség. pecsa nagyteremben, üvöltő hangszórók, teljesen jól szóltak, kivetítőn koncertfelvételek, dj és az összes ember énekeli azokat a számokat, amiket én hezitálás nélkül törlök a vinyómról. ha véletlenül felkerül oda. más nótát nem is húznak csak dm-t. gondolom ettől fanclub. ez még gombócból is sok lenne.
szerencsére volt kisterem is. 80-as évek dizsijével. általános iskola aula diszkó érzés, füstgéppel, szar hanggal, jó zenékkel. de csak módjával.

nem tudom mikor hagytuk el a pecsát, hazasétáltunk. erről már írtam.

ma ébredés után felhívtam t-t. pont a flóriánon vette celluloidra a népeket amint bevásárolnak. a piac tövében találtam meg, álcázva, az optikai zoom minden lehetőségét kihasználva, kukkolva. ettem egy kapros-juhtúrós lángost és felmentünk anyámhoz. megvártuk öcskösöket és felköszöntöttük ádámot. szeretem azt a kölyköt. megpróbálom kihozni a kommunába kicsit. világot látni és nyaralni.

hazajöttem még a zuhé elött. suzy is pihenőt tartott én is ledőltem dodózni.

most itthon, egyedül. nem megyek sehova, nem iszom meg egy darab alkohol egységet sem, csak bateriiz mixét hallgatom, játszom a prince of persiaval és olvasok. atti szereti ezt.

Nincsenek megjegyzések: