vasárnap, november 30, 2008

megint itt és még álmos sem vagyok

hogy működik a fájdalomcsillapító?

mert,

adva van ugye egy állandó fájdalom. aztán hammm bekap. vár egy kicsit, fájdalom csökken, majd megszűnik. és újra mosolyog. majd véletlenül belerúg a fürdőszobaajtóba, úgy kisujjal. az meg fáj- akkor hol a csillapító?
aztán eltelik sok sok óra. 6 vagy 7 és a torkom elkezd megint szépen lassan kiszáradni. ezzel vissza is jön a fájdalom.

szóval hogyan működik?

más téma.

megnéztem a Tarzant. érdekes egy film volt. persze megértem h nagymami belezúgott abba a kajla úszóbajnokba. meg is kell hagyni, hogy úszni azt tud, sikerült úgy megírni a filmet, hogy legyen benne autós üldözés helyett (hülyén nézett volna ki a dzsungelben) egy kajmános üldözés. legszebb benne: johhny fiú aka Tarzan ezerrel úszik, komolyan ilyet még nem láttam pedig sose nézek sportközvetítéseket, a csóka úgy suhan a vízben, mint egy motorcsónak. aligátor ott lohol nyomában. harapja a vizet. tarzan csak úszik és !!!!!! elkiáltja magát a szokásos ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ módon. miközben a feje a vízben. agyam ledobta a szíjat. majd felpattan egy viziló hátára, nyom rajta egy kézifékest, onnan vissza a vizbe és ott a part nem messze.

az is említésre méltó, hogy kb 30 perc alatt egy fél vadaspark állat álományát megfojtotta.

megint más.

holnap semmi kec-mec nem lesz. felkelek, reggel 8kor felhívom a körzeti orvost. nem tom h remélem a dokim délelőtt rendel, bár érdekel is engem, bemegyek és nézzen bele a fejembe aki épp ott van.

ma sok ilyenre lehet számítani

rendet raktam a konyhában, még nem 100%, de már 60.
vettem 3 zacskós levest, ebből összeöntöttem 2-t hozzá nyomkodtam fokhagymát és elcupákoltam mellé egy baguette csücskét. most jól vagy lakva. szép rend van a szobában, nagyon tetszik így átrendezve. fájdalom is elkerül szóval vigyorgok folyamatosan. azon gondolkozom, hogy valszeg kedélyjavítót is tesznek ebbe a painkiller-be. isten áldja meg a gyógyszerész kezét érte.

most pedig 1934-ben készült tarzan filmet fogok nézni. nagymami szerelmével a főszerepben. (nem, nem a nagypapi...)

pretty please with sugar on top

remek dolognak tartom, ha párbeszéd alakul ki közöttünk. az sem baj, ha nem mindig baráti a szó. amit viszont kérek, és ez nem sok, hogy adj magadnak egy nevet. fantáziát, vagy ziátlant, légbőlkapottat vagy anyád adottat, tök mindegy...

peace

early in the morning

tegnap elhoztuk a kanapét. egy 3 részes szett, fehér műbőr, erősen megrepedezve. milyen dupla gondol van a műbőr szóban. az első részével azonnal le is tagadod a második felét. műbőr. gondolom így jobban eladható.

átrendeztük a lakást viktorral, átjött öcskös. chilleztünk pár órát belemélyedve az új szerzeményekbe.

este lipi és emese is átjött, viktor ismét és catanoztunk. aljas fondorlattal megnyertem a játékot, de mosolyom hamar lehervadt, mert már a második cataflam is elvesztette az erejét, újra átengedve a terepet a fájdalomnak. barátaim haza is mentek videózni.

nem akartam bevenni egy harmadikat, erős az a cucc, nem is orvos írta fel, csak a szekrényben találtam viktornál. elindítottam a full metal jacket-et és igyekeztem elaludni. esélyem semmi nem volt. felbasztam az agyam, nem igaz h itt a megváltás karnyújtásnyira és én meg nem használom. benyomtam a harmadikat. csak addigra már kicsit ráparáztam. forróság öntött el. letekertem a fűtést. levettem a zoknit, mackónadrágot, pulóvert. félig takaróztam csak be és forgolódtam. elaludtam. 2 óra múlva ébredtem arra, hogy menten megfagyok. a póló ami rajtam maradt csurom izzadság volt. azonnal lekaptam magamról és kiszedtem egy másikat a szekrényből. fájdalom már nem gyötört, így vissza is másztam aludni. most reggel hatkor ébredtem fel újra, ugyanaz történt, pólóból csavarni lehet a vizet.

itt tartok most. hétfőn elmegyek a dokihoz. erre nem volt példa az elmúlt 4 évben.

az új belga koncert lemezt hallgatom, de egyre inkább a rapülőkre hasonlít. csak mocskosabb... de a közönségen hallatszik, hogy imádják hangosan azt kiabálni, hogy "kapjátok be a faszomat, de tényleg..."

catch 22

ez az igazi 22es csapdája

cataflam:
annyira fáj a torkom, hogy nem bírom ki nélküle.
viszont van egy mellékhatása : - Magas láz vagy nem javuló torokfájás.

szted?

péntek, november 28, 2008

ill

24 órát feküdtem a kanapén egyhuzamban. 2 óránként elaludva és rémeket álmodva. kezdtem úgy érezni, hogy túlzásba viszem a gyógyulást és kezdett nagypapi szagom lenni, úgyhogy összekapartam magam és beálltam a zuhany alá. fél óra forró zuhany. többet ért mint az összes dilibogyó amit most magamba tömök. van egy torokfertőtlenító szopogatós cukorkám, amitől veszettül rosszul tudok lenni. rá is van írva, hogy kegyetlen fejfájást okozhat. még jó, hogy lehet kapni. asszem nem is veszek be többet belőle.

mivel minden nyeléssel pokoli kínokat élek át, ezért nem is ettem már vagy 36 órája. akkor is 2 szelet pizzát, könnyekkel küzdve.

ma nem mentem be dolgozni. nem lett volna semmi értelme. fel sem bírtam kelni. nem hogy webaruhaz, jó napot kívánok...

szóval most felkeltem. leültem ide az íróasztalhoz és kiírom magamból ezt a rohadt illness-t.

holnapra program van, el kell hoznunk egy kanapét vkitől, akik megunták és vettek egy másikat. ehhez a művelethez beszerveztem öcsém egyik barátját, akinek autója elég nagy, megkértem vickyt is, hogy segítsen cipekedni. szegény tuti el tudna képzelni szebb 7végi progit is.

azt persze nem tom, h minek nekem kanapé, vagy hogy hova fogom tenni, mit csinálok a régivel meg ilyenek, de mostanában a lehető legkevesebbet gondolkozom.

5minmix

http://www.mediafire.com/folder/49a5a1fdd8e5257eab1eab3e9fa335ca66212f8cedbd39a0
legújabb mly agymenés, ami terveink szerint lassan egész nagy projectté növi ki magát.

5percesmixek, munkába indulóknak, cigiszünetre és gyors numerához.

hallgassátok...

csütörtök, november 27, 2008

bloom

el vok hervadva. már tegnap este is bennem volt a kór, mert csak ültem bágyadtab a gép előtt, nem volt kedvem se játszani se chatelni, de még zenét hallgatni sem. nem is dagonyáztam tovább az önsajnálatban, hanem felmásztam a galériára és aludni próbáltam. hajnali 4ig még ment is, amikor is arra ébredtem, hogy nem bírok nyelni. torkom bedagadt és lüktetett. forgolódtam pár órát, majd bejöttem melózni.

itt örömhír fogadott egy boríték belsejében. gázművek berágott és közölte h nagyon boldoggá tenné ha utalnék 46 eft-ot. nem is láttam még annyi pénzt egyben. felhívtam őket h kisírjak egy részletfizetést, de süket fülekre talált jajjszavam. ezt most egyben kell nekik, különben jön a bácsi overálban és kikötözi a meleget a lakásból. szabi megszánt és kisegített, ami remek, és újból el vagyok kárhoztattva financiálisan. és mindez miért? mert tomi öcskös ki tavaly télen ott lakozott nem fizette be a számlákat. :(
extraplusz jó, hogy hnap van a szülinapja és gondolo csak fel kellene köszöntenem, de mostani hangulatomban inkább lehordanám a sárga földig amiért ilyen csúnyán elbánt velem.

ezek vannak most.

pannot is lecseréltem t-mobile-ra. felbosszantottak. múlt hónapban megvágtak 7 ronggyal, visszakötési költség címen, majd ebben a hónapban újra kiszámlázták. kérdeztem a corp slave-től, hogy ezt meg hogy? közölte h ne aggódjak, fizessem be, majd levonják a hívásköltségeimből. és ha tegyük fel nekem nincs 7 e ft-om csak úgy adakozni? brrrrrrrrrrrrrrrrr... kurva anyagi lét. vissza is megyek a kommunába. ott nincs ilyen szarság. nem járnak az emberek dagobert bácsi dollár szemekkel.

szerda, november 26, 2008

get it together

új számom van!

régit törölni, újat elmenteni!

06-30-738-6691

érteeeem?

majd még írok...

vasárnap, november 23, 2008

loading... load error

REWIND the tape...
vasárnap reggel... brrrrrrrrrrrrr... szombat du brrrrr........ péntek este brrrrrrrrrrrr.... péntek reggel STOP... PLAY

a péntek egy fellélegzés volt. titánokat magukra hagytuk a webaruhazban és szabival elmentünk az egyik beszálítónk által rendezett gatheringre. a polus mozijának egy vetítőtermében rendezték az összejövetelt. sok öltönyös, helyes hostess lányok, egyik különösen, szfinxként álldogált, kihúzva magát, felügyelve, hogy rendben megkapjuk a narancsleveinket...

egy emberrel sem beszélgettünk, meghallgattuk a prezentációkat, megtudtuk, hogy a vezető nyomtató márkák hány trillió euro bevételt produkáltak, hogy mennyi energiát fordítanak a környezetvédelemre és hogy igaziból gutenberg tőlük lopta a nyomtatás ötletét.

leült mellénk egy testesebb paraszt és az előadás harmadik percében már aludt. ennyi ésszel ülhetett volna egy hátsó sorba is, de nem simán előre. és mint a testesebb bunkók általában nem is átallott fenhangon horkolni. ami eleinte mosolyt csalt az orcámra, majd elkezdett zavarni. nem azért mert olyan kurvára féltem hogy lemaradok valami fontos infóról, hanem mert az emberek csokorban forgatták felénk a fejüket, hogy ez meg ki a fasz??????

ettünk ittunk, volt tombola, majd megnéztük az új 007-es filmet, ami annyira rossz, hogy nem is értem hogyan nevezhetik james bond filmnek.

az új bond valszeg a terminátor 4 szerepére készült, amikor szóltak neki, hogy kis változás van a tervben, de aggódnia nem kell, mert szövege nem lesz több. stílus nuku, csak a faarccal gyilkolás. szinészi játéka meghaladta van damme-ét, de még nem érte el steven seagal-t.

visszamentünk a boltba, majd sinkóval sétáltunk egyet az esőben, bele a mcdo-ba, onnan ide haza, innen az instantba. romkocsma a javából, a város összes emberével zsúfolva. bal vállam már belilult a mellettem ehaladó lökdösésétől. egy korsó méregdrága sör után fellázadtunk és átmentünk szilvuba. szerencsére 6 lépésre van onnan. ott még sör.

nem akart körvonalazódni az este további része, de egy házibuli megmentett bennünket.
nem ismertem egy lelket sem, de a kis klikkünk a konyhában szerencsétlen részegre itta magát. bőszen kínáltak minket fénnyel, ami egy szodásszifonba csavart vodka és némi málnaszörp keveréke. kb mint a pángalaktikus gégepukkasztó.

lementünk még monoba, ahol én már egyáltalán nem voltam magamnál. csak azt nem nem tom h akkor kinél voltam?

vhogy hazajutottam, ez biztos, mert a galérián ébredtem ruhában.

kajára gondolni sem tudtam. inni is csak gyümölcslevet kívántam. beszereztem még a boltban egy adag fornetti féle péksütit, amitől pár órával később igencsak rosszul lettem.

este átjött egy ismerősöm meglátogatni. megittunk egy üveg bort, egy pezsgőt. kakukkkk...

most azon elmélkedem, hogy éhen vesszek vagy felöltözzek és átvágva a kint tomboló blizzardon beszerezzek vmi alap hamit.

-----------------------------------------------

sajtóbúvár rovat új cikkel bővül...

indexen olvasható ökörka megható története, aki bemászott a pandához,hogy keblére ölelje, majd macika megcsócsálta. " dehát olyan kis puszilgatni való..." az, hogy vadállat az az apróbetűs részben volt megírva csak, a marketingje nagyon erős pandácskának...

azon filóztam, hogy mennyi mindent öltöztetnek fel nekünk fekete fehér medvének.
a fornetti tuti hogy ott van. mcdo is élen jár. cigaretta nem is kétséges. bár arra már ráírjak, hogy ebbe beledöglesz te barom és legyél szíves kicsengetni érte 600 ft-ot.
aztán pandának álcázzák még a gyógyszereket is. bejött egy dokinéni a boltba és panaszkodott, hogy jelenlegi nyomtatója lassan köpi a recepteket és idős bácsinak ott kell üldögélnie mire kinyomtatja neki a 12 különböző receptet, amivel emberünk kihúz majd még egy hónapot. who the fuck wants to live forever? and why? lehet h 30 évesen könnyen beszélek erről???? majd pár év múlva kiderül...

szóval a pandák...

szerda, november 19, 2008

western matches

kaptam egy levelet egy régi longo mai elvtársnőtől félig angolul félig franciául. 2010ig elleszek mire dekódolom. remélem megvárja a választ.

ma volt a délutánja annak, hogy munka után egyből a kanapéra vessem magam és 2,5 óra szundikát engedélyezzek.

sajnos ez azzal is jár, hogy most, hogy felébredtem nem tudok kezdeni magammal semmit. nem unatkozom, hanem furán érzem magam a bőrömben.

tegnap a benzinkútnál vettem cigit és mindenhol meggyulladó gyufát adtak mellé. imádom az ilyen kis hülyeségeket. a fél lakás már foszfor csíkoktól zebrálik.

tegnap viktornál töltöttem az estét, youtube partyt volt. rákattantunk a primal scream videókra. találtunk3-at amitől a libidómat a MIR űrállomás ablakából látták supernovaként elsuhanni.
nem linkelem be őket. legyen titok mitől akad ki a barométer.

összepakoltam az üres üvegeket. kurva jó. végre lesz miből felújítanom a lakást. :P

most pedig bevetem magam a zuhany alá. bár lenne egy kádam. sose jönnék ki abból.

kedd, november 18, 2008

be free

egy régi bep-t hallgatok. mennyire elkurvultak, ahogy rájuk irányult a wilág figyelme, pedig ezek a régi albumok igazi üzenetet hordoztak.

élet nagy kérdései még mindig rágják az agyam. én szopogatom a stella artois csücskét és szivogatom a méregzöld pall mall mérgét.

a nőkhöz való viszonyomat próbálom elemezni. a kérdés összetettebb mint ahogy a cosmo leírná. meg is nézem a cosmo-t. mi kell a nőnek?

jé zus... és megint csak jé zus

hogyan élvezzem az anál sex-et. asszem nem itt van a titok nyitja, juss egyedül a csúcsra. ebből doktoráltam. nézzük tovább... zuhanyozz brad pittel, kösz kihagynám. tovább... a hét sexpozíciója: macska a bádogtetőn. elnézve a rajzot inkább a hányd le a bokám jut eszembe, pasik szőrtelenítése... fülembe forró gyantát öntsetek... mindent a "mélytorokról" bazz olvassa ezt vki?

vmi pasi magazin kell. fhm... ááááááááhhhhhhhhhhhhhh

hogyan juttasd el a nődet a csúcsra egy lego bábuval és hurkapálcával. mi a fasz? kinek írják ezeket?

legbölcsebb ha elmegyek aludni.

hétfő, november 17, 2008

a következő kanyarnál fordulj balra... vagy jobbra

007
elhatalmasadott rajtam az ügynök küldetéseinek követése. tegnap éjjel 3ig izgultam azon, hogy hogyan menti meg lady passziánszt. meg is volt az eredménye, úgy elkéstem melóból, mint a pinty. vajh' mi a fasz lehet egy pinty munkája?

dorkát láttam vendégül pár perce. ismerem a tyúkot már hosszú évek óta és rengeteg kellemes emlék fűződik ehhez a viszonyhoz. apró dolgok, emberi dolgok.

péntekre kinéztem magamnak egy partyt a merlinben. nincs több itthon üldögélés és rehab.

számot kell adnom magamnak arról, hogy milyen kapcsolatokat alakítottam ki recently és mi az amit érdemes ebből fenttartani. nyilt titok, hogy nem kezelem jól a kapcsolataimat. sőt, ahogy kapcsolattá válik elegem lesz az egészből. nem mintha legszivesebben egy barlangban tölteném az életem, míg társaságom egyedül a nature és a kövezetre vérrel felfirkált gondolatok.

ti kijöttök az ősökkel? példát mutatnak nektek? olyat amit követni érdemes? én nem tom kit kellene követnem. nagyszüleimet nem ismertem meg az évek során ebből a szempontból. apám története nem hiszem, hogy olyan, amit el kellene játszanom.

anyám is bekanyarodott egy olyan utcába, ahova nem követném.

úgy látszik nekem kell rájönnöm. rá is fogok. töröm a kókuszkámat.

úgy látom, hogy a párkapcsolatokban keresik az emberek az egyensúlyt. minden rendben van, ha van akivel meg lehet osztani, elmesélni, elsírni. hmmm... ezen a vonalon kellene elindulni? hmmm...

bazz amióta van itthon net minden kreativitásom elszívja a chat

nem jövök rá, hogy mi ez a nagy fészekrakás és násztánc amerre a szem ellát. miért reprodukálják magukat a barátaim? ha ez az út amit követnem kell, akkor sürgősen gps-t kell cserélnem, mert bevitt az erdőbe.

és mivan akkor ha atti egy land rover-rel vág új ösvényeket? hol fogy majd ki a tank? hát ezt kurvára nem értem.

vasárnap, november 16, 2008

a legkisebb mind megette

imádok főzni. meg sütni. innen már csak egy lépés h elkezdjek kardigánt kötni és sálat horgolni.

tegnap vettem 6 ceruza elemet, hogy beüzemljem a cimkenyomtatóm, amire semmi szükségem sincs. pláne hogy itthon kiderült h nem is cerka hanem a AAA-s elemmel működik. istennek néha kegyetlenek a tréfái.

ez a james bond, amit megnéztem most, az egyik első videokazettánk volt. nagyszüleim hoztak egy videot asszem kanadából az egyik rokonlátogatás során. volt hozzá pár filmünk. egy tom és jerry, egy donlad kacsa, a 007 - halálvágta, amit azóta nem is láttam. hozzá kell tennem, hogy a videot idén tavasszal dobtam ki egy lomtalanítás alkalmával. toshiba járgány kb 30 kiló és már alig működött. de azért szép teljesítmény volt így is.

talán ebben a filmben láttam először néger nőt. és grace jones elég ijesztő darab. pláne hogy állandóan keménykedik és 4 mondata van. ez pont a fele mint amennyi embert megfojt. ha már 007, pénteken főnökkel vmi happeningre megyünk, ahol levetítik majd az új részt is. remek lesz.

szombat, november 15, 2008

home alone

brothers and sisters... hello

szombat éjjel, hol máshol mint itthon, kivel mással mint magammal hogy másképp mint józanul
pont amilyennek a tökéletes 7végi mulatságnak lennie kell. nyugi nem rinyálni készülök, eszemben sincs, freedom of choice, ezt választottam erre a hétvégére. hogy kigyógyítsam magam egy nasty megfázásból, hogy megkíméljem a pénztárcám és legfőképp mert erre vágyom most.

nagyon durva hetet tudhat maga mögött a webarhaz és összes lakója, kitettük e lelkünket, hogy ellásuk a npéet tintapatronokkal. el is fáradtunk belé. én tuti...

péntek este miután hazaértem befaltam a maradék pizzám, leültem a gép elé és kristóffal beszélgettem. nincs nagy formában a srác, de kiheveri...

pár órával később ariellel váltottam pár szót, míg bevedelt egy fél pincészetet én meg elszívtam a pécsi dohánygyárat.

délben ébredtem vki teflonjára. már nem emlékszem, csak arra, hogy első gondolatom megint az volt, h te jó ég elkések melóból. ez kezdi kikezdeni az ép elmém, vmit tennem kell ellene.

átjött ádám öcsém, kit nem láttam már vagy fél éve. beszélgettünk, játszottunk, csatlakozott peti öcskös és beugrottunk a mediamarkt-ba körülnézni. ő egy tv-vel távozott. összeraktuk nála a kütyüt, hazadobott, nála maradt a mobilom, úgyhogy, aki most hív csalódni fog.

én megörököltem a monitorját, ami nem kis fejfájást okozott vagy másfél óráig. az istenért nem tudtam üzembe helyezni, mígnem a neten megnéztem sorstársaim bejegyzéseit. ismét hálát szeretnék rebegni a netet providáló ismeretlennek.

semmi velős nem jut most eszembe, se megható, se fantáziadús. mindenki találjon ki magának vmi izgit. rám ne számítsatok...

szerda, november 12, 2008

big calm

már amikor hazafelé sétálta a sötétben éreztem, hogy egyre inkább elönt a megnyugvás. tom middleton funky mixe szólt a fülemben elfogadhatatlan minőségben, ami miatt az apple cégnél többen csuklanak, és csak ballagtam a bicikliút mellett. minden el volt rendezve a fejemben, pontosan tudtam mit fog hozni a ma este. semmit. háhá. pld nem lesz benne alkohol. azért írom ezt elsőre, mert múlt péntek óta valahogy sikerült ha csak 2 sört is, de vmit mindig meginnom. heineken tehát lecserélve hársfa teára, benne mézzel buborék helyett.

útam nem haza vezetett egyből, tettem egy kis kitérőt a boltba, ahol alapanyagokat szereztem a csirkepörimhez. a receptet a nyomtatóban hagytam a munkahelyemen, de nem okozhat problémát egy ilyen egyszerű étel, ugye.

hazaérvén elindítottam a tegnap abbahagyott woody allen filmet, beállítottam az ébresztőt 21-re és azonnal el is nyomott az álom a kanapén.

fél kilenckor tértem magamhoz, tudván hogy főznöm kell még. betáraztam a winamp-ba egy másik WA filmnek a sweet and lowdown-nak a zenéjét és swing muzsikára kezdtem bele a hagyma pucolásba.

a folyamattal nem fárasztok senkit, készül ahogy készül.

most háromnegyed éjfél. összepakoltam a szobát, elmosogattam és a tiszta nyugalmat aminek híjján voltam magam körül kezdtem megteremteni. első lépésként az kell, hogy a környezetem átlátható legyen. kívül.
azután majd nemsokára (ahogy az a lukas kanyar tésztam megfő) jóllakva fogok hátradőlni kényelmes fotelomban és defragmentálni az agyam, helyére téve a dolgokat.

mindmegette. szerénytelenül kijelenthetem kurva jó volt.

mi legyen a következő lépés? megvan... project niagara. fűtés felteker, hogy amikor majd kijövök a zuhany alól jó idő fogadjon.

may the force

levágattam a hajam...
úgy nézek ki mint luke skywalker kurva másnaposan.

annyi munka van a webaruhazban, mint még soha. el is fáradok a nap végére rendesen.

aludni se tudok éjszakánként. ingerlékeny vagyok. ezt tegnap be is bizonyítottam.
de ma minden más lesz. már van tervem is...

vasárnap, november 09, 2008

talált net

2008-11-09
vasárnap, 1344

I'm on the porch 'cause I lost my housekeyPick up my book I read Bukowski

ahogy a chili is énekli elolvastam tegnap Bukovski Tótumfaktum-ját. Mester hozta magával amikor átjött péntek este, hogy elmeséljük egymásnak életünket és leigyuk magunkat. a készlet kifogyhatatlannak látszott... fél L agancsos kóla, fél üveg Finlandia, egy üveg fehér Rum. belecsaptunk a lecsóba, átjött vámpír és be nem állt a szája, majd miután itt hagyott kb 7000 szót a levegőben hazament aludni. mi nem tom mikor dőltünk ki.

reggel nekiálltam kifényesíteni a lakást. kora délután öcskös jött látogatóba, hozott egy külső vinyót és egy dvd írót. nem is kellett több, eldobtam a fókát és nekiestem a gépemnek. imádom ezt csinálni. széjjel tépni. azon a délután rápakoltam egy Linuxot, egy Mac OSX-t, majd lezúztam az egészet és maradtam a Vistánál.

öcskös felhívta a figyelmem egy sorozatra, melyben a volt X-akták sztárja azt gondolja, h ő Joey. Californication a címe és kb az visszi a show-t, hogy minden részben megbasz 2-3 kerek mellű spinét. amit ki ne nézne szívesen. meg altesti poénok, drogok, sugárban hányás és cselszövés alap fokon. ja, hogy még trendib legyen van benne kis szado-mazo is. mondjuk azt a titkárnőt én is addig csapkodtam volna amíg el nem megy, el nem rohan vagy el nem vérzik.
meglepetés is ért, találtam netet a szoba sarkában, valaki volt oly’ jó, hogy nem védte le a hálozatot, így rácsimpaszkodtam és hajnali 4-ig msn-eztem Ariellel. közben kivégeztem a maradék jágert, felittam a finlandia alját. tökéletes este volt. mókukka még mindig a legjobb nő a wilágon és semmi, senki le nem taszíthatja trónjáról.

szóval a szombat esti mélyinterjú után édesen aludtam egész ma délig. tanulva az előző napok hibáiból, most időben lementem a boltba és beszereztem pár alap élelmiszert és fogyasztási cikket. van most a hűtőben 3 csirkemell, ami alig várja, hogy a fazekamban vmi paprikás cuccá változzon. van 3 üveg heinekenem vörös csillaggal az oldalán. van fogkrémem, cigim, pzs-m. life is just fine. odakint szürke az ég idebent tompul a szürke állomány...
elindítottam 3 phonecall-t de egyik lehangolóbb volt, mint a másik. idejében abba kell ezt hagyni.
nah, az egyik kurva sört már ki is végeztem. miközben james brown YEAHHH-zik a hangfalakból.

JAMES BROWN – THE PAYBACK

ismeritek? minden benne van ami a funk. csodálatos. feltekerem a hangerőt. ohhhh bassz...jé zus, ki a mennyben bomlasztasz, nem tom mennyi közöd van ezekhez a dolgokhoz, de ha találkozol ezzel a fekával, miközben ott tógában kolbászolsz és hinted az igét légyszi add át neki üdvözletem.

péntek, november 07, 2008

back 2 life

hétvége a nyakamon. egy dolgot határoztam el, nem megyek semmilyen partyba. ellenben kitakarítom a kecót a pincétől a padlásig.

ami még biztosnak látszik az vasárnap randi borikával, este pedig kristivel és szamiékkal fergeteg bebaszás. a hétfő már most látom, h ocsmány lesz.

csütörtök, november 06, 2008

fairy tale

szerda este. lassan éjfél. fáradt vagyok.

lehunyom a szemem, hogy kinyithassak egy harmadik, belső látószervet. azt amelyik nem pillanatnyi külső ingerekből nyeri az infot, hanem agyam rostáján már átszitálta, ismeri a múltat, és jövőt és ha akarja úgy csűri csavarja a történetet, ahogy kedve tartja. míg szemünk ragaszkodik a realitáshoz, addig fantáziánk könnyen elrugaszkodik tőle. szóval, ha a valóság nincs ínyemre, átkapcsolok inkább wonderland-re.

hogy a trip még kellemesebb legyen, klasszikus aláfestő zenét választok, közelembe helyezem az illóolajos kerámia edénykét és megelégszem egy gyertya gyér fényével.

egy óra számlapját látom magam előtt. hatalmas ódon óra, pont mint a vissza a jövőbe egyben, amin a doki csimpaszkodik, csak most nincs őrült tudós a környéken sem. csak én állok szemben a mutatókkal és figyelem őket, amint visszafelé forognak. egyre gyorsabban. és míg én mozdulatlanul állok, addig 24 óra történései visszafolynak az időben mellettem.
kimerevítem a képet. oldalra billentem a fejem és szemügyre veszem. ütött kopott barna bőrönd hever a lábamnál. letérdelek, felcsapom a tetejét. egyedül én mozgok, a táj mint egy 2 dimenziós fotó áll. a bőrönd tele van kacatokkal, de amire nekem most szükségem van az egy halom festék és néhány ecset. a valóságban egy kurva almát se tudnék lerajzolni, de itt, wonderlandben nincs számomra lehetetlen. egy falapra kinyomok pár tubus színt, fogok egy ecsetet, körülnézek és

elkezdem kiszínezni az emlékeim...

fehér ingben állok egy kis faház szobájában. kint zord tél, itt belül kandallóból áradó melegség. fa bútorok, hatalmas ebédlőasztal, körülötte sok-sok székkel. szú ette tetőgerendák a fejem felett. lesöpröm a ruhám, csupa forgács és faszilánk, mivel pár perce raktam meg újra a tűzet. vendéget várok, emiatt ez a nagy felhajtás, emiatt töltöttem a fél napot azzal, hogy kitakarítsam ezt a kis házikót. és ezért feszül a mellemen ez az ing is. hallom ahogy megérkezik az autója. kerekei ropogtatják a havat, fényszórói bevilágítanak az ablakon. megdobban a szívem. megdörzsölöm a tenyerem és beletörlöm a koszt róla a nadrágomba. az legalább nem fehér. az asztalra nézek gyorsan, üveg bor, 2 talpas boros pohár és egy vázában pár szál virág. elégedett vagyok. hallom, ahogy becsapja a Ford ajtaját. tágra nyitom az ajtót, hogy lássa, vártam már hogy újra lássam. nem szól semmit, csak belép. szeretné minél hamarabb maga mögött tudni a hideget. megfordul és köszön.

- Szia.
- Hello bébi.

csak nézzük egymást 2 percig szótlanul. majd odalépek hozzá és megcsókolom. lesegítem a kabátját, felakasztom egy falba vert szögre. az asztal helyett inkább a tűz elé ülünk le, magunkhoz véve a bort.
beszélgetni kezdünk. fel kell tápászkodnom és behozni a dugóhúzót a konyhából. szentségelek kicsit, mert nem akartam megtörni ezt a pillanatot azzal, hogy félvakon beragadt fiókokat rángatok és túrok fel. diadalittasan visszatérek a bornyitóval, visszaülök mellé és kinyitom az üvegeg. a dugót behajítom a tűzbe és figyelem, ahogy bebarnul, majd elég.

rengeteget beszél. imádom hallgatni. ez mindig is így volt. elkezdi mondani és szinte sohasincs vége. de a legjobb része nem is a mennyiség, hanem a lelkesedése, ahogy előadja a kis történeteit. ő tud a legőszintébben örülni azok közül az emberek közül, akiket ismerek. látnotok kéne, ahogy mosolyog. és most, ahogy a lángok megvilágítják az arcát én szebbnek látom őt, mint bármikor eddig. az is igaz, hogy még délután, amikor nekiláttam a takarításnak kinyitottam az elöttünk heverő bor ikertesóját és bevágtam az egész üveggel.

szóval csak ülök és hallgatom őt, közben kortyolok és megpróbálom újra megtalálni a dugóm. válaszolok néha, amikor kérdez. pár perc elteltével elkezdem unni ezt a sok beszédet. ránézek. felveszem a beszéde ritmusát és mosolyogva bólogatni kezdek.
- hááááááát ez nagyon érdekes, akkor most dugjunk - mondom.

jó. nem vagyok egy reneszánsz ember. ez van.

a hátamra fordulok és összekulcsolom a kezem a fejem alatt, ő a könyökömre hajtja a fejét és átkarol. nagyon jó volt vele. beszívom a samponja illatát. oldalra fordulok és megpróbálom kinyomozni, hogy merre lehet a poharam. annyi bizonyos, hogy még a legelején igyekeztem biztonságba helyezni. ismerem magunkat. nem egyszer előfordult, hogy egymásra kattantunk és porig romboltuk a wellnes szálló tip top szobáját. égett is a pofám amikor kicsekkoltunk, mindegy. szemem sarkából kiszúrom, hogy ott sorakoznak a poharak az asztal lábánál. a hifiből Perry Como énekli a Magic Moments-t. megpróbálom elfütyülni a dallamot, de még csak közel sem járok hozzá. hogy végre elcsendesedjek rátapasztja az ajkait a számra. belátom, hogy így tényleg sokkal élvezhetőbb.

kivégezzük az üveget. beszélgetünk. mindennapos dolgokról. sokat nevetünk. mégegyszer megpakolom a tűzet. kiábrándító lenne, ha kihunyna reggelre. semmi kedvünk szétfagyni, de annyira jó most itt, hogy felajánlom, hogy figyelni fogok és nem hagyom kialudni.

reggel felkelek. felöltözöm gyorsan. ő még alszik. nagyon nehezen ébred. kinézek az ablakon, fehér az egész táj. áldom az eget, hogy még egy hétig szabin vagyok. keresek valami napindító zenét. lassan felébred a lány is...

...

kedd, november 04, 2008

jipppiieeee

kaptam fizut, befizettem számlákat, vettem illóolajat.
eukaliptuszosat.
alig várom, hogy hazamenjek és mécsesemmel melegítsem a kerámiatálkát. az egész lakás jószagú lesz és a környék összes koalája az ablakom alatt fog tobzódni.

mivel nem érzem magam séf bácsinak mostanában, így feliratkoztunk sinkókával vmi ételkihordó kúrára. remélem jobb lesz, mint az utolsó kettő volt, mert nem bírnék ki még egy végbéltrükközést.

terápia...

hétfő, november 03, 2008

wet shirt

amióta tündi nyakon öntött egy fél pohár sörrel a partyn, azóta köhögök, krákogok, kettőslátok és pusztultatik. úgyhogy érezd magad szarul gonosz boszorka, amiért rámküldted a kaszás kisöccsét ezzel a fene tbc-vel.

egyébként majd ki csattanok... de inkább még várok vele kicsit.

a kommunán gondolkozom. nem váltottam velük szót vagy levelet, amióta eljöttem. vissza nem vágyom, de érdekel mi minden történt. asszem összeszedem magam és írok pár sort paulának.

egy tonna dolgot kellene vásárolnom otthonra. kifogytam a kemikáliákból, híjján vagyok minden élelmiszernek és tehenem is elapadt, nincs tejem se. mivel reggel csodás ködre ébredtem, amiben muszáj volt sétálnom nagyot, így szinte semmi sem akadályoz meg abban, hogy bemenjek a boltba és hazacipeljem a felét.

rendeltem 3 db lemezt még 4 héttel ezelőtt. megjött eddig egy. bélyeget kellene gyűjtenem, abból sokkal több van és könnyebb hozzájutni. vagy csekkeket. bár azok mindig ugyanolyan sárgák, de a legváltozatosabb számokat tudják ráírni.

ma teát fogok inni. ez nálam esemény. csak a legritkább esetben fordulhat elő. elképzelésem sincs hogy mit lehet szeretni benne.

burgum burgum

elbaszták a feketepárduc bulimat

:(

te mondd azt, hogy rablótámadás

2220
csütörtök este.

tudom, szűk volt a szavam az elmúlt pár napban. valahogy mindig úgy jött ki, hogy mozgásban voltam. van amikor egész héten bezárom magam elefántcsont tornyomba és innen szemlélem a wilágot, de ezen a héten nem tudtam a seggemen maradni.
ma reggel a civil rádióban voltam hivatalos fecóval. interjú a vámpírral címen beszélgettünk a kommunáról és az egészség iskoláról. úgy érzem egész jól sikerült az eszmecsere. akadt kedves betelefonáló hölgy és meghívtak egy másik műsorba is. szóval, aki lemaradt erről még bepótolhatja később.

fecóval és dávid kismókussal bementünk a mammutba. ha már majd' 2 óráig arról pofáztunk, hogy a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom úgy ahogy van monnyon le, akkor éppen ideje elveszni egy shopping center forgatagában. farkaséhesek voltunk mind a hárman. mivel dávidka által befogadható ételek száma igen csekély és nagyi messzi volt , hogy kirántson neki egy adag húst, így a második legjobbat tettük elibe. mc donald's csirke falatkákat. mi magunk egy mexikói étteremben próbáltunk szerencsét. de akár csak las vegasban, nem minden arany ami fénylik. miután a pincér kellően ellenszenves volt és 2 narancslevet 18 perc alatt szervírozott átpártoltunk egy barátságosabb hangulatú vendéglőcskébe. a kiszolgálás itt is ráérős volt, ám az étel ízletes. ezzel persze földig romboltam, az e hétre eltervezett csak müzlit zabálok projectet.

a moszkván metróra ültem és bementem dolgozni. munka után még beszélgettünk szabival másfél órát, arról, hogy mit lehetne jobban v másként csinálni. haza sétáltam. itt kicsit rágyógyultam a komputeremre, majd meguntam a dolgot és rendet raktam. látszólag. bepakoltam egy adag ruhát a mosógépbe, beleöntöttem az utolsó adag kék folyadékomat. most vígan tekergőznek a textilek a chemical waste-ben.

a mai nap egyik legjobb híre, hogy holnap megjelenik majd nálam a munkás osztály és lecseréli a bejárati ajtóm egy vadi újra, ami bent tartja majd a meleget, kint a mindenki mást. ennek folyománya, hogy holnap megint nem veszem ki a részem a webáruház építéséből. reggel bebringázom, hogy lepakoljam a nálam lévő kölcsön dvd-ket, majd húzom vissza a belem és várom az installációt.

készítettem egy zenei cd-t az igazi mókukkának, elvileg már úton is van távoli célja felé.
ez a mozgalmas nap kellemesen lefárasztott.

székemben ülve dave clarke-kal ünneplem ennek a hónapnak a végetértét. nem volt a kedvencem. volt benne minden mi szemnek, szájnak és néha hányak az ingere.

pár napja elkezdtem írni egy kitalált történetet, mert ráuntam mindennapjaim túlzott realitására, de vagy nagyon sokat kell még rajta változtatnom vagy belátnom, hogy tök erőtlen lett. szóval valószínű, hogy lovagi mesém a kukában végzi. pedig amikor írtam még volt értelme. csak időközben figyelmem lankadni kezdett és kijózanodtam.

a holnapi nap más okból is nagyszerű lehet. elvileg a több mint 3 hete rendelt lemezeim megérkeznek. a lemezvásárlás természetesen teljes mértékben kimeríti az "Atti te teljesen hülye vagy, hiszen nincs is pénzed" kategóriát. de hamar meg tudom győzni magam, hogy ennyi élvezet igazán jár egy ilyen remek fickónak, mint moi.

holnapi napra akad még terv a tarsolyban. este leírhatatlan nevű Dzsambalaja koncert a szilvuban. egyszer hallottam őket ott és nagyon tetszett az a fajta blues muzsika, ami elhagyta az erősítőjüket.

most pedig niagara...

2335
vannak kellemes érzések az életben. nem kell feltétlenül egy ferrarit birtokolni hozzá. pont elég most tisztán, illatosan, fürdőköpenyembe burkolva üldögélni. vegyük sorra, mivel lehetne még szebbé tenni ezt az estét. tejjel... találtam 2 deci tejet és nincs is megsavanyodva, nah most mondja valaki, hogy nem vagyok a szerencse fia. vmi nőnemű lény kellene ide hip hop társaságamul. fel is hívott egy nem rég. sajnos nem mobilis, mert oidipus. nem anyjával hált, csak a bokája dagadt fel.

péntek 1528
a munkások a gyár felé vették az irányt, mert az ajtón a zár rossz helyre került. az meg baj,
ugye. mivel a lakást nem hagyom így itt, pizzát voltam kénytelen rendelni. amit annyira nem is bánok.

tegnap este felmásztam a galériára és reggelig édesen aludtam. majd hevesen betekertem a webáruházba, majd haza. a szerelők jó fejek, fiatalok, néha túl buzgók is. pld széjjel verték az előszobában a falat, amikot kitépték a régi tokot. oké a vakolatot eddig is csak a festék tartotta fent, de remélem nem tervezik így hagyni, mert ocsmány. nem tom hogyan lehetne helyre hozni. nah, kiderült, hogy lipi tudja.

1846
pretty please with a sugar on top

dánielre várok, aki úton van hozzám. lemegyünk szilvuba. meg kell ünnepelni, hogy van új ajtóm.

2215, vasárnap
hmm...

szilvuban jambalaya koncertet hallgattunk, sok jóbaráttal, majd dániellel úgy döntöttünk, hogy maradunk és táncolunk még egy kicsit a dj-t hallgatva. ami nagyon nem volt könnyű. ugyanis borzalmas zenéket pakol, illetve, hogy pol korrekt legyek, nem az én izlésemnek megfelelőt. hazasétáltunk, én felborultam és aludtam másnap 11-ig. asszem semmit sem csináltam
szombaton. este a nyugatiban találkoztam cukorkával, majd felmentünk tündiékhez és ott before-oztunk. onnan a merlinbe mentünk, egész éjjel klasszik house muzsikák. tommyboy és palotai back2back. jó nagyot táncoltunk. reggel hullafáradtan hazajöttem.

öcskös telefonjára ébredtem, átjött, megnézte az ajtót, megnéztük a pókember3-at, hazament. én délután még szundítottam 3 órát. és most kezdek felébredni. ami nem baj, mert elég nagy
rendetlenség van, úgyhogy kicsit takarítgatok.

holnap újra munka. vegyesek az érzelmeim. ebben az utolsó 2 hétben nem dolgoztam halálra magam, 4 napos hétvége után egy 3,5 napos következett és meg kell hogy mondjam, hozzá lehet szokni.

2313
te mondd azt, hogy rablótámadás, a te hangod mélyebb... :) filmet nézek.