h o t

volt egy kis pause, mint észre vehettétek. nem könnyű fogalmazni. kiizzadom a gondolataimat. de a mai délután betett nagyon. szóval ezt leírom. semmi nagy dolog.
készülnek fotók is szép számmal és nem feledkeztem meg arról, hogy be vannak ígérve. csak nincs kedvem a ps-pal vesződni.

az élet itt most a szokásosnál kicsivel nyüzsisebb. (ez milyen hülye szó bammeg) készülünk a szombat éjjel tartandó nyílt napra. kb 300 vendéget várunk. kitakarítottuk a kommunát a pincétől a padlásig, lámpákat szereltünk fel a fákra, én belépőjegyet terveztem és nyomtattam.

germánkával lógok, vele szoktam a legtöbbet beszélgetni, ami azt jelenti, hogy naponta 1 órát összesen. őt ki sem lehet robbantani a kertből, még szieszta alatt sem, engem úgy kell kirángatni a zuhany alól, mert már napi 3 tusolás lett a minimum, amivel üzemi hőmérsékleten tudom tartani felhevült testem.

ami ma betettete a kaput, az az, hogy délután hat körül, miután végeztünk a zöldségek és gyümölcsök bedobozolásával, ami egyébként remek hangulatban történ, mint kb egy állami temetés, szóval én magamhoz vettem a hűtőkamrából egy üveg tejet és a kis ösvényemen a lk felé a felét már fel is hajtottam.
a lakókocsiban meleg van. nem újdonság. szél nemigen lengedez, a napfény útját pedig nem állja semmi, onnan föntről sűt rá kegyetlenül all day long. egy kis szaunázás még nem a wilág vége gondoltam. menéztem pár friends epizódot, majd elnyomott az álom. a rém. lófaszt. álom még megjárta, hanem az ébredés. lepedőm átitatva testem sós levével, hajam egy merő csutak, felülni olyan volt, mint egy medencéből kimászni. előre jöttem, a többiek esznek. még ránézni sem akarok ezekere a KIBASZOTT zöldségekre. így könnyű fogyózni. mi a faszt lehet szeretni ezen? komolyan. mert ésszel még megértem, de ezt a pokolfajzat, elvetemült cukkinit zabáljuk már ... állandóan.
germánka is vega. mert disznóság, hogy kivágják az esőerdőket, hogy legyen a teheneknek legelőjük és az amerikaiak kövérre hízhassák magukat. bazmeg akármi van az esőerdők húzzák a rövidebbet. legyen szó papírról, legelőről, kábszer ültetvényről hova kell menni? bele az esőerdőbe, ott mint a vak lumberjack elkezdeni csapkodni és meg is van oldva.

holnap én fogok főzni. péntek este, átjönnek grange nouve-ből is az elvtársak, leszünk vagy 40-en. fél éve nem főztem ennyi emberre, megkértem hát g-t, hoyg segítsen ki. oké. de ő nem főz húst. hozzá sem ér. utálja. csak tudnám, hogy az ilyen hogy fop szaszt. de mindegy. egyébként nem magamtól találtam én ezt ki péntekre. morgó jött oda kedvesen, nyájasan. ugye elvállalom, mert hát ő megcsinálná, de pont nem lesz itt. hát jó. majd ma mikor megkérem, hogy hozzon a superU-ből plusz 2 tejfölt, leül velem és elmagyarázza, hogy én mit is akarok főzni. germánka is odaült, németre váltottak. csóváltam a fejem. ott van 2 nyelv amin közösen is megbeszélhetnénk a dolgot, erre elkezd németül brekegni. németül annyit tudok hogy stabzauger, de még azt sem leírva. szóval kiböki, legyen a vacsi cukkini. óhh mondom milyen eredeti ötlet. meddig kotlott rajta, amíg megfogant a fejében? és néz rám, elmesél németül egy csodajó receptet, könnynen hangzott valóban. nnna? akkor az lesz. hát, mondom miért kell ezt nekem itt és most kiagyalni? majd meglátom. mert előre tervezni jó. de ez csak egy ötlet, persze azt főzök amit akarok, amíg cukkinit akarok.

közben elfelejtettem mit is akartam írni.

megvan.

felkavaró élményben volt részem, amit most nem részletezek itt, de szíven ütött. nem olyan mint amikor egy mókust látsz kiterítve az úton, belei az égnek, inkább olyan, mint amikor éjjel kimész pisilni, át a nagyszüleid szobáján és a tv monoszkopja még épp elégé megvilágtja az ágyat, hogy kivedd, ezek vmi istentelenül ocsmány dolgot csinálhatnak ott. nem mintha megesett volna velem ilyen. úgyhiszem a nagyszüleim számomra teljesen kielégítő szexuális életet éltek, azaz zero.
mindegy. tollat is ragadtam, hogy megírjam ezt egy levélben, de borika lehűtött. időzítés... no sudden moves...