2119 hétfő 2008.09.29.
minden nagyon gromek. csak álmos vagyok nagyon. meg egy játékkal küzdök, amit nem tok feltelepíteni, pedig elvileg vmi szőke picsával kalandozhatnék keresztül kasul benne egy trópusi szigeten. valljuk be, nem egy sablon történet.
a hétfőkkel kb úgy vagyok, mint garfield, simán a pokolba kívánom. és a mai még csak nem is volt szörnyű. reggel egész üdén ébredtem, a takaró meleg öleléséből nehéz csak kibújni, utána már megy minden mint a marikacsapás. mivel k hideg van a lakásban nem töltök el hosszú perceket ruhatakaróm gondos megválasztásával, ami elsőnek esik ki a szekrényből, az nyert mára. hiphop belebújok, fogmosok, hútőből kivadászok vmi ennivalót, amit gondosan becsomagolok, elteszem a laptopom és búcsút intek a szobának.
mivel nem találom a kesztyűm és nagyon szeretek sétálni a bringa téli álomra szenderült. zene a fülemben, még mindig az a 2 many dj's mix, közben nézelődés, szaglászás, agyamban meg álmodozás, fejbenkúrás és a nap teendőinek képei kergetik egymást.
ma vettem az útbaeső boltban egy csokis croissant és egy kaukázusi kefirt. utóbbira nagyon rákaptam. régen tuti nem nyomta volna le a torkomon senki.
ezen a héten sinkó a főnök nálunk, ha valamit elbaszunk vagy nem csinálunk meg, akkor ő lesz lebaszva. remek módszer, múlt héten kezdtük el, akkor én voltam a boss. kaptam is első nap egy bűntető pontot, mert nem volt este elmosogatva. :(
kedd 1602 melóban
reggel forró fürdővel indítottam plusz az elhatározással, hogy ezen a héten befoltozom az ablakot, megcsináltatom az ajtót, rendbeszedem a lakást.
elsétáltam a ház másik oldalán taláható üvegeshez. vittem hozzá az ablakot magát is.
ma hatra jön egy csóka és ad egy árajánlatot az ajtóra. még kiságitól kell elhozni a konvektorát. ahhoz öcskös kell, és beszereltetni majd egy szakemberrel.
dorka ma fog átjönni este és hajszobrászkodni, a múltkor meghiúsultunk...
kedd, szeptember 30, 2008
napi kedvenceim...
simon szól: hallgassátok meg őket...
MARS
LET ME BACKUP
------------------------------------------------------------
2 Many Djs - Live @ Creamfields 10th Anniversary 2008 - Sunday 24th, August 2008
ebben a mixben meghallgathatók...
letölteni innen
le kell scrollozni és a mixet letölteni.
MARS
LET ME BACKUP
------------------------------------------------------------
2 Many Djs - Live @ Creamfields 10th Anniversary 2008 - Sunday 24th, August 2008
ebben a mixben meghallgathatók...
letölteni innen
le kell scrollozni és a mixet letölteni.
- 2 Many DJs
- The Chemical Brothers - Hey Boy, Hey Girl (Soulwax mix) - Virgin (00:00)
- The Gossip - Standing In The Way Of Control (Soulwax nite version) - Black Yard (06:00)
- Guetta - Jack Is Back - FMIF (08:30)
- Fake Blood - Mars - Counterfeet (10:28)
- Outlander - Vamp - R and S (12:26)
- ZZT - The Worm
- Tiga - Mindimension
- Bucketheads - The Bomb - Positiva (19:30)
- Don Rimini - Let Me Back Up (The Crookers mix) - Mental Groove (20:21)
- Alex Gopher - Aurora - Go 4 Music (23:00)
- Walter Murphy - Fifth Of beethoven (2 Many DJs mix) (25:00)
- Tokyo Groove - Crazy Cowbell (28:00)
- In Flagranti - Business Acumen - Codec
- Hot Chip - Ready For The Floor (Soulwax mix) - EMI (30:00)
- Mr Oizo - Flat Beat - No Disc (33:00)
- SebastiAn - Momy - Ed Banger (35:00)
- Zombie Nation - Kernkraft 400 - Popular (38:00)
- MGMT - Kids (Soulwax night versions mix) (39:57)
- Proxy - Raven - Turbo (45:14)
- Justice - Phantom (part 2) (? mix) (49:00)
- Daft Punk - Aerodynamite - Virgin (54:08)
hétfő, szeptember 29, 2008
crazyfog
!WARNING!
sokminden...
take another piece of my hearth...
u know u got it...
semmi különös, csak egy szám, de ehhez már hozzá lehetet szokni, nagy hatással vannak a dalok érzékeny nemrobot lelkemre. a listát én állítom össze, nincs üzenet értéke, vagy ha van is akkor mustbe tudat alatt. milyen sokmindent fogunk arra, hogy onnan származik, ott fogant meg vagy az késztetett. leginkább olyan dolgokat, amiket szégyenlünk nyíltan belemondani, megtenni az arcunkba. nem is ezt akartam mondani... freudi elszólás volt, tudat alatti, megszálltak a démonok, nem volt gyerekszobám, vertek a szüleim, túl sok erőszak a tv-ben. az... mi más. elfojtás? szégyenérzet? félelem? kibaszott freakek vagyunk. túlbonyolított társadalomban élünk, túl bonyolult connectionokat erőltetve magunkra és egymásra. mindig motoszkál valami a háttérben. sötét vagy világos tökmindegy, a saját fejünkben dől el. meg sem próbáljuk kideríteni legtöbbször. "tudod mit medve, baszd meg a porszívódat..."
egyensúly és egyszerűség. ez az alap. erre törekszem. ha bele is keveredem valamibe, ami elcsúsztat, akkor is visszaevezek ezekre a vízekre.
one way or another... hallgassuk akkor ezt.
20008.09.26. péntek 2159
fuuuu bazze
itthon, 4/4 a hangfalakból. idegileg felhúzva úgy mint egy gőzmozdony. helyesbítek. belső vívódás. társas érintkezés, dráma, error. felmerül a kérdés kell e ez nekem? válasz magától értetődik, kell a tehénnek. szélmalom harc.
mit érez a mozdony amikor kisiklik? hiába puszta tömege, érzi nem képes a sinen tartani. hiába a lóerők, egy másik erő ledöntötte a kiszemelt útról. tehetetlenség. aztán beletörődik. akkor borulunk. remélem kapaszkodnak... KABUMMMMMMMMMMMM...
belefutottam egy ilyenbe. és nem az utasok elvesztése, a kártérítési perek tömkelege az ami miatt fáj a fejem, nem is az hogy nem leszek időre a következő megállóban, hiszen vonatom menetrend nélkül száguldott keresztül a tájon. ami zavar az az, hogy miért kellett azt a kurva dinamitot a sinekre helyezni?
plusz ez a kibaszott tehetetlen erő, a tudat, hogy hiába a munkások legjobb szándéka akik a sineket fektették, hiába az utasok bizalma, most mégis heading to the valley. nem kell túldramatizálni atti. nem a világ omlott össze. sőt. apró homokszem a fogaskerekek között. karbantartás és olajozás kérdése az egész. csak ma pont sztrájkolnak a fűtős fiúk. most épp úgy döntöttek, hogy ez a kibaszott vonat mehet nélkülük is, anélkül hogy ott állnának, lapátolnák bele a szenet és figyelnék minden rezdülését.
van egy pár opció. simán lehet, hogy a kerekeim nem túl rugalmasak már. hamar letérnek a pályáról és önként vetik magukat a szántásba. lehet hogy a pálya annyira szar, hogy jobb lenne meg sem próbálni eljutni rajta A-ból B-be. ki a fene látja ezt előre?
2008.09.27. 1637 szombat
way much better... mi kellett hozzá? este hirtelen felindulásból elmentem bulizni. sinkó és barátai plusz tündi mókukka volt a csapat. monoban kötöttünk ki. de mire odaértem már kettőig nem láttam. ott még másfélig sem. aztán, mint aki hírt hallott elindultam haza. gyalog. itthon összeestem.
felkeltem 0845kor. felhívtam szabit, hogy ne haragudjon, de elaludtam és lehet hogy késni fogok a melóból. szólt, hogy akár el se induljak, mert szombat van. megkönnyebbültem. 10kor fecó írt sms-t, hogy akkor bosnyákon talizunk 10 perc múlva. nah ennek a fele sem tréfa. felöltöztem, illetve nem is, hiszen ruhában aludtam, akkor csak megmostam a fogam és elindultam. bejártuk a piacot, én vettem egy R-GO és egy ZIZI LABOR lemezt. 2 könyvet Elvis életéről és egy Cluedo társasjátékot. mindezt 1300ért.
hazaérve felraktam a fülest és 2 many dj's-t hallgattam. majd lefeküdtem aludni. egy órányi vergődés után bemásztam a niagara alá és engedtem magamra a forró vizet vagy 30 percig.
és a 7vége még csak most kezdődik el igazán. nemsokára megjön öcskös és lemegyünk Őrbottyánra TB-ke szülinapját megünnepelni. ott a telken bbq-zunk, majd visszajövünk én meg meghallgatom krafty-t a hajón. sok sok jóbarát lesz ott. erőt most special nem érzek magamban, az alkoholt is csak módjával kívánom, de evés közben jön meg az étvágy. jelen esetben ivás közben jön meg a hányinger. de ne legyünk ennyire előrelátóak.
kurva jó ahogy az RGO létezem elkezdődik, a madárcsicsergés a pergők, fütyülés. MIT SZÓLSZ??????
ez a csóka még mindig ebből él? ebből az egy lemezből, meg hogy a libák vetkőznek a lapoknak? sramlinemzet...
asszem a je je je je rész a legjobb.
a tegnapi error szürke felhője Osloban. más nemzetet boldogít már. visszagondolva bolhát csináltunk az elefántnak. mindegy.
új rovat indul a blogon. most indítom. ebben a percben.
BÚVÁRSAJTÓ vagy SAJTÓBÚVÁR
http://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2008/09/24/ket_vadaszt_lott_meg_tarsuk_a_bakonyban_vaddisznonak_nezte_oket
ha meg már búvár akkor élővilág. jah a lényeg. annyi hülyeséget lehet olvasni a neten hírek címszó alatt, ami elgondolkodtat erről arról.
pld ez a vadászbaleset. ez a házirambo ott szinyöl fönt a lesen. éberen tekintget a vaksötét éjszakába. érzékeny füle minden neszt meghall. nincs az az isten hogy innen üres kézzel térjen haza. elvégre ő egy vadász. nem is csak főemlős, de csúcsragadozó. puskája is van. akkor pedig ő egy vadász. azt már a south park óta tudjuk, hogy az erdő állatkái nem tudnak ám magukra vigyázni. csupa szív szeretetből ki kell őket ritkítani, különben túlszaporodnának és meghalnának. meggátolandó, hogy ebbe belepusztuljanak le kell lövöldözni őket. de nem ám mint tót az anyját. szezonja van neki. és szabályai. pld vemhes állatért 3 bűntetőpont jár. idővel ki is tilthatnak. ezért a vadászok nagyon megfontoltak és csak azt az állatot lövik, amelyik pld rákos, túl öreg épphogy a nyugdíjjáért elbóklászik, az agancsa ferdén áll, amivel megsebezhetné magát, téged vagy engem. egy szó mint száz ezeknek az állatoknak sokkal jobb lesz egy puska csöve elött, majd bámulhatják a familiát a falról kitömve.
még el is hiszem. de akkor hogy a faszba fordul elő, ha már ennyire meg van kötve szegény bátor vadászok keze, hogy még csak nem is lőhetnek mielött diagnosztizálták volna a targetet, szóval hogy a faszba lövi le 2 társát is? mit láthatott onnan?
- ... bazz mindjárt behugyozok, a lábam is elgémberedett már... otthon kellett volna maradni. - sóhaj - mennyi az idő? jézus még csak 2? nah mindegy, már itt vagyok. csak nem megyek haza üres kézzel.
Hé, odanézzek bazmeg. valami neszel. - óvatosan kidugja a fejét, kukucskál, a puska csövét a bokor felé fordítja -
- időzítés... ezen múlik. - levegőt benttartja - nem is egy vaddisznó, ha jó napom van, akkor egy egész családot kiírthatok, tele lesz a frigó, csak egy kicsit várjunk még. tisztán hallom a lépteiket. OTT VANNAK! BUMMM... BUMMM... - Jajj kiáltás -
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, állj te barom...
- a gecibe ez a jóska - lesiet a lesből, lábait ezer tű szurkálja, pisálnia már nem kell, plusz a combja sem fázik. majd fog ha kihül és száradni kezd.
------------------------------------------------------
i try to keep my distance, you play with my resistance
vasárnap 1425
megfürödve a köntös rejtekében, hangszóróból funk
rekonstruálom a tegnapomat.
koválygás amíg a szem ellát. 17re értünk ki őrbottyánba TB-ke szülinapjára. familiáink már hosszú évek óta szoros barátságban vannak egymással. anyáink együtt butultak a bonbonmeggytől, diszkóztak, pasiztak, majd párra találtak, lefialtak minket. TB a szomszédban nőtt fel, egy oviba jártunk, szóval nem egy ma fogant kapocs ami összeköt bennünket. azóta már ő is elindult a szüleinkké válás útján, feleségül vette angélát és született egy kislányuk zsófa.
a party hangulatos volt. olyan meghitt és bensőséges, amilyen csak ilyen régi barátok találkozásakor jöhet létre. eljött anyám és peti apu is. öcskössel 4-en ültünk a kocsiban, ő vezetett odafelé, én beszélgettem muterral. as a family. az ilyen momentumokból nem sok jutott nekem. miután nagyszüleim elhunytak semmi. szóval tudom értékelni és ugyanúgy tudok menekülni is ezek elől.
1517 alakul a hami. illata már nagyon jó, betölti a lakást. éhes nem vagyok. ez az apró szépséghibája a dolognak.
kicsit egyedül vagyok. és nem is tom kivel lennék legszívesebben. ja de tudom. de vele nem lehet.
felrakosgatom szépen sorban a lemezeimet.
1551 alakul a nap. kivettem a csülköt a sütőből. R-GO lemez ott pörög mögöttem. ma már újra képes vagyok elszívni egy cigarettát és beszereztem a vacsorához egy üveg vöröset is.
átjön dorka később felvértezve az ollójával, és mint egy sasson rák lenyesi a torzonborz frizurám.
pár gondolat a tegnap esti partyról.
a helyszínen már jegyet sem lehetett kapni, ami sejtette, hogy nem kevesen leszünk a partyn. krafty előtt a djk próbáltak hangulatot teremteni, de én hiányoltam a szettjükből mind a spirituszt mind az összeszedettséget. breakbeat számok egymás után plusz egy scratch dj, aki kilóra mérte a sikálást. kocepció nélül küldte a babyscratch-eket egy 5 perces szám alatt 4 és fél percig. nagyon ügyes...
a társaság szerencsére nagyon jó volt, rég jött össze ennyi jóbarátom, hogy kitáncolja magát és a mindennapok egyhangúságát. dorka baba fülig érő mosollyal puszilkodta körbe népes csapatunkat és alig várta, hogy önfeledten vesse bele magát a risza nyújtotta örömökbe. kis barátnője nemkülönben. én kiságiék mellett horgonyoztam le a bal első hangfal előtt. a zene jól szólt, apró szépséghiba, hogy mindenkit arra vetett a sors, aki a hátsó terembe igyekezett, így folyamatos lökdösődés és taszigálás alakult ki. nah persze nem úgy, mint anno total car-ban, de elég idegesítően ahhoz, hogy említést tegyek róla.
mivel előző éjjel segghülyére ittam magam, így se TB buliján se az éjszaka folyamán nem voltam képes lenyomni egy sörnél többet vagy rágyújtani egy cigarettára. sebaj, ha jó a zene akkor elég az.
fél kettőkor krafty bekötötte a 2 cdj-t és hozzálátott, hogy csodát csináljon. ehhez kétség kívül nagyon ért. brightonban majd minden második héten meghallgattuk őt az auido-ban, de a jóból sosem elég. kiváncsi voltam milyen trükköket húz elő a kabátújjából és nem kellett csalódnom. a szokásos önhype-oltatás megvolt, szám nem mehetett le anélkül, hogy ne tease-elte volna be a saját nevét, vagy a "there is no thing my dj can't do" szöveg részletet. ezek már szinte trademark-ok nála.
a kétórás szett végén illően elbúcsúzott, átadva helyét egy nevét nemtudom dj-nek, aki simán ráérzett az abbamaradt minőségi funk-hiphop-break vonalnak és azonnal belecsapott a világ legbutább zenéjének üvöltetésébe. 4/4 volt ami megbocsájtható, hiszen szeretem, de mégegy ilyen ostoba számokat nem hallottam sehol. nem is értettem, hogy akkor ezt itt most miért és hogyan. a tánctér úgy kiürült, mintha én lennék ott fent a kezelőszerveknél. rohamozták meg a népek a ruhatárat. mi is beáltunk a sorba, hogy kabátunkat magunkhoz véve haza induljunk és megfáradt testünket betakarva mélyálomba szenderüljünk. a sorban állás gyakolata itthon leginkább arra emlékeztett, amikor a kommunában a birkákat etettem. karám résnyire kinyit, kezemben egy bála széna és az állatoktól alig tudok bevergődni. ezek az egyébként félénk állatok vérszemet kapva tolakodnak, nyomulnak hozzám majdnem ledöntve lábamról. egy birkától persze badarság is lenne elvárni, hogy felfogja, hogy 11 másodpercet vesz igénybe kb amíg az etetőjükbe porciózom az ételt, és ha szépen beállnak oda, akkor nyugodtan falatozhatnak is hamarosan. a kérdés az, hogy drága embertársaim miért gondolják azt, hogy úgy juthatnak a kabátjaikhoz a leggyorsabban, ha egymás hegyén hátán tülekednek és a harmadik sorból lóbálják a ticketjeiket, hátha a személyzet rácsap mint gyöngytyúk a takonyra.
2318
kinky has left the building...
ezzel a 7végi dráma tagozat lezárult. mind a ketten jelesre vizsgáztunk. az új szemeszter hamarosan kezdődik, a tárgyakat még nem vettük fel...
sokminden...
take another piece of my hearth...
u know u got it...
semmi különös, csak egy szám, de ehhez már hozzá lehetet szokni, nagy hatással vannak a dalok érzékeny nemrobot lelkemre. a listát én állítom össze, nincs üzenet értéke, vagy ha van is akkor mustbe tudat alatt. milyen sokmindent fogunk arra, hogy onnan származik, ott fogant meg vagy az késztetett. leginkább olyan dolgokat, amiket szégyenlünk nyíltan belemondani, megtenni az arcunkba. nem is ezt akartam mondani... freudi elszólás volt, tudat alatti, megszálltak a démonok, nem volt gyerekszobám, vertek a szüleim, túl sok erőszak a tv-ben. az... mi más. elfojtás? szégyenérzet? félelem? kibaszott freakek vagyunk. túlbonyolított társadalomban élünk, túl bonyolult connectionokat erőltetve magunkra és egymásra. mindig motoszkál valami a háttérben. sötét vagy világos tökmindegy, a saját fejünkben dől el. meg sem próbáljuk kideríteni legtöbbször. "tudod mit medve, baszd meg a porszívódat..."
egyensúly és egyszerűség. ez az alap. erre törekszem. ha bele is keveredem valamibe, ami elcsúsztat, akkor is visszaevezek ezekre a vízekre.
one way or another... hallgassuk akkor ezt.
20008.09.26. péntek 2159
fuuuu bazze
itthon, 4/4 a hangfalakból. idegileg felhúzva úgy mint egy gőzmozdony. helyesbítek. belső vívódás. társas érintkezés, dráma, error. felmerül a kérdés kell e ez nekem? válasz magától értetődik, kell a tehénnek. szélmalom harc.
mit érez a mozdony amikor kisiklik? hiába puszta tömege, érzi nem képes a sinen tartani. hiába a lóerők, egy másik erő ledöntötte a kiszemelt útról. tehetetlenség. aztán beletörődik. akkor borulunk. remélem kapaszkodnak... KABUMMMMMMMMMMMM...
belefutottam egy ilyenbe. és nem az utasok elvesztése, a kártérítési perek tömkelege az ami miatt fáj a fejem, nem is az hogy nem leszek időre a következő megállóban, hiszen vonatom menetrend nélkül száguldott keresztül a tájon. ami zavar az az, hogy miért kellett azt a kurva dinamitot a sinekre helyezni?
plusz ez a kibaszott tehetetlen erő, a tudat, hogy hiába a munkások legjobb szándéka akik a sineket fektették, hiába az utasok bizalma, most mégis heading to the valley. nem kell túldramatizálni atti. nem a világ omlott össze. sőt. apró homokszem a fogaskerekek között. karbantartás és olajozás kérdése az egész. csak ma pont sztrájkolnak a fűtős fiúk. most épp úgy döntöttek, hogy ez a kibaszott vonat mehet nélkülük is, anélkül hogy ott állnának, lapátolnák bele a szenet és figyelnék minden rezdülését.
van egy pár opció. simán lehet, hogy a kerekeim nem túl rugalmasak már. hamar letérnek a pályáról és önként vetik magukat a szántásba. lehet hogy a pálya annyira szar, hogy jobb lenne meg sem próbálni eljutni rajta A-ból B-be. ki a fene látja ezt előre?
2008.09.27. 1637 szombat
way much better... mi kellett hozzá? este hirtelen felindulásból elmentem bulizni. sinkó és barátai plusz tündi mókukka volt a csapat. monoban kötöttünk ki. de mire odaértem már kettőig nem láttam. ott még másfélig sem. aztán, mint aki hírt hallott elindultam haza. gyalog. itthon összeestem.
felkeltem 0845kor. felhívtam szabit, hogy ne haragudjon, de elaludtam és lehet hogy késni fogok a melóból. szólt, hogy akár el se induljak, mert szombat van. megkönnyebbültem. 10kor fecó írt sms-t, hogy akkor bosnyákon talizunk 10 perc múlva. nah ennek a fele sem tréfa. felöltöztem, illetve nem is, hiszen ruhában aludtam, akkor csak megmostam a fogam és elindultam. bejártuk a piacot, én vettem egy R-GO és egy ZIZI LABOR lemezt. 2 könyvet Elvis életéről és egy Cluedo társasjátékot. mindezt 1300ért.
hazaérve felraktam a fülest és 2 many dj's-t hallgattam. majd lefeküdtem aludni. egy órányi vergődés után bemásztam a niagara alá és engedtem magamra a forró vizet vagy 30 percig.
és a 7vége még csak most kezdődik el igazán. nemsokára megjön öcskös és lemegyünk Őrbottyánra TB-ke szülinapját megünnepelni. ott a telken bbq-zunk, majd visszajövünk én meg meghallgatom krafty-t a hajón. sok sok jóbarát lesz ott. erőt most special nem érzek magamban, az alkoholt is csak módjával kívánom, de evés közben jön meg az étvágy. jelen esetben ivás közben jön meg a hányinger. de ne legyünk ennyire előrelátóak.
kurva jó ahogy az RGO létezem elkezdődik, a madárcsicsergés a pergők, fütyülés. MIT SZÓLSZ??????
ez a csóka még mindig ebből él? ebből az egy lemezből, meg hogy a libák vetkőznek a lapoknak? sramlinemzet...
asszem a je je je je rész a legjobb.
a tegnapi error szürke felhője Osloban. más nemzetet boldogít már. visszagondolva bolhát csináltunk az elefántnak. mindegy.
új rovat indul a blogon. most indítom. ebben a percben.
BÚVÁRSAJTÓ vagy SAJTÓBÚVÁR
http://velvet.hu/blogok/helyszinelo/2008/09/24/ket_vadaszt_lott_meg_tarsuk_a_bakonyban_vaddisznonak_nezte_oket
ha meg már búvár akkor élővilág. jah a lényeg. annyi hülyeséget lehet olvasni a neten hírek címszó alatt, ami elgondolkodtat erről arról.
pld ez a vadászbaleset. ez a házirambo ott szinyöl fönt a lesen. éberen tekintget a vaksötét éjszakába. érzékeny füle minden neszt meghall. nincs az az isten hogy innen üres kézzel térjen haza. elvégre ő egy vadász. nem is csak főemlős, de csúcsragadozó. puskája is van. akkor pedig ő egy vadász. azt már a south park óta tudjuk, hogy az erdő állatkái nem tudnak ám magukra vigyázni. csupa szív szeretetből ki kell őket ritkítani, különben túlszaporodnának és meghalnának. meggátolandó, hogy ebbe belepusztuljanak le kell lövöldözni őket. de nem ám mint tót az anyját. szezonja van neki. és szabályai. pld vemhes állatért 3 bűntetőpont jár. idővel ki is tilthatnak. ezért a vadászok nagyon megfontoltak és csak azt az állatot lövik, amelyik pld rákos, túl öreg épphogy a nyugdíjjáért elbóklászik, az agancsa ferdén áll, amivel megsebezhetné magát, téged vagy engem. egy szó mint száz ezeknek az állatoknak sokkal jobb lesz egy puska csöve elött, majd bámulhatják a familiát a falról kitömve.
még el is hiszem. de akkor hogy a faszba fordul elő, ha már ennyire meg van kötve szegény bátor vadászok keze, hogy még csak nem is lőhetnek mielött diagnosztizálták volna a targetet, szóval hogy a faszba lövi le 2 társát is? mit láthatott onnan?
- ... bazz mindjárt behugyozok, a lábam is elgémberedett már... otthon kellett volna maradni. - sóhaj - mennyi az idő? jézus még csak 2? nah mindegy, már itt vagyok. csak nem megyek haza üres kézzel.
Hé, odanézzek bazmeg. valami neszel. - óvatosan kidugja a fejét, kukucskál, a puska csövét a bokor felé fordítja -
- időzítés... ezen múlik. - levegőt benttartja - nem is egy vaddisznó, ha jó napom van, akkor egy egész családot kiírthatok, tele lesz a frigó, csak egy kicsit várjunk még. tisztán hallom a lépteiket. OTT VANNAK! BUMMM... BUMMM... - Jajj kiáltás -
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ, állj te barom...
- a gecibe ez a jóska - lesiet a lesből, lábait ezer tű szurkálja, pisálnia már nem kell, plusz a combja sem fázik. majd fog ha kihül és száradni kezd.
------------------------------------------------------
i try to keep my distance, you play with my resistance
vasárnap 1425
megfürödve a köntös rejtekében, hangszóróból funk
rekonstruálom a tegnapomat.
koválygás amíg a szem ellát. 17re értünk ki őrbottyánba TB-ke szülinapjára. familiáink már hosszú évek óta szoros barátságban vannak egymással. anyáink együtt butultak a bonbonmeggytől, diszkóztak, pasiztak, majd párra találtak, lefialtak minket. TB a szomszédban nőtt fel, egy oviba jártunk, szóval nem egy ma fogant kapocs ami összeköt bennünket. azóta már ő is elindult a szüleinkké válás útján, feleségül vette angélát és született egy kislányuk zsófa.
a party hangulatos volt. olyan meghitt és bensőséges, amilyen csak ilyen régi barátok találkozásakor jöhet létre. eljött anyám és peti apu is. öcskössel 4-en ültünk a kocsiban, ő vezetett odafelé, én beszélgettem muterral. as a family. az ilyen momentumokból nem sok jutott nekem. miután nagyszüleim elhunytak semmi. szóval tudom értékelni és ugyanúgy tudok menekülni is ezek elől.
1517 alakul a hami. illata már nagyon jó, betölti a lakást. éhes nem vagyok. ez az apró szépséghibája a dolognak.
kicsit egyedül vagyok. és nem is tom kivel lennék legszívesebben. ja de tudom. de vele nem lehet.
felrakosgatom szépen sorban a lemezeimet.
1551 alakul a nap. kivettem a csülköt a sütőből. R-GO lemez ott pörög mögöttem. ma már újra képes vagyok elszívni egy cigarettát és beszereztem a vacsorához egy üveg vöröset is.
átjön dorka később felvértezve az ollójával, és mint egy sasson rák lenyesi a torzonborz frizurám.
pár gondolat a tegnap esti partyról.
a helyszínen már jegyet sem lehetett kapni, ami sejtette, hogy nem kevesen leszünk a partyn. krafty előtt a djk próbáltak hangulatot teremteni, de én hiányoltam a szettjükből mind a spirituszt mind az összeszedettséget. breakbeat számok egymás után plusz egy scratch dj, aki kilóra mérte a sikálást. kocepció nélül küldte a babyscratch-eket egy 5 perces szám alatt 4 és fél percig. nagyon ügyes...
a társaság szerencsére nagyon jó volt, rég jött össze ennyi jóbarátom, hogy kitáncolja magát és a mindennapok egyhangúságát. dorka baba fülig érő mosollyal puszilkodta körbe népes csapatunkat és alig várta, hogy önfeledten vesse bele magát a risza nyújtotta örömökbe. kis barátnője nemkülönben. én kiságiék mellett horgonyoztam le a bal első hangfal előtt. a zene jól szólt, apró szépséghiba, hogy mindenkit arra vetett a sors, aki a hátsó terembe igyekezett, így folyamatos lökdösődés és taszigálás alakult ki. nah persze nem úgy, mint anno total car-ban, de elég idegesítően ahhoz, hogy említést tegyek róla.
mivel előző éjjel segghülyére ittam magam, így se TB buliján se az éjszaka folyamán nem voltam képes lenyomni egy sörnél többet vagy rágyújtani egy cigarettára. sebaj, ha jó a zene akkor elég az.
fél kettőkor krafty bekötötte a 2 cdj-t és hozzálátott, hogy csodát csináljon. ehhez kétség kívül nagyon ért. brightonban majd minden második héten meghallgattuk őt az auido-ban, de a jóból sosem elég. kiváncsi voltam milyen trükköket húz elő a kabátújjából és nem kellett csalódnom. a szokásos önhype-oltatás megvolt, szám nem mehetett le anélkül, hogy ne tease-elte volna be a saját nevét, vagy a "there is no thing my dj can't do" szöveg részletet. ezek már szinte trademark-ok nála.
a kétórás szett végén illően elbúcsúzott, átadva helyét egy nevét nemtudom dj-nek, aki simán ráérzett az abbamaradt minőségi funk-hiphop-break vonalnak és azonnal belecsapott a világ legbutább zenéjének üvöltetésébe. 4/4 volt ami megbocsájtható, hiszen szeretem, de mégegy ilyen ostoba számokat nem hallottam sehol. nem is értettem, hogy akkor ezt itt most miért és hogyan. a tánctér úgy kiürült, mintha én lennék ott fent a kezelőszerveknél. rohamozták meg a népek a ruhatárat. mi is beáltunk a sorba, hogy kabátunkat magunkhoz véve haza induljunk és megfáradt testünket betakarva mélyálomba szenderüljünk. a sorban állás gyakolata itthon leginkább arra emlékeztett, amikor a kommunában a birkákat etettem. karám résnyire kinyit, kezemben egy bála széna és az állatoktól alig tudok bevergődni. ezek az egyébként félénk állatok vérszemet kapva tolakodnak, nyomulnak hozzám majdnem ledöntve lábamról. egy birkától persze badarság is lenne elvárni, hogy felfogja, hogy 11 másodpercet vesz igénybe kb amíg az etetőjükbe porciózom az ételt, és ha szépen beállnak oda, akkor nyugodtan falatozhatnak is hamarosan. a kérdés az, hogy drága embertársaim miért gondolják azt, hogy úgy juthatnak a kabátjaikhoz a leggyorsabban, ha egymás hegyén hátán tülekednek és a harmadik sorból lóbálják a ticketjeiket, hátha a személyzet rácsap mint gyöngytyúk a takonyra.
2318
kinky has left the building...
ezzel a 7végi dráma tagozat lezárult. mind a ketten jelesre vizsgáztunk. az új szemeszter hamarosan kezdődik, a tárgyakat még nem vettük fel...
csütörtök, szeptember 25, 2008
life is a bitch so am i
az egész kurva bandát... omg...
ma nagyon ilyen napom van...
mint a satisfaction és az around the world együtt
i feel love for the first time, szép szép funkhouse
mégegy. 10 éve már...
régi és funk... hidegrázás...
klasszikus műanyag álmok
nnahh ez a bigbeat... seggrázáááááás
most 7végén krafty kuts, nahh itt van az akiről ő vesz példát...
ezt kristinek és mindenkinek aki ott pörgött még matrixra a vigadóban...
kedd, szeptember 23, 2008
700
jepppp... morzsoljunk el egy könnycseppet, ez a 700ik post.
melónak vége, irány az obi, ahol tágra nyitom a szemem és ajtóra vadászom majd.
onnan a hentes ahol tágra nyitom az erszényem és dagadóra vadászom majd.
onnan a kicsön ahol tágra nyitom a sütőt majd.
onnan a szobácska és tágra nyitom a szám amikor bekebelezem a husikát.
nektek is szép marcangolást és kellemes estét. aki hoz egy üveg piros bort kaphat a vacsiból. csak a jubileum miatt...
melónak vége, irány az obi, ahol tágra nyitom a szemem és ajtóra vadászom majd.
onnan a hentes ahol tágra nyitom az erszényem és dagadóra vadászom majd.
onnan a kicsön ahol tágra nyitom a sütőt majd.
onnan a szobácska és tágra nyitom a szám amikor bekebelezem a husikát.
nektek is szép marcangolást és kellemes estét. aki hoz egy üveg piros bort kaphat a vacsiból. csak a jubileum miatt...
global warming
2008.09.22. 2213 hétfő este
gondolkodjunk béláim...
egétő problémával állok szemben. ha pontosabban akarnék fogalmazni akkor inkább úgy írnám, hogy fagyasztó problémával.
az tény, hogy a seggénél fogva megbasztuk természet anyánkat, akinek gyanítom, már ez első pár lökés sem volt túlságosan ínyére, de most hogy több millióan penetrálunk drága testébe ész nélküli orgiát rendezve már kezd elszabadulni a pokol. apróbb dolgok kezdenek eltünedezni a sárgolyónkról. élőlények, esőerdők, tavak, tengerek, ózonlyukak keletkeznek, és ami most testközelből érint az a klímaváltozás. pld hova a picsába tünt az ősz? a nyári kánikulából miért lett 3 nap alatt tél?
--- megszakítjuk adásunkat, egy rövidhír erejéig, a lány, akit várok még nem ért ide, de már
majdnem elindult... szekomszá ---
szóval hiányolom nagymamám kedvenc évszakát, az őszt. amit én sokáig nagyon bánatosan éltem meg, hiszen újra kezdődött vele az iskola, nem mentünk többet a telekre és elmaradozott a sortban mászókázás, biciklizés is.
DE elég volt farmert és pulcsit húzni, nem sígatyát, kesztyűt, bundabugyit. ahogy elnéztem a híreket a múlt szombaton nagyon sokan fázhattak, mert símaszkban, kapucniban futkorásztak a városban és tűzeket gyújtottak úton útfélen. ez is csak azt jelentheti, hogy hideg van. vagy hogy honfitársaim ostobák. nem feladatom eldönteni.
az otthon melege. árad a szülőház szeretetéből. a minket körülvevő emberekből, akikkel családot alkotva élünk. megtalálható a konyhában, ahol mami almáspitét süt. ott van fater pipájának végében is. áramlik a fürdőből, ahogy teleengeded magadnak a kádat, olcsó habfürdőt csorgatva az aljára, előre örülve a pillanatnak, amikor majd elnyelnek a habok, a mécsesek halvány fényéből a kád szélén, a hajszárítóból, amit a paplan alatt működtetve élvezed, hogy áramlik, közben azt játszva, hogy a déli sarkon expediciózol. hozzá juthatsz kedvesed testmelegéből, ahogy átfonod karjaiddal. feltöltheted magad forró kakaóval vagy barátokkal koccintva, ahogy lehúzod a második felest.
ilyen és hasonló melegség az, amire vágyom.
hogy egy kicsit visszarántsam magam a földre íme pár adat és tény. a lakásom 34 nm. nem egy palota, de nagyobb, mint egy lakókocsi és komfortos is. sőt, amióta öcsém kifestette még narancssárga is. ami már kezd nyomasztóvá válni. olyan a szoba, mintha benyitnék egy déli gyümölcsbe, majd magamra húznám a héját. mivel nem éreztem a helyet magaménak sohasem, mert bár a tulajdonlapon az én nevem áll, mégsem tettem hozzá semmit, nem rendezkedtem, el sem képzeltem milyen lenne itt megöregedni vagy ha azt talán nem is de, hogyan lehetne saját képemre formálni. ehelyett elutazgattam mindenféle országokba és beköltöztem a lehető legkülönfélébb szobácskákba.
cipruson egy fehér apartmanba, keskeny folyosóval, hatalmas erkéllyel, ami alatt 2 pálmafa állt. majd egy kocsma fölé egy lyukba, ahol csak a szúnyogok érezték jól magukat és táplálták magukat a véremből.
brightonban már jobb volt a helyzet, külön szobában laktam, ami nem volt sokkal nagyobb, mint az lk, de volt benne nagy ablak, szekrény, íróasztal és kényelmes ágy. az ablak alatt pálmafa nem nőtt, de tűzfal igen, a tájkép szaturációját meg csúnyán levették, mert a szürke dominált teret nem hagyva se zöldnek se kéknek.
a kommunában becuccoltam a lakókocsiba. a helyszűke megkötötte a kezem és fantáziám sem szárnyalhatot vég nélkül, így szúnyogháló és a tentepléd jelentette a dekorációt. az egyik roppant praktikus a másik a szívemhez nőtt az évek folyamán.
és most itthon. ami lehet akár otthon is. az kell(ene) hozzá, hogy lássam magam benne még nem sok kb. 2-5 év múlva is. hogy vegyem a fáradságot, időt, pénzt és alakítsam. ha most végignézek a lakáson elégedett vagyok. a lányok remek munkát végeztek. átgondolták, kipakolták újra összetették.
gyertyafény, tisztaság, terítő az asztalon (vámpírtól), rajta egy párologtató. kerámiából készült, kis tállal a tetején, amibe vízet és vmi illóolajat kellene csepegtetni. mivel ilyen illatanyagnak hiányát szenvedem most fahéj és szegfűszeg bugyog benne, mint egy ügyetlen alkimista kezdetleges műhelyében. a hangszorókból tom waits énekel, búslakodni hallatszik szegény. de
feldobottnak még nem is hallottam soha.
ami a hideget illeti, mert be kell vallani nincs meleg. pamutzokniban, mackónadrágba és hosszúújjú pólóban elviselhető. ha nem buzgálkodok sokat. de eszembe sincs.
gondolkodjunk béláim...
egétő problémával állok szemben. ha pontosabban akarnék fogalmazni akkor inkább úgy írnám, hogy fagyasztó problémával.
az tény, hogy a seggénél fogva megbasztuk természet anyánkat, akinek gyanítom, már ez első pár lökés sem volt túlságosan ínyére, de most hogy több millióan penetrálunk drága testébe ész nélküli orgiát rendezve már kezd elszabadulni a pokol. apróbb dolgok kezdenek eltünedezni a sárgolyónkról. élőlények, esőerdők, tavak, tengerek, ózonlyukak keletkeznek, és ami most testközelből érint az a klímaváltozás. pld hova a picsába tünt az ősz? a nyári kánikulából miért lett 3 nap alatt tél?
--- megszakítjuk adásunkat, egy rövidhír erejéig, a lány, akit várok még nem ért ide, de már
majdnem elindult... szekomszá ---
szóval hiányolom nagymamám kedvenc évszakát, az őszt. amit én sokáig nagyon bánatosan éltem meg, hiszen újra kezdődött vele az iskola, nem mentünk többet a telekre és elmaradozott a sortban mászókázás, biciklizés is.
DE elég volt farmert és pulcsit húzni, nem sígatyát, kesztyűt, bundabugyit. ahogy elnéztem a híreket a múlt szombaton nagyon sokan fázhattak, mert símaszkban, kapucniban futkorásztak a városban és tűzeket gyújtottak úton útfélen. ez is csak azt jelentheti, hogy hideg van. vagy hogy honfitársaim ostobák. nem feladatom eldönteni.
az otthon melege. árad a szülőház szeretetéből. a minket körülvevő emberekből, akikkel családot alkotva élünk. megtalálható a konyhában, ahol mami almáspitét süt. ott van fater pipájának végében is. áramlik a fürdőből, ahogy teleengeded magadnak a kádat, olcsó habfürdőt csorgatva az aljára, előre örülve a pillanatnak, amikor majd elnyelnek a habok, a mécsesek halvány fényéből a kád szélén, a hajszárítóból, amit a paplan alatt működtetve élvezed, hogy áramlik, közben azt játszva, hogy a déli sarkon expediciózol. hozzá juthatsz kedvesed testmelegéből, ahogy átfonod karjaiddal. feltöltheted magad forró kakaóval vagy barátokkal koccintva, ahogy lehúzod a második felest.
ilyen és hasonló melegség az, amire vágyom.
hogy egy kicsit visszarántsam magam a földre íme pár adat és tény. a lakásom 34 nm. nem egy palota, de nagyobb, mint egy lakókocsi és komfortos is. sőt, amióta öcsém kifestette még narancssárga is. ami már kezd nyomasztóvá válni. olyan a szoba, mintha benyitnék egy déli gyümölcsbe, majd magamra húznám a héját. mivel nem éreztem a helyet magaménak sohasem, mert bár a tulajdonlapon az én nevem áll, mégsem tettem hozzá semmit, nem rendezkedtem, el sem képzeltem milyen lenne itt megöregedni vagy ha azt talán nem is de, hogyan lehetne saját képemre formálni. ehelyett elutazgattam mindenféle országokba és beköltöztem a lehető legkülönfélébb szobácskákba.
cipruson egy fehér apartmanba, keskeny folyosóval, hatalmas erkéllyel, ami alatt 2 pálmafa állt. majd egy kocsma fölé egy lyukba, ahol csak a szúnyogok érezték jól magukat és táplálták magukat a véremből.
brightonban már jobb volt a helyzet, külön szobában laktam, ami nem volt sokkal nagyobb, mint az lk, de volt benne nagy ablak, szekrény, íróasztal és kényelmes ágy. az ablak alatt pálmafa nem nőtt, de tűzfal igen, a tájkép szaturációját meg csúnyán levették, mert a szürke dominált teret nem hagyva se zöldnek se kéknek.
a kommunában becuccoltam a lakókocsiba. a helyszűke megkötötte a kezem és fantáziám sem szárnyalhatot vég nélkül, így szúnyogháló és a tentepléd jelentette a dekorációt. az egyik roppant praktikus a másik a szívemhez nőtt az évek folyamán.
és most itthon. ami lehet akár otthon is. az kell(ene) hozzá, hogy lássam magam benne még nem sok kb. 2-5 év múlva is. hogy vegyem a fáradságot, időt, pénzt és alakítsam. ha most végignézek a lakáson elégedett vagyok. a lányok remek munkát végeztek. átgondolták, kipakolták újra összetették.
gyertyafény, tisztaság, terítő az asztalon (vámpírtól), rajta egy párologtató. kerámiából készült, kis tállal a tetején, amibe vízet és vmi illóolajat kellene csepegtetni. mivel ilyen illatanyagnak hiányát szenvedem most fahéj és szegfűszeg bugyog benne, mint egy ügyetlen alkimista kezdetleges műhelyében. a hangszorókból tom waits énekel, búslakodni hallatszik szegény. de
feldobottnak még nem is hallottam soha.
ami a hideget illeti, mert be kell vallani nincs meleg. pamutzokniban, mackónadrágba és hosszúújjú pólóban elviselhető. ha nem buzgálkodok sokat. de eszembe sincs.
hétfő, szeptember 22, 2008
omg
éjjel vagy vasárnap hajnal, szabadon választott. a profi zenéje... 4 fáradt ember... sűrű hétvége, sok nevetés, sok érzelem, rengeteg történet.
péntek óta... jobban mondva csütörtökre datálható a történet eleje. hisz' akkor érkezett hozzám cukorka. majd péntek munka után jött meg újra kishúgával, szeretett gy-vel. hogy az önzetlenségből példát mutassunk és mondjuk elmeséljek egy igen egyszerű történetet gy most ünnepelte a születésnapját. 20 éves lett a lány, én pedig mivel szeretem őt meg szerettem volna ajándékozni. munkahelyemre befújta a szél egyik törzsvásárlónkat, akinek elmeséltem miként szeretném az ajándékul szánt képet kinyomtatni, majd mivel neki sok tapasztalata van ezen a téren nem csak hogy felajánlotta a segítségét, de el is készítette, kinyomtatta, bekeretezte magát a képet. mindezt pusztán úgy érzem azért, mert kedvesen szolgáltuk ki őt, plusz és ez nagyon fontos, nagyra értékelte gyerek munkáját, tehetségét, ami a kis képregényben mutatkozik meg. egy szó mint száz, már csütin a magaménak tudhattam azt, amit egy nappal később boldog szülinapot énekelve nyújtottam át a gyereknek.
a képregény, amire nem tudom, hogy emlékeztek-e, igazából mindegy is, szóval a képregény kiegészült. folytatódott. a történet most ott végződik, hogy elhagytam az országot és írodik, rajzolodik folyamatosan, egész addig, amíg látunk benne fantáziát és olyan szoros szálak kötnek össze bennünket, amik gyerek kezére csavarodva a színes ceruzája után nyúlnak. én tudom, hogy minden egyes képért hálás vagyok. mindegy mit talál ki a tudomány, hány mega vagy akár giga pixeles, hd vagy kutyafüle cuccot is öntenek műanyagba, semmi sem tud olyan értéket nyújtani, mint azok a kis figurák, amik visszaköszönnek a színes a4-es lapokról.
szerencsésnek vallom magam. a véletlen összehozott ezekkel az emberekkel, akiket első pillantásra a szívembe zártam és úgy megszerettem mindenféle érdek, hátsó szándék nélkül, mint tulajdon testvéremet. a legtöbb emberről akiket megismerünk tudjuk miért kerültünk kapcsolatba vagy hogy mi motivált bennünket, hogy kiépítsünk egy barátságot. barát barátja, haver a parkból, akármi. ebben az esetben szó sincs ilyesmiről. 3 ember. megbeszélik, hogy találkoznak. nincs elvárás. nincs félelem. nézzük mennyire passzolunk össze. és az eredmény felülmúlja a legvadabb elvárásokat is. harmónia és elfogadás. tiszta és gyönyörű. eredménye pedig hála és szeretet. okés, be vagyok baszva, hallgatom ezt a morricone féle érzelgős szarságot, de a lényeg, hogy egy szobában tartózkodom most öcsémmel, akit tudjuk, hogy mindennél jobban szeretek, plusz 2 ha tetszik nevezhetjük új ismerős, vadidegen, persze már rég nem az, de akkor is, szóval 3 emberrel, akiket úgy ahogy vannak elfogadok és szeretek. nincs ezen mit magyarázni.
anyway
vasárnap hajnal van. 0411. nemrég értünk vissza szilvuból. fáradt vagyok és csipug a fejem. legszívesebben álomra hajtanám, de mozgat hogy "tollat" ragadjak. aludnék. és fogok is nemsoká.
1203 awake... bolero... függönybehúzva, forró kakaó mellettem...a csapat mozgolódik, gyerek színekbe öltözteti kis rajzocskáit, cukor a galéráin fogja a fejét és abronccsal fogná össze legszívesebben, mert szétrobbanni készül. öcskös is vertikálisban már, a bejárat előtt szívja mai első cigijét.
szombaton a lányok kis házitündérekké váltak. sürögtek-forogtak és a lakásban rend termett, a sütőben pedig csülök. káposztával, tepsis krumplival. átrendeztük a lakást is. most tele vagyok ötletekkel, hogyan lehetne otthonosabbá varázsolni. hétfőn azt hiszem ki kell rabolnom egy otp-t, túszul ejtenem egy atm-et vagy megmackóznom egy postást.
délután beállított öcsém és kristi. egyből rászakadtunk a bitekre és byte-okra, zenéket, filmeket, játékokat cserélgettünk. csajok elhúztak, mi beszélgettünk erről arról.
lányok későn tértek vissza, 2 sráccal. tatai barátaikkal. elkezdtünk iszogatni, készítettünk sok fotót felöltve legvadabb ruháinkat. majd autóval lementünk a szilvuba. az andrássyn nem tudtunk végig haladni, most még nem tudom mi történt a cityben, de majd elolvasom hétfőn... persze boritékolható volt a rumli. szilvuban már összegyűltek a barátaim. beszélgettünk, a héliumot szívtuk ki a lufikból, táncikáltunk.
(x) a szilvut nagyon szépen felújították, én csak oda mennék, ha bulizni szeretnék, olcsó is meg jó fej a management, a kiszolgálás első osztályú (x)
hazaindultunk, még a szilvu bejárata előtt alkoholgőzös rumliba keveredtünk, olcsó szájkaratéval. elmúlt.
most pedig ébredezünk. keresgéljük a ruháinkat, a gondolatainkat, vonatot, jó időt...
péntek óta... jobban mondva csütörtökre datálható a történet eleje. hisz' akkor érkezett hozzám cukorka. majd péntek munka után jött meg újra kishúgával, szeretett gy-vel. hogy az önzetlenségből példát mutassunk és mondjuk elmeséljek egy igen egyszerű történetet gy most ünnepelte a születésnapját. 20 éves lett a lány, én pedig mivel szeretem őt meg szerettem volna ajándékozni. munkahelyemre befújta a szél egyik törzsvásárlónkat, akinek elmeséltem miként szeretném az ajándékul szánt képet kinyomtatni, majd mivel neki sok tapasztalata van ezen a téren nem csak hogy felajánlotta a segítségét, de el is készítette, kinyomtatta, bekeretezte magát a képet. mindezt pusztán úgy érzem azért, mert kedvesen szolgáltuk ki őt, plusz és ez nagyon fontos, nagyra értékelte gyerek munkáját, tehetségét, ami a kis képregényben mutatkozik meg. egy szó mint száz, már csütin a magaménak tudhattam azt, amit egy nappal később boldog szülinapot énekelve nyújtottam át a gyereknek.
a képregény, amire nem tudom, hogy emlékeztek-e, igazából mindegy is, szóval a képregény kiegészült. folytatódott. a történet most ott végződik, hogy elhagytam az országot és írodik, rajzolodik folyamatosan, egész addig, amíg látunk benne fantáziát és olyan szoros szálak kötnek össze bennünket, amik gyerek kezére csavarodva a színes ceruzája után nyúlnak. én tudom, hogy minden egyes képért hálás vagyok. mindegy mit talál ki a tudomány, hány mega vagy akár giga pixeles, hd vagy kutyafüle cuccot is öntenek műanyagba, semmi sem tud olyan értéket nyújtani, mint azok a kis figurák, amik visszaköszönnek a színes a4-es lapokról.
szerencsésnek vallom magam. a véletlen összehozott ezekkel az emberekkel, akiket első pillantásra a szívembe zártam és úgy megszerettem mindenféle érdek, hátsó szándék nélkül, mint tulajdon testvéremet. a legtöbb emberről akiket megismerünk tudjuk miért kerültünk kapcsolatba vagy hogy mi motivált bennünket, hogy kiépítsünk egy barátságot. barát barátja, haver a parkból, akármi. ebben az esetben szó sincs ilyesmiről. 3 ember. megbeszélik, hogy találkoznak. nincs elvárás. nincs félelem. nézzük mennyire passzolunk össze. és az eredmény felülmúlja a legvadabb elvárásokat is. harmónia és elfogadás. tiszta és gyönyörű. eredménye pedig hála és szeretet. okés, be vagyok baszva, hallgatom ezt a morricone féle érzelgős szarságot, de a lényeg, hogy egy szobában tartózkodom most öcsémmel, akit tudjuk, hogy mindennél jobban szeretek, plusz 2 ha tetszik nevezhetjük új ismerős, vadidegen, persze már rég nem az, de akkor is, szóval 3 emberrel, akiket úgy ahogy vannak elfogadok és szeretek. nincs ezen mit magyarázni.
anyway
vasárnap hajnal van. 0411. nemrég értünk vissza szilvuból. fáradt vagyok és csipug a fejem. legszívesebben álomra hajtanám, de mozgat hogy "tollat" ragadjak. aludnék. és fogok is nemsoká.
1203 awake... bolero... függönybehúzva, forró kakaó mellettem...a csapat mozgolódik, gyerek színekbe öltözteti kis rajzocskáit, cukor a galéráin fogja a fejét és abronccsal fogná össze legszívesebben, mert szétrobbanni készül. öcskös is vertikálisban már, a bejárat előtt szívja mai első cigijét.
szombaton a lányok kis házitündérekké váltak. sürögtek-forogtak és a lakásban rend termett, a sütőben pedig csülök. káposztával, tepsis krumplival. átrendeztük a lakást is. most tele vagyok ötletekkel, hogyan lehetne otthonosabbá varázsolni. hétfőn azt hiszem ki kell rabolnom egy otp-t, túszul ejtenem egy atm-et vagy megmackóznom egy postást.
délután beállított öcsém és kristi. egyből rászakadtunk a bitekre és byte-okra, zenéket, filmeket, játékokat cserélgettünk. csajok elhúztak, mi beszélgettünk erről arról.
lányok későn tértek vissza, 2 sráccal. tatai barátaikkal. elkezdtünk iszogatni, készítettünk sok fotót felöltve legvadabb ruháinkat. majd autóval lementünk a szilvuba. az andrássyn nem tudtunk végig haladni, most még nem tudom mi történt a cityben, de majd elolvasom hétfőn... persze boritékolható volt a rumli. szilvuban már összegyűltek a barátaim. beszélgettünk, a héliumot szívtuk ki a lufikból, táncikáltunk.
(x) a szilvut nagyon szépen felújították, én csak oda mennék, ha bulizni szeretnék, olcsó is meg jó fej a management, a kiszolgálás első osztályú (x)
hazaindultunk, még a szilvu bejárata előtt alkoholgőzös rumliba keveredtünk, olcsó szájkaratéval. elmúlt.
most pedig ébredezünk. keresgéljük a ruháinkat, a gondolatainkat, vonatot, jó időt...
péntek, szeptember 19, 2008
and i believe in god
nah még a 7vége elött pár sort...
szerdán felmentem vámpírhoz este. ettünk egy pizzát, beszélgettünk, kaptam tőle sok sok lábast meg fazekat. még nem sikerült beépítenem őket a konyhaszekrénybe, mert szusszanásnyi időm sincs, de talán vasárnap már el tudják foglalni méltó helyüket.
csütörtökön munka után hazasétáltam, cukorka már ott várt reám, sört szopogatva a padon, belefagyva a zuglói tájképbe. t-nek még hirtelen visszaadtam a töfködőjét.
telt múlt az este, áradt belőlünk a szó, megnéztünk pár mosolyra fakasztó videót, majd dodo.
ma pedig mindjárt végzek itt, bemegyek a tescoba szülinapi gyertyáért. este pedig celebráljuk a gyereket, aki immáron 20 éves és megérdemel egy hatalmas hiippikájéétt!!!!!!!!!!!!!!!!!!
szombaton terveim szerint másnapos leszek és forró csokit iszom és rajzfilmeket nézek. majd este lemegyek szilvuba és a pohér fenekére nézek jóbarátaim társaságában. ha minden igaz drága öcsém is velünk tart, ami a legszuperebb dolog a szeletelt kenyér elött.
szintén tuti dolog, hogy kristi is hazajön a 7végére. vele is össze akarok futni.
vasárnap pedig kinkkel tervezek lenni. szép 7vége elé nézek. már előre imádom.
szerdán felmentem vámpírhoz este. ettünk egy pizzát, beszélgettünk, kaptam tőle sok sok lábast meg fazekat. még nem sikerült beépítenem őket a konyhaszekrénybe, mert szusszanásnyi időm sincs, de talán vasárnap már el tudják foglalni méltó helyüket.
csütörtökön munka után hazasétáltam, cukorka már ott várt reám, sört szopogatva a padon, belefagyva a zuglói tájképbe. t-nek még hirtelen visszaadtam a töfködőjét.
telt múlt az este, áradt belőlünk a szó, megnéztünk pár mosolyra fakasztó videót, majd dodo.
ma pedig mindjárt végzek itt, bemegyek a tescoba szülinapi gyertyáért. este pedig celebráljuk a gyereket, aki immáron 20 éves és megérdemel egy hatalmas hiippikájéétt!!!!!!!!!!!!!!!!!!
szombaton terveim szerint másnapos leszek és forró csokit iszom és rajzfilmeket nézek. majd este lemegyek szilvuba és a pohér fenekére nézek jóbarátaim társaságában. ha minden igaz drága öcsém is velünk tart, ami a legszuperebb dolog a szeletelt kenyér elött.
szintén tuti dolog, hogy kristi is hazajön a 7végére. vele is össze akarok futni.
vasárnap pedig kinkkel tervezek lenni. szép 7vége elé nézek. már előre imádom.
szerda, szeptember 17, 2008
w.a.n.t.e.d.
pár sor mielőtt megeszem az ebédem. aminek felét a nusiból hozom, szóval lehet, hogy ezek az utolsó soraim.
hétfőn elkértem egy adag zsetont a főnöktől és úgy gondoltam legjobb az lesz, ha az ikea nevű labiritntusban beváltom őket műanyag és üveg tárgyakra.
no persze nem mind, de szükség volt papucsra, fürdőszobafüggöny akasztóra, köcsögre meg tartókára.
nem lehettem túl jó fej, mert folyamatosan cseszegettem szegény vámpírt. nem tudtunk elég gyorsan haladni. hiába vágtunk le minden shortcut-ot.
árkádba is vitt a lábunk. ott madarat néztem. meg eztazt. hervisben vettem 20 kilónyi fémet, amit élmény volt hazacígőlni, de most már emelgethetem őket ha kedvem úgy tartja.
otthon lecuccoltunk, falatoztunk, üresbe tettünk egy üveg fehérbort. vámpír balra el, atti elszunnyadt.
mivel az idő mostanában nem is jár, hanem rosszban sántikál, értem ezalatt az esőt, borút és fergeteg felhőket, szóval a bicikli így a pincében hever, jómagam meg 2x 40 percet sétálok munkába plusz haza. amit szeretek, mert lehet közben zenét hallgatni, végig gondolni, hogy mit is akarok, azt hogyan szeretném, meg úgy általában mi a fene going on...
tegnap félútig sem jutottam, amikor öcskös autója lelassított mellettem, majd abba pattanva hazamentünk. ott főztem neki mustáros mézes pulykát, beszélgettünk, pokerezett.
2100-kor pontosan megjelent kink, forralt borozásunkat öcskös nálam megőrzésre hagyott jager-je torpedózta meg. jó ital ez. szeretem.
annyira hideg van a lakásomban, hogy egyrészt szükség is van erre az alkohol inputra, másrészt népélelmezés megoldva, csak simán levágom az előszobában kóborló pingvineket vagy a klotyóba beoduzott jegesmedvét.
hogy a klímát helyre billentsem vettem ablak és ajtóra ragasztható csíkot. az ajtó menthetetlen sajnos, ablakkal még lehet kezdeni vmit. ma reggel becsíkoztam egyet. apró szépséghibája, hogy kipukkadt az üveg még vagy fél éve és nagyon jó, hogy a keret mellett nem süvít be a szél, mert a 30 centis lyukon simán átlibben.
most meg itt vagyok, munkahelyemen, küzdök az álmossággal, holott korán elszenderültünk. mackó üzemmódban vagyok, telizabálnám magam mindenféle földi jóval, majd elbújnék egy odúban és tavaszig ki se mozdulnék. szánkózást meghagyom nektek. karácsony sem a régi mióta kiderült, hogy jézuska meghúzta mária magdolnát a télapó meg kiskorú elfekkel gyártatja le a mecsboxot. szilveszteri muszáj partykat is kihagynám. apró bökkenő, hogy születésem napja is télidőben tartandó.
akkor téli álom törölve. mackónadrág felkötve. látszik a leheletem a nagyszobában, nagy dolog... legtöbb punknak is látszik egy hét sziget után, pedig akkor augusztus van.
hétfőn elkértem egy adag zsetont a főnöktől és úgy gondoltam legjobb az lesz, ha az ikea nevű labiritntusban beváltom őket műanyag és üveg tárgyakra.
no persze nem mind, de szükség volt papucsra, fürdőszobafüggöny akasztóra, köcsögre meg tartókára.
nem lehettem túl jó fej, mert folyamatosan cseszegettem szegény vámpírt. nem tudtunk elég gyorsan haladni. hiába vágtunk le minden shortcut-ot.
árkádba is vitt a lábunk. ott madarat néztem. meg eztazt. hervisben vettem 20 kilónyi fémet, amit élmény volt hazacígőlni, de most már emelgethetem őket ha kedvem úgy tartja.
otthon lecuccoltunk, falatoztunk, üresbe tettünk egy üveg fehérbort. vámpír balra el, atti elszunnyadt.
mivel az idő mostanában nem is jár, hanem rosszban sántikál, értem ezalatt az esőt, borút és fergeteg felhőket, szóval a bicikli így a pincében hever, jómagam meg 2x 40 percet sétálok munkába plusz haza. amit szeretek, mert lehet közben zenét hallgatni, végig gondolni, hogy mit is akarok, azt hogyan szeretném, meg úgy általában mi a fene going on...
tegnap félútig sem jutottam, amikor öcskös autója lelassított mellettem, majd abba pattanva hazamentünk. ott főztem neki mustáros mézes pulykát, beszélgettünk, pokerezett.
2100-kor pontosan megjelent kink, forralt borozásunkat öcskös nálam megőrzésre hagyott jager-je torpedózta meg. jó ital ez. szeretem.
annyira hideg van a lakásomban, hogy egyrészt szükség is van erre az alkohol inputra, másrészt népélelmezés megoldva, csak simán levágom az előszobában kóborló pingvineket vagy a klotyóba beoduzott jegesmedvét.
hogy a klímát helyre billentsem vettem ablak és ajtóra ragasztható csíkot. az ajtó menthetetlen sajnos, ablakkal még lehet kezdeni vmit. ma reggel becsíkoztam egyet. apró szépséghibája, hogy kipukkadt az üveg még vagy fél éve és nagyon jó, hogy a keret mellett nem süvít be a szél, mert a 30 centis lyukon simán átlibben.
most meg itt vagyok, munkahelyemen, küzdök az álmossággal, holott korán elszenderültünk. mackó üzemmódban vagyok, telizabálnám magam mindenféle földi jóval, majd elbújnék egy odúban és tavaszig ki se mozdulnék. szánkózást meghagyom nektek. karácsony sem a régi mióta kiderült, hogy jézuska meghúzta mária magdolnát a télapó meg kiskorú elfekkel gyártatja le a mecsboxot. szilveszteri muszáj partykat is kihagynám. apró bökkenő, hogy születésem napja is télidőben tartandó.
akkor téli álom törölve. mackónadrág felkötve. látszik a leheletem a nagyszobában, nagy dolog... legtöbb punknak is látszik egy hét sziget után, pedig akkor augusztus van.
hétfő, szeptember 15, 2008
abt the comment!!!
kérlek, ha kommentezel írd oda a neved. nem kell a valódi, sőt sokkal jobb ha csak egy jelző vagy fantáziád szüleménye, de ne mint névtelen. legyen párbeszéd, ne bújócska...
bee
függőmappa hordozható.... ez balról, plusz a fogarasi út forgalmának zaja, ahogy az esőt veri fel
fölöttem neonlámpák
lábam alatt kartondobozokban tintapatronok, kényelmes ahhoz, hogy rájuk rakjam a lábam, idegesítő ahhoz h rendesen elférjek
elöttem sinkó csíkosban
mögöttem kistitán jólfésülten
jobbra sárga tapéta, house of pain a fülemben
ez vesz körül
de ami a legfontosabb
bennem gondolatok ezrei kavarognak. 7vége...
péntek estére nem emlékszem. ja de...
munka után felmentem lipihez és megnéztem a képeket, amiket akhintoson v mi a faszon lőtt. majd átjöttek szülei, akikkel nagyon jóban vagyok mégha teljesen eltérő is politikai beállítottságunk. ezt meg is tárgyaltuk pár sör mellett.
majd elbringáztam egy házibuliba, ahova majácska hívott. mivel egyedül őt ismertem nem mondom h fel voltam oldódva. ismerkedtem a népekkel, mindenki a kommunáról kérdezett, elvileg az ott lőtt filmet is megnéztük volna, de nekem nagyon elment a kedvem a dologtól, úgyhogy bátran hazaszaladtam. rájöttem, hogy nem szeretem a blogon kívül a kommunát magyarázni. főleg akkor nem, ha a második kérdés az, hogy nő e ott fű, meg mindenki megbasz e mindenkit. nem mondom h ezek a srácok ilyeneket kérdeztek de futottam már bele ebbe. szóval fecóval majd elbeszélgetek erről az eiskoláról...
szombaton 11kor keltem, kimentünk sinkóval és tündivel kiságihoz. ott tapétázni próbáltunk. a tapétaragasztó egy henkel gyártmány volt és a hátoldalán taláható infóból próbáltuk elvégezni a tapéta alapfokot autodidakta módon.
keverje be 7,5 l vízbe, ok
keverje meg, ok
várjon 20 percet, majd keverje újra, ok
tapétázzon a megszokott módon, he???
ez vajh mit jelent? mindegy a cucc bekeverve, plafon lemérve, tapéta falnak döntve.
lemértük, megkentük sinkó felmászott, odafogta én tartottam köcsög tapéte lejött, elszakadt...
lekentük a plafont, tapétát hozzányomtuk, elsimítottuk, akkor is lejött. azon gondolkodtam h odafúrom ha más megoldás nics, majd lett. abbahagytuk az egészet és a szerencsétlenkedés helyett majd le lesz festve.
kifeküdtünk sinkóval a napra, rúgdostunk egy felfújható focilabdát, ittuk a söröket, míg a lányok inside festették az ablakkereteket. ekkor villant be a kép. pontosan ahogy le vagyon írva. ez a henkel a delphoi jósda szintű előre látással rendelkezik.
"tapétázzon a megszokott módon" pontosan ez történt... ahogy szoktunk tapétázni...
fél kilenckor jöttünk el, hál' istennek vámpír elhozott autóval. zsákmányoltam egy széket. forog meg ezüst színű űrcucc. a szobában kapott helyett, hogy az asztal mellett fejtse ki multifunkcionalitását.
later at night...
kinky átjött és elaludt a fotelben. megfáradt az előző napi tivornyában, de sikerült életet lehelni belé és beszélgetés + zenehallgatás mellett jött értünk az álom.
reggel mester jött értem és vitt visegrádra. ott fél óra séta, én már szédültem a végén, majd bobpálya mellett fetrengés. hazafelé hangulatos vendéglőben hekk. sugárban mozi. trópusi vihar. sírtam a nevetéstől. robert d jr zseniálisat alkotott. érdemes megnézni.
mozi után felhívtam a lányt, hogy van e kedve petőfi szavaldájánál együtt megfagyni. nem mondott nemet. odabringáztam. miután kirúgtak minket a parkból a gödörbe mentem, ahol vlagyik, corvin, pálma, kriszta és májkel ittak. dumáztunk kicsit.
fölöttem neonlámpák
lábam alatt kartondobozokban tintapatronok, kényelmes ahhoz, hogy rájuk rakjam a lábam, idegesítő ahhoz h rendesen elférjek
elöttem sinkó csíkosban
mögöttem kistitán jólfésülten
jobbra sárga tapéta, house of pain a fülemben
ez vesz körül
de ami a legfontosabb
bennem gondolatok ezrei kavarognak. 7vége...
péntek estére nem emlékszem. ja de...
munka után felmentem lipihez és megnéztem a képeket, amiket akhintoson v mi a faszon lőtt. majd átjöttek szülei, akikkel nagyon jóban vagyok mégha teljesen eltérő is politikai beállítottságunk. ezt meg is tárgyaltuk pár sör mellett.
majd elbringáztam egy házibuliba, ahova majácska hívott. mivel egyedül őt ismertem nem mondom h fel voltam oldódva. ismerkedtem a népekkel, mindenki a kommunáról kérdezett, elvileg az ott lőtt filmet is megnéztük volna, de nekem nagyon elment a kedvem a dologtól, úgyhogy bátran hazaszaladtam. rájöttem, hogy nem szeretem a blogon kívül a kommunát magyarázni. főleg akkor nem, ha a második kérdés az, hogy nő e ott fű, meg mindenki megbasz e mindenkit. nem mondom h ezek a srácok ilyeneket kérdeztek de futottam már bele ebbe. szóval fecóval majd elbeszélgetek erről az eiskoláról...
szombaton 11kor keltem, kimentünk sinkóval és tündivel kiságihoz. ott tapétázni próbáltunk. a tapétaragasztó egy henkel gyártmány volt és a hátoldalán taláható infóból próbáltuk elvégezni a tapéta alapfokot autodidakta módon.
keverje be 7,5 l vízbe, ok
keverje meg, ok
várjon 20 percet, majd keverje újra, ok
tapétázzon a megszokott módon, he???
ez vajh mit jelent? mindegy a cucc bekeverve, plafon lemérve, tapéta falnak döntve.
lemértük, megkentük sinkó felmászott, odafogta én tartottam köcsög tapéte lejött, elszakadt...
lekentük a plafont, tapétát hozzányomtuk, elsimítottuk, akkor is lejött. azon gondolkodtam h odafúrom ha más megoldás nics, majd lett. abbahagytuk az egészet és a szerencsétlenkedés helyett majd le lesz festve.
kifeküdtünk sinkóval a napra, rúgdostunk egy felfújható focilabdát, ittuk a söröket, míg a lányok inside festették az ablakkereteket. ekkor villant be a kép. pontosan ahogy le vagyon írva. ez a henkel a delphoi jósda szintű előre látással rendelkezik.
"tapétázzon a megszokott módon" pontosan ez történt... ahogy szoktunk tapétázni...
fél kilenckor jöttünk el, hál' istennek vámpír elhozott autóval. zsákmányoltam egy széket. forog meg ezüst színű űrcucc. a szobában kapott helyett, hogy az asztal mellett fejtse ki multifunkcionalitását.
later at night...
kinky átjött és elaludt a fotelben. megfáradt az előző napi tivornyában, de sikerült életet lehelni belé és beszélgetés + zenehallgatás mellett jött értünk az álom.
reggel mester jött értem és vitt visegrádra. ott fél óra séta, én már szédültem a végén, majd bobpálya mellett fetrengés. hazafelé hangulatos vendéglőben hekk. sugárban mozi. trópusi vihar. sírtam a nevetéstől. robert d jr zseniálisat alkotott. érdemes megnézni.
mozi után felhívtam a lányt, hogy van e kedve petőfi szavaldájánál együtt megfagyni. nem mondott nemet. odabringáztam. miután kirúgtak minket a parkból a gödörbe mentem, ahol vlagyik, corvin, pálma, kriszta és májkel ittak. dumáztunk kicsit.
péntek, szeptember 12, 2008
freak of nature
hi
tegnap munkából hazaindultam 1700-kor azzal a céllal, hogy a bringát beviszem fülöpékhez. úgy is lett. ott 3 perc alatt kicserélték a belsőt, azóta vígan tekerek.
estére randi volt megbeszélve a lánnyal. a szitu az, hogy nehezen viselem, amikor nem egyértelműek a dolgok. és nőkkel általában nem azok. szóval fejem kb 360 fokban forgott körbe, agyam benne ugyanúgy, csak egy másik tengelyen, gondolataim pedig felváltva hánytak és tántorogtak. aztán az egész spirálként elkapja a töködet. mit kell ezen ennyit gondolkodni? egyszerű... ott van az orrod előtt. aztán tényleg ott volt. nem messze. aludt. én bruce willist néztem ahogy leszámol. majd reggel lett. elmúlt a stressz. már nem is értem mi volt. belepörgettem magam egy 5 évvel ezelőtti félelmembe. nahh mondjuk annak a tyúknak egyszer még eltörök egy ytongot a homlokán...
most minden smooth...
criminal...
munkában vagyok. van egy bazi nagy xls-em. tele tollakkal, iratrendezőkkel. izgalom a tetőfokán. délután találkozom lipivel.
holnap tapétázom, vasárnap kirándulok.
egy papagájon töröm a fejem. afrikai szürkét szeretnék, mert cipruson nagyon aszívemhez nőtt, de annyi pénze senki sincs, mint amennyi annak a madárnak grammja. népszavazást hírdetek. kell e nekem madár?
tegnap munkából hazaindultam 1700-kor azzal a céllal, hogy a bringát beviszem fülöpékhez. úgy is lett. ott 3 perc alatt kicserélték a belsőt, azóta vígan tekerek.
estére randi volt megbeszélve a lánnyal. a szitu az, hogy nehezen viselem, amikor nem egyértelműek a dolgok. és nőkkel általában nem azok. szóval fejem kb 360 fokban forgott körbe, agyam benne ugyanúgy, csak egy másik tengelyen, gondolataim pedig felváltva hánytak és tántorogtak. aztán az egész spirálként elkapja a töködet. mit kell ezen ennyit gondolkodni? egyszerű... ott van az orrod előtt. aztán tényleg ott volt. nem messze. aludt. én bruce willist néztem ahogy leszámol. majd reggel lett. elmúlt a stressz. már nem is értem mi volt. belepörgettem magam egy 5 évvel ezelőtti félelmembe. nahh mondjuk annak a tyúknak egyszer még eltörök egy ytongot a homlokán...
most minden smooth...
criminal...
munkában vagyok. van egy bazi nagy xls-em. tele tollakkal, iratrendezőkkel. izgalom a tetőfokán. délután találkozom lipivel.
holnap tapétázom, vasárnap kirándulok.
egy papagájon töröm a fejem. afrikai szürkét szeretnék, mert cipruson nagyon aszívemhez nőtt, de annyi pénze senki sincs, mint amennyi annak a madárnak grammja. népszavazást hírdetek. kell e nekem madár?
csütörtök, szeptember 11, 2008
my dear diary
kedves naplóm...
tegnap munka után összeverődtünk 3an, fecó, sinkó, és moi. a terv a következő volt. új bringánk demo gumiját lecseréljük egy strapa és kontra bíróra. mindezt szerszámok és tapasztalatok nélkül, sörtől vezérelve egy benzinkút oldalában, ami nem egy kies lugas, de jobb mint a tesco parkoló plusz van levegő.
útiránynak az örsön lévő panelházak aljába beágyazódott bringásboltot vettük. a shopkeeper nagyon barátságos volt, kb mint egy rancor a jedi visszatérből. (jabba kis házikedvence, de luke azt is tönkreteszi.)
megvettük a külsőket, kerstük egy kies omv kútat, beleágyaztuk magunkat az oldalába, felszerelkeztünk 3 sörrel és nekiálltunk lefejteni a megkopott külsőt. célszerszám nem lévén a végén már haraptuk a gumit. fecó és én a tescoba mentünk vigaszért és keréklefejtő kézikészülékért. olyat pont nem árulnak. mire visszaértünk sinkó már végzett a sajátjával és az enyémet fejtegette, mint unatkozó nyugdíjjas a keresztrejtvényt egy esős vasárnap. nagy nehezen megbírkózott a feladattal. addigra fecó lelépett, mi pedig magunkra maradván befejeztük a hadműveletet. nem maradt más hátra, mint feltölteni levegővel csoffadt kis belsőnket. de ezért választottuk szerelésünk helyszínéül a kútat.
nah hogy rohadjon meg... a levegő gyorsan hagyta el a gumit az újonnan keletkezett 4 lyukon, amit az operáció közben sikerült vágnunk fekete testébe. ott áltunk fülig szarosan, 2 bringával 0 működő hátsó kerékkel. külsőnk volt vadi új, belsőnk meg mint az ementáli. ok. tesco nincs messze, beugrottunk belsőért. a készletük egy méretre korlátozódott. 16-os belsőt lehet kapni. remek, mert így nem zavarodtunk össze, mivel fingunk nem volt, hogy a mi kerekeink milyen számra hallgatnak. vettünk 2-t. parkolóban hozzápróbáltuk. kb fele akkora mint a mtb kereke. remek. ha felfújjuk akkor még hullahopp karika lehet belőle...
ennél a pontnál már kezdtünk megfáradni. mi legyen? hazatoljuk? megfutamodjunk? vagy elmenjünk az árkádba a hervisbe, ahol tutira van megfelelő belső. tudakozót felhívtam, meddig van nyitva az árkád? 2100-ig. 21 percünk van. ha toljuk a bringát tuti nem érünk oda. ha csak a maradék söröket toljuk útközben magunkba akkor van esélyünk. célfotóval. bringa lelakatol, nyúlcipő felhúz. amikor megláttuk a shoppingcenter épületét vérszemet kaptunk. söröket leraktuk egy kapualjba, majd kezdetét vette egy ágyúgolyó futam be a boltba. zárás előtt egy perccel már mienk volt a 2 új belső.
visszafelé ráérősen magunkhoz vettük imént elhagyott üvegeinket. szemmel láthatólag senki sem ivott, vizelt, töltött bele semmit. cigi és séta a zuglói estében. a kútnál már szinte a nevünkön szólítottak. 3 órája basztuk már ott a rezet. külső leszed, belső berak, külső visszatesz. első áldozat sinkó bringája. utolsó fázis legvége, feszegeti, majd "pissssssssszzzzzzzzzzz". bazzz ez megint kilyukadt. kompresszorra rákötöttük. egy deci levegő nem marad meg benne. kerék talákozása a pázsittal, force of impact 10 G.
én bringám került sorra, közben befutott sinkó cimbije, aki a bringát darabokba bevágta az autójába. művelet befejeződött. az én hátsómban megmarad a levegő. (hinnye ez érdekesen hangzik....mindegy) visszatettem a kereket. sinkóék elszelelnek az autóval.
rápattanok a bringára, tekerek egyet, semmi. rosszul tettem fel azt a k kereket, a láncot nem fűztem át. irgum burgum, de legalább a kerékben még van levegő. ülést leeresztettem, akkor rollerezni fogok. flintstone családból ismerős mozdulatokkal hajtva a biciklit elindultam haza. félútan már a felnin gurultam. az a belső is megadta magát. akkor tili-toli. otthon fához láncolás, kézmosás, vmi agresszív pc játék, hullahegyek és dodo.
apró szösszenet még pluszba. amikor a belsőket vettük volt pofám a pénztárosnőtől kérni egy doboz cigit. isten látja lelkem, ő kérdezte,
- hogy még valamit?
- igen, sötétzöld pall mall-t.
felnéz.
- az nincs. de van világos zöld.
- én sötét zöldet kérek.
- de olyanom nincs. vagy van, de az hosszú. jó lesz a hosszú?
- nem. nem lesz jó. rövidet kérek.
- de nekem nics olyanom. VAN VKINEK SÖTÉTZÖLD PALLMALL-je?
persze senki sem figyelt fel, pláne nem maga a cigarettás doboz és hogy hogy nem nem sétált oda magától.
- miért nem vesz 2 világos zöldet, ha egyszerre szívja, akkor ugyanolyan erős, mint a sötét.
- milyen igez, de miért nem ad el nekem egyből 4-et és ön lesz a hónap dolgozója.
ebben maradtunk, kiegyeztünk egy világosban. azt gondolnám, hogy a fogyasztói lét oda vissza működik... nem csak addig amíg odaadod a pénzed, akkor is, amikor a terméket kéred.
tegnap munka után összeverődtünk 3an, fecó, sinkó, és moi. a terv a következő volt. új bringánk demo gumiját lecseréljük egy strapa és kontra bíróra. mindezt szerszámok és tapasztalatok nélkül, sörtől vezérelve egy benzinkút oldalában, ami nem egy kies lugas, de jobb mint a tesco parkoló plusz van levegő.
útiránynak az örsön lévő panelházak aljába beágyazódott bringásboltot vettük. a shopkeeper nagyon barátságos volt, kb mint egy rancor a jedi visszatérből. (jabba kis házikedvence, de luke azt is tönkreteszi.)
megvettük a külsőket, kerstük egy kies omv kútat, beleágyaztuk magunkat az oldalába, felszerelkeztünk 3 sörrel és nekiálltunk lefejteni a megkopott külsőt. célszerszám nem lévén a végén már haraptuk a gumit. fecó és én a tescoba mentünk vigaszért és keréklefejtő kézikészülékért. olyat pont nem árulnak. mire visszaértünk sinkó már végzett a sajátjával és az enyémet fejtegette, mint unatkozó nyugdíjjas a keresztrejtvényt egy esős vasárnap. nagy nehezen megbírkózott a feladattal. addigra fecó lelépett, mi pedig magunkra maradván befejeztük a hadműveletet. nem maradt más hátra, mint feltölteni levegővel csoffadt kis belsőnket. de ezért választottuk szerelésünk helyszínéül a kútat.
nah hogy rohadjon meg... a levegő gyorsan hagyta el a gumit az újonnan keletkezett 4 lyukon, amit az operáció közben sikerült vágnunk fekete testébe. ott áltunk fülig szarosan, 2 bringával 0 működő hátsó kerékkel. külsőnk volt vadi új, belsőnk meg mint az ementáli. ok. tesco nincs messze, beugrottunk belsőért. a készletük egy méretre korlátozódott. 16-os belsőt lehet kapni. remek, mert így nem zavarodtunk össze, mivel fingunk nem volt, hogy a mi kerekeink milyen számra hallgatnak. vettünk 2-t. parkolóban hozzápróbáltuk. kb fele akkora mint a mtb kereke. remek. ha felfújjuk akkor még hullahopp karika lehet belőle...
ennél a pontnál már kezdtünk megfáradni. mi legyen? hazatoljuk? megfutamodjunk? vagy elmenjünk az árkádba a hervisbe, ahol tutira van megfelelő belső. tudakozót felhívtam, meddig van nyitva az árkád? 2100-ig. 21 percünk van. ha toljuk a bringát tuti nem érünk oda. ha csak a maradék söröket toljuk útközben magunkba akkor van esélyünk. célfotóval. bringa lelakatol, nyúlcipő felhúz. amikor megláttuk a shoppingcenter épületét vérszemet kaptunk. söröket leraktuk egy kapualjba, majd kezdetét vette egy ágyúgolyó futam be a boltba. zárás előtt egy perccel már mienk volt a 2 új belső.
visszafelé ráérősen magunkhoz vettük imént elhagyott üvegeinket. szemmel láthatólag senki sem ivott, vizelt, töltött bele semmit. cigi és séta a zuglói estében. a kútnál már szinte a nevünkön szólítottak. 3 órája basztuk már ott a rezet. külső leszed, belső berak, külső visszatesz. első áldozat sinkó bringája. utolsó fázis legvége, feszegeti, majd "pissssssssszzzzzzzzzzz". bazzz ez megint kilyukadt. kompresszorra rákötöttük. egy deci levegő nem marad meg benne. kerék talákozása a pázsittal, force of impact 10 G.
én bringám került sorra, közben befutott sinkó cimbije, aki a bringát darabokba bevágta az autójába. művelet befejeződött. az én hátsómban megmarad a levegő. (hinnye ez érdekesen hangzik....mindegy) visszatettem a kereket. sinkóék elszelelnek az autóval.
rápattanok a bringára, tekerek egyet, semmi. rosszul tettem fel azt a k kereket, a láncot nem fűztem át. irgum burgum, de legalább a kerékben még van levegő. ülést leeresztettem, akkor rollerezni fogok. flintstone családból ismerős mozdulatokkal hajtva a biciklit elindultam haza. félútan már a felnin gurultam. az a belső is megadta magát. akkor tili-toli. otthon fához láncolás, kézmosás, vmi agresszív pc játék, hullahegyek és dodo.
apró szösszenet még pluszba. amikor a belsőket vettük volt pofám a pénztárosnőtől kérni egy doboz cigit. isten látja lelkem, ő kérdezte,
- hogy még valamit?
- igen, sötétzöld pall mall-t.
felnéz.
- az nincs. de van világos zöld.
- én sötét zöldet kérek.
- de olyanom nincs. vagy van, de az hosszú. jó lesz a hosszú?
- nem. nem lesz jó. rövidet kérek.
- de nekem nics olyanom. VAN VKINEK SÖTÉTZÖLD PALLMALL-je?
persze senki sem figyelt fel, pláne nem maga a cigarettás doboz és hogy hogy nem nem sétált oda magától.
- miért nem vesz 2 világos zöldet, ha egyszerre szívja, akkor ugyanolyan erős, mint a sötét.
- milyen igez, de miért nem ad el nekem egyből 4-et és ön lesz a hónap dolgozója.
ebben maradtunk, kiegyeztünk egy világosban. azt gondolnám, hogy a fogyasztói lét oda vissza működik... nem csak addig amíg odaadod a pénzed, akkor is, amikor a terméket kéred.
szerda, szeptember 10, 2008
j u n g l e w a r
hi out there
mit zongorázzak? lássuk csak.
"mintha egy védtelen bárka lennél akit az érzelmek tengerén dobálnak föl alá a viharok és mindenféle nők bukkannak fel amiken állandóan zátonyra futsz"
írja ezt egy szerelemhajóból borika, ami a kék mediterrán tengert szeli ketté, háttérben a drámai korzikai hegyekkel.
a zátonyra futsz persze erős túlzás. az igazság az, hogy a tengerészeti akadémián egy kisérleti osztályba soroltak be. 3an végeztük el összesen. oktató kapitányunk egy kiöregedett japán pilóta volt, aki miután a kamikaze mutatványát elbaltázta és belefúródott egy halászhajóba szégyenében ki se jött onnan. ott kuksolt, zabálta a Puffin lekvárt egészen addig, amíg a reader's digest felkérésére elhajózott akadémiánkra és megtanította nekünk a kamikaze vitrolázás minden csínyját és bínját. ebből kifolyólag vezetem kapcsolataim ladikját titanicot megszégyenítő módon neki a jéghegynek. ezt tanultam az iskolában.
nincs semmi dráma. kitaposott ösvényen haladok, ismerek minden liánt, láttam már minden bokrot, a csapdák nagy részét is én helyeztem el. tudom hol van szélárnyék és hol húzhatom meg magam éjszakára. tudom hova vezet ez az út, jártam már arra is. sőt... mostanában mintha mindig oda vinne a lábam. harcoltam. 2 napig. szellemekkel, saját magammal. új csapást kívántam vágni dzsungelem húsába. elfordítottam a tekintetem a megszokott útról és három lépésnyit bemerészkedtem a vadonba. rémisztő volt. ismeretlen. egyedül voltam... nem megyek oda többet.
mit zongorázzak? lássuk csak.
"mintha egy védtelen bárka lennél akit az érzelmek tengerén dobálnak föl alá a viharok és mindenféle nők bukkannak fel amiken állandóan zátonyra futsz"
írja ezt egy szerelemhajóból borika, ami a kék mediterrán tengert szeli ketté, háttérben a drámai korzikai hegyekkel.
a zátonyra futsz persze erős túlzás. az igazság az, hogy a tengerészeti akadémián egy kisérleti osztályba soroltak be. 3an végeztük el összesen. oktató kapitányunk egy kiöregedett japán pilóta volt, aki miután a kamikaze mutatványát elbaltázta és belefúródott egy halászhajóba szégyenében ki se jött onnan. ott kuksolt, zabálta a Puffin lekvárt egészen addig, amíg a reader's digest felkérésére elhajózott akadémiánkra és megtanította nekünk a kamikaze vitrolázás minden csínyját és bínját. ebből kifolyólag vezetem kapcsolataim ladikját titanicot megszégyenítő módon neki a jéghegynek. ezt tanultam az iskolában.
nincs semmi dráma. kitaposott ösvényen haladok, ismerek minden liánt, láttam már minden bokrot, a csapdák nagy részét is én helyeztem el. tudom hol van szélárnyék és hol húzhatom meg magam éjszakára. tudom hova vezet ez az út, jártam már arra is. sőt... mostanában mintha mindig oda vinne a lábam. harcoltam. 2 napig. szellemekkel, saját magammal. új csapást kívántam vágni dzsungelem húsába. elfordítottam a tekintetem a megszokott útról és három lépésnyit bemerészkedtem a vadonba. rémisztő volt. ismeretlen. egyedül voltam... nem megyek oda többet.
hétfő, szeptember 08, 2008
get next to the opposite sex
időnként nem is oly' egyszerű eme nemes feladat.
vasárnap 11ig alukáltam majd a bótba menet belefutottam vámpírba. vettünk pulykát meg indiai, mexikói konzerveket. otthon melanzs, fűszer, egy órával később finom ebéd kerekedett. átjött öcskös, beszélgettünk, file-okat cseréltünk.
16 körül átugrott a lány pár órára. van egy kis zavar az erőben, amit eleinte mélyinterjúval, később egy fél üveg vodkával kezeltünk. a terápia végére big beat lemezekre ugráltunk a szoba közepén. meglátjuk...
szakadó esőben visszabringáztam vele, hazaérve belebújtam fürdőköntösömbe, elindítottam a szörny rt.-t, majd a főcím után elájultam. hajnali négykor ébredtem arra, h teljesen ki vagyok száradva, hirtelen felpattantam, megittam egy liter vizet. dodo again.
vasárnap 11ig alukáltam majd a bótba menet belefutottam vámpírba. vettünk pulykát meg indiai, mexikói konzerveket. otthon melanzs, fűszer, egy órával később finom ebéd kerekedett. átjött öcskös, beszélgettünk, file-okat cseréltünk.
16 körül átugrott a lány pár órára. van egy kis zavar az erőben, amit eleinte mélyinterjúval, később egy fél üveg vodkával kezeltünk. a terápia végére big beat lemezekre ugráltunk a szoba közepén. meglátjuk...
szakadó esőben visszabringáztam vele, hazaérve belebújtam fürdőköntösömbe, elindítottam a szörny rt.-t, majd a főcím után elájultam. hajnali négykor ébredtem arra, h teljesen ki vagyok száradva, hirtelen felpattantam, megittam egy liter vizet. dodo again.
vasárnap, szeptember 07, 2008
starlovers
itt vagyunk vickynél, dániellel. névnapot celebrálunk, beszélgetünk.
ma miután felébredtem végignyomkodtam a teflonom régi ismerősök után kutatva. t betűnél belefutottam tb-ke nevébe. igen, ez az. régi régi jó barát. nézzük, rá ér-e ma? otthon van, kislányával tölti a napot. meglátogattam őket. a kislány már belopta a szívembe magát régebben. 2,5 éves félénk teremtés, hihetetlen sok energiával, édes bababeszédével. tb-vel dumáztunk, fél szemmel micimackót néztem, amint fánira vadászik, majd egy szilaj nevű mustangot, ami kiverte a biztosítékot. boroztunk, főzőcskéztünk. délután vámpírral sétálgattam, kínait ettünk. átmentem danihoz, ott folytattam a babázást. áttekertünk vickyhez. a jobb szemem csúnyán be van dagadva, erre rá is paráztam fél órát. még az is megfordult a fejemben, hogy elmegyek dokihoz.
vasárnap jön. kezdek majd vele valamit. az hogy izgalmas lesz vagy pihentető még nem tudom. ami szinte bizonyos, hogy főzni akarok vmi finomat. meg öcskössel is jó lenne összefutni. régen láttam őt, sok mindent szeretnék elmondani neki.
házi almás pitét kajálunk. isteni.
és most a pokol.
és egy kis acid house 30 év minus this... musthave...
ha már belejöttünk...
most befejezem. jó éjt nektek itthon és külföldön.
csütörtök, szeptember 04, 2008
a kisérlet
az elmúlt egy hétben olyat játszottunk, hogy az alvóidő 70%át egymás szemébe nézéssel töltöttük. ez nem kevés pillantást jelent, már fejből le tudnám rajzolni az arcát. ha tehetséges lennék. igazság szerint még egy smiley-ra is alig futja. de ez nem lényeg.
a lényeg amit ez szült. enyhe addikció és leírhatatlan fáradság. amit csak akkor érzek, amikor nem vele vagyok. most, pld itt melóban beültem a wc-re, csendes pihenőre 5 percre. szemem lecsuktam, majd arra ébredtem, hogy fejemben kezd összeállni egy álomkép és egy férfi azt mondja, "igen, de ezekkel az elefántokkal könnyebb...". állj. ébresztő. a mondat annyira irracionális volt, hogy vissza is térített a valóságba, zuglóba.
a lényeg amit ez szült. enyhe addikció és leírhatatlan fáradság. amit csak akkor érzek, amikor nem vele vagyok. most, pld itt melóban beültem a wc-re, csendes pihenőre 5 percre. szemem lecsuktam, majd arra ébredtem, hogy fejemben kezd összeállni egy álomkép és egy férfi azt mondja, "igen, de ezekkel az elefántokkal könnyebb...". állj. ébresztő. a mondat annyira irracionális volt, hogy vissza is térített a valóságba, zuglóba.
szerda, szeptember 03, 2008
miracle
vasárnap este 2100, otthon, egyedül
ma kinyitottam a postaládát. ahogy elfordítottam a kulcsot egyből fedezékbe vonultam. abból ahogy dagadtak ki a számlák arra következtettem, hogy minimum egy rendőrbácsi is kiugrik a dobozból és azonnal letartóztat. de árnyékra vetődtem. nem is volt vészes. egy egyenleg az előző lakónak, egy teflon számla suzykának.
villanyszámla pour moi, a szokásos, és mobil számla, amit nem egyenlítettem ki röpke 2 hónapja. annyira már berágtak, hogy nincs kimenőm, de a gestapot még nem akarják rám uszítani. majd kapok fizut és a kedvükre teszek. a nyavalyások...
pénteken leltároztunk a webáruházban. sűrű hét volt már mögöttem már addigra is, szóval nem mondhatnám, hogy hiányzott a végtelennek látszó meló, ami főleg abból állt, hogy sokezer patront papírra jegyzek. szerencsére a többiek sem akarták elhúzni a dolgot, így este nyolckor letettük a lantot és hazatekertem.
rendet raktam, ebben egész jó vagyok, másfél óra alatt a teljes káoszból, viszonylagos tisztaságot tudok varázsolni. persze egy alapos vizsgálat azonnal kimutatná, hogy a bábolna bio műveket megszégyenítő mérgek húzódnak meg a lakás sarkaiban, a szőnyeg alatt, a mosogató mögötti territory incognita-ban.
egy lánykát láttam vendégül aznap este, kivel még a hét közepén kerültem közelebbi kapcsolatba. érdekes kattanás ez. ismerkedünk...
szombaton és ma ismerkedtünk még egy kicsit. miután magamra maradtam megnéztem a sexmisszió második felét és aludtam 2 órát. öcskös ébresztett, átjött, beszélgettünk pár szót, magával ragadta a nyomtatót és elszelelt.
hirtelen felindulásból, meg pár deci kiömlött pezsgő miatt leerőszakoltam a huzatot a matracról, majd beletuszmákoltam a mosógépbe. mivel a fele kilógott belöle, nekiálltam kézzel kisikálni. hogy isten akkor adott volna valami jelet, amikor nekikezdtem. pld kitörte volna kezem tőből. nem elég, hogy tisztább semmivel sem lett, de még vissza is kellett ráncigálnom a matracra. egy óra alatt végeztem, ujjaimról ledörzsölve a bőrt, összevérezve a huzat oldalát. soha nem csinálok ilyet többet.
2008.szeptember.02. kedd. 2225
azon vasárnap este átjött hozzám vámpír. megbeszéltük ki kivel merre, majd áttekertünk hozzá. ott túl sok időt nem töltöttem, mert éjszakai randit beszéltem meg új játszópajtásommal.
tegnap munka után lipihez mentem. meglátogattam az ifjú párocskát. ők ezen a héten mennek nászútra vmi boldog görög szigetre.
iszogattunk, beszélgettünk, nosztalgiáztunk késő estig, majd nyergembe pattanva hazajöttem.
nem valami izgi a törénet, mi? ez van, decent life. ezt választottam. a séma adott. felkelsz (ha jól csináltad és színt is akarsz vinni bele, akkor nem is egyedül), megmosod az összes fogad, bemész melózni, túrod neki (ismét szerencsések, akik mindezt kellemes környezetben tudhatják le, isten lábát meg két kézzel markolásszák, akik még értelmet is találtak benne) miután lant letéve, kezdődik a "szabad idő".
ezzel meg kezdesz amit akarsz. vagy szocializálódsz, felkeresel haverokat és mire észreveszed magad már a fogaddal nyitod ki a negyedik sört, vagy ha van asszonypajtás, akkor az ő szoknyáját kergeted, ha nincs akkor az összes többiét. otthon ülőseknek remek program lehet a neten ismerkedés, programozás és kúrásról ábrándozás.
szokták mondani, hogy nem igaz, hogy az élet útja nem elég hosszú. hosszú mint a fene, a baj az, hogy nem elég széles.
vmi ilyesmire gondolok én is. meg elöttem jópáran. ezt próbálták kezelni mindenféle morális szabályrendszerekkel. netán vallással. leccgo adjunk neki keretet, csináld innentől eddig ezt, és minden más nemcsak hogy nem jó neked, de még bűnös is. így egyszerűbb lesz, mert a vágyat alapjában öli meg. és mivel nem vágysz rá, észre sem veszed, hogy hiányzik.
de bibi csúszott a számításba ezzel a fene nagy szabadsággal és csodás fogyasztói léttel. mostantól már inkább vágyj mindenre. legyen teljesen irreális ha kell, az a fontos, hogy megtaláltam a módját, hogy kielégítsem, pár kreditért. elszabadult a fantáziád? érzed, hogyan tudnád magad a leginkább kifejezni? éreznéd a vadászat izgalmát? gyere velem a hegyekbe, lőjjünk pandát desert eagle-vel. űrbe repülnél vagy thai kisfiúkat kúrnál? egy s/m bárban térdepelnél a sarokban egész éjjel? vagy swinger klubba vinnéd a kedvesed, elnézve egész éjjel, ahogy megmássza 6 idegen? nahát, mekkora véletlen, pont most építettem egy házat tele bársonyfalú szobákkal. itt lehet jegyet venni...
csoda ha megkattanunk?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)