megvolt a megbeszélés. egy szónak is száz a vége ez a munkahely, ezekkel a feltételekkel not my cup of tea.
ami mindenképp dicséretes, az hogy teljesen nyugodt hangnemben, személyeskedés nélkül meg tudtuk beszélni. no hard feelings, sőt valamilyen szinten még igaza is van. mmint az ő szemszögéből.
most újra munkakeresés jön, ami nem a kedvenc elfoglaltságom, de mit tudok csinálni?
szóljatok ha tudtok vmi melót.
peace.
tegnap megint kirúgtak. :)
menetrendszerűen.
megemlítettem, hogy soknak tartom a heti 6 nap /14 munkaórát. ennek kritikai élt tanúsított cégünk bölcs vezére, megtekintése a gugliban ha beírod hogy napoleon komplexus.
hétfőn még lesz egy elbeszélgetésünk. boritékolható, hogy hacsak nem mutatok teljes alázatot, akkor el leszek bocsájtva. és a teljes alázat hiányzik a fegyvertáramból. nincs kétségbe esés. kicsit elgondolkodtat a dolog, hogy miért van ez mindig így. már öcsém is akit a legjobban szeretek is pedzegeti, hogy lehet h velem van a baj. meglehet.
hmmm... ahogy nézem már kizártak a belső admin felületről is. azaz be sem tudom írni a munkaóráimat. nah ezen még cizellálni kell. :)
az élet szép, ppl are funny.
elutaztam messzire. ha kicsit tovább mentem volna már nem is lennék kishazámban. és találtam itt egy várost, ahol a vékonylábú lánykák / négyzetméter elképesztően magas.
i scream i scream so much...
ma este végre ki is mozdulok, mert eddig a napi 13-14 óra munka után nem volt semmi erőm. ami szégyen, ha már egy városkában vagyok szeretett gyerekemmel.
ez a munkaterápia elgondolkodtatott jó pár dolgon. arra hamar rájöttem, hogy nagyon nem éri meg. :)
az is biztos, hogy az anyagi biztonság fontos. szóval megfontoltabb vagyok már mint voltam. különben már párszor verbe orrtam volna ezt azt. de azt nem hagyom h ez a fegyvertény egy életen keresztül itt tartson.
veszek vmikor a közeljövőben egy kisautót. összegyűjtök júniusig annyi pénzt amennyit csak tudok és elindulok megint mint a mesében.
annyira nem is utálom, csak nagy garfield rajongó vagyok.
szombaton sikerült rávennem magam, hogy takarítsak, rendet rakjak, mossak, meg minden ilyesmi. este jött fecó, felszedtük még virágot és bementünk a máriába. onnan merlinbe big beat buliba. eljöttek nyúlék is, később vdani is, sinkóka meg persze vámpír. aki nem volt ott, az fatboy slim szelleme, a big beat és a hangerő. mindegy, nem puffogok. voltak azért jó zenék. az afterparty pedig kifejezetten élvezetesre sikerült. egy baj van vele csak, hogy olyan mint az illóolaj. "szobahőmérsékleten is jelentős gyorsasággal párolog, és párolgás után sem hagy nyomot." a végével nem teljesen értek egyet.
meséljek az életemről?
most megy. így, hogy kialudtam magam. fuck sake. milyen kibaszott ritka pillanat ez. megy az a rohadt álnokság. vég nélkül. teli rendőrrel. tűzszerésszel, biztonsági őrrel, delegáltakkal. egy nap hatszor zsbeket kipakolni, rtg kapun átmenni, és idióta badge-t mutogatni. mindezt looney tunes-t megszégyenítő szervezésben. forr az anarchista vérem. és amikor 13 munkaóra után hazaérek alszom mint egy bébi. tudva azt, hogy az ébredés magával hozza majd a következő napot, ami pont ugyanolyan lesz mint az előző. a badge, az öltöny, a kapu, az ellenőrzés, a "hhuuuu ez sos kell...".
mindezt azért mert pár ember összeül h megbeszéljen vmit. nevetséges.
is itt egy kibúvó. a hétvége. most is péntek este van. pfff... hazudok. a péntek estét átaludtam ahogy volt. éjjel fél kettő van.
reggel jön majd öcskös. h kivigyen monorra, ahol megnézünk egy kisautót. kipróbálom, eldöntöm, kell e nekem.
...
volt a disneyben pár rollercoaster. kipróbáltam mind. vittek fel s le. pörgettek jobbra balra, tengelyem körül minden irányba. és volt köztük egy. egy különösen kegyetlen. amire soha sem hittem h fel fogok ülni és nem dobom ki a taccsot a közepén. aztán mégis váltottam rá jegyet. beültem a rózsaszín, szivecskés kiskocsiba. becsatoltam magm és vártam a show-t, mert hittem, hogy amikor kimászom majd belőle olyan tapasztalattal gyarapodok, amit nem lehet letölteni a jutubról vagy átélni másképpen csakis empirikusan.
a menet végén róka nélkül itt vagyok. tiszta ruhában.
de fogalmam sincs hova álljak sorba most. mire váltsak jegyet.
üdv elvtársak.
innen a kastélyból megint. ezúttal már saját gépen. ülök az IT infopultban, baszom a rezet és kezdek éhes lenni.
a 7vége csodásan telt. eladta öcskös az autómat, így azzal sem kell már baszkodni. buktam rajta egy kis pénzt, de nem bánom.
pénteken este amikor hazaértem már használhatatlan voltam. elhoztam a cégtől egy full hd tv-t. beüzemeltem. sok képkocka nem futott le rajta, amire álomba szenderültem. sajnos a kanapé nem túl kényelmes, így az éjszaka közepén felébredtem, felmásztam a galériára.
szombat este átjött értem sinkó mester és elgurultunk hozzájuk. mézespálinkák egymás hegyén hátán, majd instant. ott nem tudom. techno, sok ember, alkohol, majd 3 körül taxi és ágyikó. egyetlen ám lényeges lépés maradt ki. a madarak letakargatása. így hajnalban már ébren voltam.
fruzsival elmentünk árkádba és ikea-ba. vettem egy pulcsit és egy dohányzóasztalt. hazajöttünk összeszereltük. mmint ő összeszerelte a franciasalátát én az asztalt. vacsi után magamra maradtam, de nem sokáig, vámpírka felugrott és megnéztük a dark city c filmet. aminek a végét én átaludtam, így nem igazán értem h miről is szólt...
ma meg itt...
