csütörtök, július 15, 2010

dayoff kinda...

mondvacsinált dayoff ez a mai. részben rage against the machnie, részben kapják be és egy csipet parancs megtagadás.

általában 5 munkanap és két pihenő. így oszlik meg a hét. erre a hétre viszont most vmi hirtelen sugallat hatására elvették az egyik pihenőnapom - a mait - és munkanapot varázsoltak belőle.

próbáltak. mert én belázadtam és közöltem velük, hogy leszarom az egeret és nekem kell a 2 nap pihi és nem fogok bemenni dolgozni. tudomásul vették. mi mást tudtak tenni?

persze holnap azért jól meg fogják mosni a fejem, hogy ezt mégis hogyan képzelem.
ahogy jimbo mondta: I am the lizard king I can do anything.

nem mintha bármit is csinálnék. ellenkezőleg. reggel 7 óta ébren vagyok. fürödtem. sütöttem halacskát. sütöttem halacskát. krumplipürét hozzá. beszélgettem tiloskával.

szokásos.

annyival mégis másabb a mai nap, hogy már csak 2 hét van hátra a hazamenetelig.
ami már tényleg nem sok. addig még 8 munkanap. abból 4 zárás, azaz 1730-0130ig. de már ez is tökmindegy. kis séta éjjel még jót is tesz.

lakóhelyünk kihalt. akik nem dolgoznak azok a tegnap éjjelt próbálják kiheverni. itt tegnap volt aug20, tűzijátékkal és milliós tömeggel. felborzolta a kedélyeket egy öngyilkos mókus, aki igazán nem volt tekintettel az életben maradtakra és az utolsó vonat alá tudott beugrani. így senki sem ért vissza ide éjjel 3 előtt. so they say... mert én nem mentem vegyülni.

nem stílusom a tömegrendezvény, hacsak nem dave clarke party.

zoltánnal elcsavarogtunk tegnap torcyba. nincs ott semmi említésre méltó a bevesárló központot kivéve, de leginkább az sem. időzítésünk tökéletesnek volt mondható. rövidgatyában trikóban kifogtuk a jégesőt. csurom vizesen nézegettük a laptopokat. ezúttal nem nekem. majd szomorúan nyugtáztuk, hogy még mindig nem ingyen adják őket.

eláztunk megint kicsit. átmentünk val d'europe-ba egy másik bevásárlóba. ott elkapott a fogyasztási láz és beszereztem legkedvencebb pólóm és 2 bordás atlétát.

hazajőve nekiláttunk egy jó parasztreggelit gyártani du 5kor. hagyma, kolbi - spanyol és mogyoró íze van -, virsli, 8 tojás, sajt, kenyér, pirosarany.

miután bezabáltunk én hazajöttem és azonnal elnyomott az álom. hagytam.

ennek eredményeképp éjjel kettőig ébren voltam sherlock holmest nézve.

és ugy reggel 7kor keltem magamtól.

vadiúj meleg szobatársam pasizik párizsban. jó helyen is van. ez az egy hónap elég amit itt egy szobában töltünk.

szövöm a terveket, hogy mi legyen amikor hazamegyek. kivel mikor találkozzak. bejött a képbe egy balatoni mininyaralás lehetősége is. amit sztem meg is ragadunk.

többesszám van már biza. mint a mesében.

kezd egyre inkább tudatosulni, hogy ennek itt vége. otthon meg elkezdődik. sajnos nem sikerült annyi pénzt félretenni, mint szerettem volna. nem sokkal, csak kicsivel, de alulteljesítettem a kitűzött célt. ill többet költöttem mint szerettem volna. ez van.

még pár dolog van amit el kell intéznem.
egy az utolsó fizu.

kettő a bankszámla lezárása. lassan europa minden országában van egy nyitott bankszámlám...

három a lakhelyem átadása

négy bepakolás. ami nagy varázslat lesz, mivel akad ruhám bőven.

öt a búcsúparty. semmi nagy hupák. lesz is rá 4 nap. de egy közös bbq party szinte biztos.

hat felszállni a gépre.

szombat, július 10, 2010

lazy

üdv

lássuk csak. mi minden történik s65tel? él e még?

él.

csak kibaszott lusta.

az van, mint az elmúlt lassan 4 négy hosszú hónapban. vágom a centit. már kicsivel üdítőbb a szitu mivel már 20 nap alá mentem. ez a dizni gálya lassan véget ér.

az élet itt nem változott semmit. ezért sem számoltam be róla hosszú postokban, szimplán nincs miről.

de hogy mégis megemlítsek pár apró részletet írok a castmember partyról. amit a backstage-en rendeztek meg ingyen kajával és üdítővel, szinpaddal és két dj-vel, akik lady gagatól a mainstream slágerekig mindent ismertek és fülünk lábunk rendelkezésére állítottak.

engem munkatársak már du 6kor elcibáltak, pedig elvből nem szotkam bulizni indulni 23 előtt. hamar meg is bántam, mert kiderült alkohol semmi, zene nuku, max fotókat lehet készíteni. be is álltunk a sorba 2x. pózoltunk a bluescreen előtt és most legalább van szuvenir meg 2d-ben néhány kollega.

szerencsére összefutottam pár magyarral, akik miután felzabálták az ingyenkonyhát megszomjaztak. visszajöttünk ide és elkezdtünk sörözni. feltankoltunk párat, telipakoltuk a zsebeinket és visszamentünk táncolni. 2 óra tánci, majd erős 10 perc sprint hogy elérjem a buszt, ami úgy tele volt, hogy egymás verejtékét inhaláltuk.

én péntek szombatokra megnyertem a zárást, így 1730-0130ig folytatok bomlasztó tevékenységet a munkahelyemen. ma is ilyen nap van.

a repjegy már megvan. felmondó levelet megírtam, átadtam. szállásadómnak bejelentettem, hogy lelépek. gyakorlatilag már csak ki kell várnom. ami nem megy könnyen. ez az utolsó világjárás el vettem a kedvem az összes többitől.

nem vagyok mélyen vagy ilyen, csak így érzek. mindenhol jó, de a legjobb máshol.

kaptam roomiet is. a változatosság kedvéért egy meleg srácot. ő buzz lightyear. érdekes lenne tudni, hogy a homofob szülők mit éreznének, ha tudnák, hogy egyetlen kisfiúk, szeme fényük az óriás plüss micimackót magához szorítva éppen egy homárt ölelget.

a parádé hercegeiről nem is beszélve. akik hófehérkére rá sem néznek, de prince charming után kaján mosollyal mennek a mosdóba.

anyway.

akkor sem maradnék ha nem várna otthon tiloska. ez a hely kinyírta bennem a képet, amit a rajzfilmek felépítettek. bambi rég nem az erdőben él már. be van fogva egy szekér elé és korbácsot kap reggelire, ha nem ér időben a piacra a sok made in china papirdoboz és a bennük rejlő plastik crap.

más.

azon filoztam hogy beszerzek egy simsont otthon és motorozgatni kezdek.
öcskös sajnos minden rosszat elmondott a kiválasztott járgányról. és az ő véleménye sokat számít. ez is várat magára akkor még...

még 12 munkanap. pár szabad és újra otthon. ezúttal végleg. a ferihegyi őrök shoot on sight parancsot kapnak, ha véletlenül arra kolbászolnék újból.