szerda, november 12, 2008

big calm

már amikor hazafelé sétálta a sötétben éreztem, hogy egyre inkább elönt a megnyugvás. tom middleton funky mixe szólt a fülemben elfogadhatatlan minőségben, ami miatt az apple cégnél többen csuklanak, és csak ballagtam a bicikliút mellett. minden el volt rendezve a fejemben, pontosan tudtam mit fog hozni a ma este. semmit. háhá. pld nem lesz benne alkohol. azért írom ezt elsőre, mert múlt péntek óta valahogy sikerült ha csak 2 sört is, de vmit mindig meginnom. heineken tehát lecserélve hársfa teára, benne mézzel buborék helyett.

útam nem haza vezetett egyből, tettem egy kis kitérőt a boltba, ahol alapanyagokat szereztem a csirkepörimhez. a receptet a nyomtatóban hagytam a munkahelyemen, de nem okozhat problémát egy ilyen egyszerű étel, ugye.

hazaérvén elindítottam a tegnap abbahagyott woody allen filmet, beállítottam az ébresztőt 21-re és azonnal el is nyomott az álom a kanapén.

fél kilenckor tértem magamhoz, tudván hogy főznöm kell még. betáraztam a winamp-ba egy másik WA filmnek a sweet and lowdown-nak a zenéjét és swing muzsikára kezdtem bele a hagyma pucolásba.

a folyamattal nem fárasztok senkit, készül ahogy készül.

most háromnegyed éjfél. összepakoltam a szobát, elmosogattam és a tiszta nyugalmat aminek híjján voltam magam körül kezdtem megteremteni. első lépésként az kell, hogy a környezetem átlátható legyen. kívül.
azután majd nemsokára (ahogy az a lukas kanyar tésztam megfő) jóllakva fogok hátradőlni kényelmes fotelomban és defragmentálni az agyam, helyére téve a dolgokat.

mindmegette. szerénytelenül kijelenthetem kurva jó volt.

mi legyen a következő lépés? megvan... project niagara. fűtés felteker, hogy amikor majd kijövök a zuhany alól jó idő fogadjon.

Nincsenek megjegyzések: