omg

éjjel vagy vasárnap hajnal, szabadon választott. a profi zenéje... 4 fáradt ember... sűrű hétvége, sok nevetés, sok érzelem, rengeteg történet.

péntek óta... jobban mondva csütörtökre datálható a történet eleje. hisz' akkor érkezett hozzám cukorka. majd péntek munka után jött meg újra kishúgával, szeretett gy-vel. hogy az önzetlenségből példát mutassunk és mondjuk elmeséljek egy igen egyszerű történetet gy most ünnepelte a születésnapját. 20 éves lett a lány, én pedig mivel szeretem őt meg szerettem volna ajándékozni. munkahelyemre befújta a szél egyik törzsvásárlónkat, akinek elmeséltem miként szeretném az ajándékul szánt képet kinyomtatni, majd mivel neki sok tapasztalata van ezen a téren nem csak hogy felajánlotta a segítségét, de el is készítette, kinyomtatta, bekeretezte magát a képet. mindezt pusztán úgy érzem azért, mert kedvesen szolgáltuk ki őt, plusz és ez nagyon fontos, nagyra értékelte gyerek munkáját, tehetségét, ami a kis képregényben mutatkozik meg. egy szó mint száz, már csütin a magaménak tudhattam azt, amit egy nappal később boldog szülinapot énekelve nyújtottam át a gyereknek.

a képregény, amire nem tudom, hogy emlékeztek-e, igazából mindegy is, szóval a képregény kiegészült. folytatódott. a történet most ott végződik, hogy elhagytam az országot és írodik, rajzolodik folyamatosan, egész addig, amíg látunk benne fantáziát és olyan szoros szálak kötnek össze bennünket, amik gyerek kezére csavarodva a színes ceruzája után nyúlnak. én tudom, hogy minden egyes képért hálás vagyok. mindegy mit talál ki a tudomány, hány mega vagy akár giga pixeles, hd vagy kutyafüle cuccot is öntenek műanyagba, semmi sem tud olyan értéket nyújtani, mint azok a kis figurák, amik visszaköszönnek a színes a4-es lapokról.

szerencsésnek vallom magam. a véletlen összehozott ezekkel az emberekkel, akiket első pillantásra a szívembe zártam és úgy megszerettem mindenféle érdek, hátsó szándék nélkül, mint tulajdon testvéremet. a legtöbb emberről akiket megismerünk tudjuk miért kerültünk kapcsolatba vagy hogy mi motivált bennünket, hogy kiépítsünk egy barátságot. barát barátja, haver a parkból, akármi. ebben az esetben szó sincs ilyesmiről. 3 ember. megbeszélik, hogy találkoznak. nincs elvárás. nincs félelem. nézzük mennyire passzolunk össze. és az eredmény felülmúlja a legvadabb elvárásokat is. harmónia és elfogadás. tiszta és gyönyörű. eredménye pedig hála és szeretet. okés, be vagyok baszva, hallgatom ezt a morricone féle érzelgős szarságot, de a lényeg, hogy egy szobában tartózkodom most öcsémmel, akit tudjuk, hogy mindennél jobban szeretek, plusz 2 ha tetszik nevezhetjük új ismerős, vadidegen, persze már rég nem az, de akkor is, szóval 3 emberrel, akiket úgy ahogy vannak elfogadok és szeretek. nincs ezen mit magyarázni.

anyway

vasárnap hajnal van. 0411. nemrég értünk vissza szilvuból. fáradt vagyok és csipug a fejem. legszívesebben álomra hajtanám, de mozgat hogy "tollat" ragadjak. aludnék. és fogok is nemsoká.

1203 awake... bolero... függönybehúzva, forró kakaó mellettem...a csapat mozgolódik, gyerek színekbe öltözteti kis rajzocskáit, cukor a galéráin fogja a fejét és abronccsal fogná össze legszívesebben, mert szétrobbanni készül. öcskös is vertikálisban már, a bejárat előtt szívja mai első cigijét.

szombaton a lányok kis házitündérekké váltak. sürögtek-forogtak és a lakásban rend termett, a sütőben pedig csülök. káposztával, tepsis krumplival. átrendeztük a lakást is. most tele vagyok ötletekkel, hogyan lehetne otthonosabbá varázsolni. hétfőn azt hiszem ki kell rabolnom egy otp-t, túszul ejtenem egy atm-et vagy megmackóznom egy postást.

délután beállított öcsém és kristi. egyből rászakadtunk a bitekre és byte-okra, zenéket, filmeket, játékokat cserélgettünk. csajok elhúztak, mi beszélgettünk erről arról.
lányok későn tértek vissza, 2 sráccal. tatai barátaikkal. elkezdtünk iszogatni, készítettünk sok fotót felöltve legvadabb ruháinkat. majd autóval lementünk a szilvuba. az andrássyn nem tudtunk végig haladni, most még nem tudom mi történt a cityben, de majd elolvasom hétfőn... persze boritékolható volt a rumli. szilvuban már összegyűltek a barátaim. beszélgettünk, a héliumot szívtuk ki a lufikból, táncikáltunk.

(x) a szilvut nagyon szépen felújították, én csak oda mennék, ha bulizni szeretnék, olcsó is meg jó fej a management, a kiszolgálás első osztályú (x)

hazaindultunk, még a szilvu bejárata előtt alkoholgőzös rumliba keveredtünk, olcsó szájkaratéval. elmúlt.
most pedig ébredezünk. keresgéljük a ruháinkat, a gondolatainkat, vonatot, jó időt...