voltam dolgozni. fura átállni erre a késő esti-éjjeli munkára. nem lehetetlen de egyelőre még fura.
kaptam ruhát, szerencsére sem bociminta sem bojtos kalap meg miegymás marhaság nincs rajta. sima fekete gatya + fehér ing + nyakkendő + piros polár pulcsi.
az oktatást egy luke skywalker frizurás francia tartotta akinek sajna olyan lehelete volt, hogy nagyon nagyon vártam már hogy befejezze a mondókáját.
ami kicsit szopó, hogy egyből elküldtek kajálni, így 6 órát egyfolytában kellett lenyomni. de bőven ki lehet bírni.
persze borotválkoznom kell, ezt azonnal közölték. nem pöröltem. inkább azt próbálom kilobbyzni hogy a szabadnapom egybe essen szomszédka szabadnapjaival.
a munka a szokásos, játékboltban eladó. mindezt franciául. kurva jó, mert majdnem mindent értek már a kollégáim fecsegéséből. a vevőkből is. néha ciki csak amikor nem arra válaszolok amit kérdeztek...
szerencsére van annyi az emberekben h megkérdezik kit vihetnek el vmeddig autoval. így hamar hazaértem és bízom benne ma éjjel is akad vki gépkocsival.
jól érzem magam itt. a nap besüt az ablakomon, attól féltem tök sötét lesz a lakás, mivel a fdszten vagyunk, de ehhez képest fényár van. jó meleg is a fűtésnek köszönhetően. pár óra múlva megint meló, de nem bánom egyáltalán.
vége ennek a kibaszott létbizonytalanságnak. olvasom innen a híreket és csak az jut eszembe, hogy mennyire jó hogy eljöttem. és hogy mennyire nem is akarok visszamenni. a középkor összes sötétsége nem éri fel azt ami otthon van sztem. majd ha vki felkapcsolja a lámpát akkor talán újrapróbálom. addig itt keresem a boldogulást.
taraval megvagyunk. ő is éli az életét én is az enyémet. ennyi.
kicsit unatkozom talán. kimozdulni nem fogok mert se pénzem, se kedvem nincs megfagyni. jó ahhoz nem is kell pénz... értitek...
a kollégák eddig jó fejek. páran ismernek tavalyról, legtöbb csak vigyorog. én is vigyorgok. pár hét és kényszerzubbonyban viszik el az egész bagázst.
jó csajt még nem láttam munkatársaim között. de az csak a nyári szezonnal várható. amikor is megjönnek a vendégtinik. nem is baj, már csak egy szükségállapot hiányzik nekem. így könnyű jófiúnak lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése