péntek, január 18, 2013

ofkorsz

most értem haza melóból...

ma a terminál vezető egy teamleader társaságában, aki az írnok szerepét töltötte be plusz a mentorom társaságában félrehívtak. nahh ez érdekes lesz mondtam magamban... nem is tévedtem.

a főnökasszony lehordott a sárga földig és adott 4 teljes munkanapot, hogy "tanuljak alázatot és változtassak a hozzáállásomon".

mi történt? kedves mentorom olyanokat mondott neki rólam, aminek egyrészt csak fele igaz, másrészt azokat a dolgokat amiket mi egymás között megbeszéltünk kitálalt a főnökségnek és persze kiverte a biztosítékot. ment a nyalás és a befeketítés. nevetséges volt. kis híja volt hogy nem röhögtem el magam.

kaptam egy új mentort. beült mellém a kasszába és nem is értette, hogy mire a felhajtás mivel mindent rendben talált és egy rossz szót sem tudott mondani a munkámra. jah de egyet tudott, ne legyek a vásárlókkal ennyire közvetlen, mert bár a klienseket nem zavarja, de a team-ek valszeg nem fogják díjazni. ki a faszt érdekel? fele annyira nem sajátították el az angol nyelvet mint én még jó hogy a "good morning, what can i help you-t ki tudják nyögni. az ha valaki esetleg elbeszélget, viccel az már meghaladja a felfogóképességüket.

a lényeg, hogy új mentorom nagyon jó véleménnyel van a munkámról és objektíven tudja szemlélni a dolgot, úgyhogy amikor leadja a jellemzésem nem fognak találni benne semmit amibe beleköthetnének. és akkor lesz igazi ciki annak a szarkavaró picsának, hogy mire fel csinálta a felhajtást!

hányok a kicsinyes pletykás ostoba emberektől. és ezek után mintha mi sem történt volna még jött jópofizni.

oké nem akarok munkanélküli lenni, hiszen így is mínuszban vagyok. de hogy nem fogok nyalni az tuti. a vevők elégedettek velem, a kasszát pontosan kezelem ennyi a fontos. ha kirúgnak az sem érdekel, nem fogom megsiratni ezt az álnok bandát.

más.

ma volt az óceán interjú. nem jutottunk semmire. elnapoltuk és átküldenek egy fotós szakmai nyelv segédanyagot, hogy hozzá tudjunk szagolni a technikai kérdésekhez.

jövő héten újra próbáljuk.

in mouse we trust...

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

oh, de mennyire ismerem! "ne legyek a vásárlókkal ennyire közvetlen"
és biztos drogos vagyok, ha elejt az egyik vásárló egy rollniba sodort 10.000est és felhúzom a szemöldököm, hogy ez most??
izzítsad mikit, mert ez a sztori nem lesz jó, bármit csinálsz, kilógsz a sorból :S
Bori