hi!

2008-12-21 14:13 vasárnap, itthon

sziasztok mind a 10en.

a blog immáron invite only. ezt gondolom észre vette mindenki.

mivel a netet itthon visszavette valami ismeretlen erő, így nem tudom, hogy hol hagytam abba. valszeg vmi unalomból fakadó lelkiválság kellős közepén. jelentem, hogy az élet újra szép, a virágok kinyílnak, az őzek megőzülnek, a nap is süt. a felhők mögött.

ezen héten 6 napot kellett a munkában töltenem, ami rendesen felzaklatott. mindegy, sanaxxal elmegy.

péntek este (nah őt most hogy nevezzem?) Ariel/Orsi-val találkoztam. beültünk a Napoleon nevű helyre, egy félig leszakadt asztalhoz. a falra szerelhető asztalt a csavarjai nem tartották már egyenesben, így szegény lány pócolta alá a combjait keresztbe kasul. a pincérnő néha odaböfögte nekünk szemrehányóan, hogy „... le fog szakadni...”.
kilestük ahogy néhány vendég eltávozik és lecsaptunk a helyükre. már semmi sem gátolt meg abban, hogy benyomjunk 3 korsó sört elmerüljünk egymás tekintetében és őszintén beszélgessünk.

szombaton bementem dolgozni. remek egy érzés volt. nap végén szabi pedzegette, hogy ebből akár rendszert is lehetne csinálni. sok sikert, biztos talál rá embert...

este hazajöttem. olyan fáradt voltam, hogy elaludtam a fotelben. de Dorka baba útonvolt felém. így erőt vettem magamon és lementem a boltba. vmi nagyon finomat akartam főzni. a bolt persze zárva volt. egy nappal el voltam csúszva. vettem zsemlét és párizsit, amihez aztán hozzá se nyúltam. majd hnap reggel megeszem. átjött D. beszélgettünk. kinyitottunk 2 üveg bort és fröccsöztünk. én csak light-osan, mert mire észbekapok megint ott tartok, hogy hét közben kocsmázom. 

én ébredtem előbb. buzgott bennem a tettvágy, lementem a boltba, vettem egy kiló csirke combot, előkészítettem itthon, majd bevágtam a sütőbe. isteni finom lett. a lányka már sajnos lelépett mire elkészültem, így egyedül fogyasztottam el ebédem. közben kitatakarítottam. sokkal jobban érzem magam ha tiszta a lakás. gyakrabban kellene ilyet csinálnom. a kommunában minden pénteken ez volt a műsor. itthon nehezen vezetek be ilyen rendszert.

felhívott Fecó. drága felesége ma salsa-t fog táncolni valami rendezvény keretein belül, mi pedig elmegyünk hogy megcsodáljuk. lassan el is kell kezdenem készülődni, lefürödni, borotválkozni, kivasalni az ingem. nem akarok tróger módon megjelenni. általában nem szokott zavarni, ha nem úgy nézek ki, mint akit skatulyából húztak ki, de ideje levetnem a disznóvéres gyakorlót. pedig olyan kényelmes.

a kamerát is töltöm. végre egy esemény amit meg tudok örökíteni.

holnap és holnapután még munka vár rám. majd 10 nap szünet, aminek a végén ott kuksol a 30-adik születésnapom. nem érzem magam annyinak. nem is tudom hogyan kell éreznie annak aki 30. 

 nem is tűnődöm ezen, úgyis túl sokat elmélkedem, inkább Madonna best of-ot hallgatok LP-ről és ráveszem magam arra hogy beálljak a niagara alá.

jut eszembe. megszerettem a lakásomat. előrelépés a javából.