hétfő, március 22, 2010

sober

egy hét. ennyi van még az indulásig.
nov, okt, dec, jan, feb és márc. ennyi időt töltöttem munka nélkül. semmi mást nem tudok felmutatni ebből az időszakból csak egy jogosítványt és egy adag kiábrándultságot az itthoni helyzetről. bánt a dolog, hogy nem találtam itthon munkát. hogy el kell utaznom 1000 km-t, hogy fent tudjam tartani magam, vissza tudjam fizetni az adósságaim és hogy az önbecsülésem ne süllyedjen tovább. bár hála egoista fejemnek azzal még nincs sok gond.

összefolynak a napok. nem emlékszem már pontosan mikor mi történt velem az elmúlt időben. annyi biztos, hogy vámpírka elmúlt 30. az is fix, hogy egyre több időt töltök el Tiloskával. és az is hogy nem nemvagyokrobot.

és így az utolsó hét elején már majdnem minden megvan az induláshoz. ezer köszönet azoknak akik mellém álltak és segítettek. Vámpír, Lipi, Emi, Fecó. kösz.

reggelente vámpírral szoktam sétálgatni. ma annyira belemerültünk, h elfelejtett munkába menni. itt a tavasz, jóidő, madárcsicsergés, libidó, kedv s öröm.
kitaláltam, hogy megint kezd a jobb futóművem lerobbanni és ez nagyon megrémített. semmi kedvem egy tavalyi tortúrát végignyomni megint. pláne nem franciaországban. szóval bementem egy DM-be és vettem egy Scholl talpbetétet, ami elvileg nagyon jót tesz nekem és kedves lesz velem.
egy természetazonos boltban vettem fülgyertyát és miután Katánál megebédeltünk Vámpírral hazasétáltunk és beledugtuk egymás fülibe. éget rendesen. kiváncsian vágtam szét, hogy lássam mi szennyet szívott ki magából, de elég csalódott lettem. szinte semmit. vagy szarul dugok vagy jól mosok.

pár szó Tiloskáról.
világszép lányka, aki azonfelül, hogy állandóan mosolyog még érti is a nyelvet amit használok és remekül dekódol. nem olvassa a blogot, ezért nyugodtan udvarolhatok.
mivel életemben a hasonló lányok előfordulása eddig 3/14 év ezért igencsak odafigyelek.
és a nagy odafigyelés kellős közepén veszem a sátorfámat és elhagyom az országot. ahogy szoktam. lásd ariel... :(

nade. az élet nem áll meg ugye. plusz minek szomorkodni olyasmi felett, amit nem áll módunkban megváltoztatni.

Nincsenek megjegyzések: