vasárnap, március 28, 2010

but before you go

please play some music for me...

külön pontért ki lehet találni, melyik számban hallatszik el az előző mondat.

hol a tökben tartottam? megnézem várj...

ahhh, a lelkemen próbálgattam az on/off gombot. az van hogy a biztosíték szekrényt, már rég belepte a por. karbantartó feléje sem nézett jó ideje. ott szunnyadt lekapcsolva, fölötte az emometer is abbahagyta a számlálást és kis fogaskerekei közé pók család költözött.

aztán pár hete odasétáltam, nem is találtam meg elsőre, bolyongtam a folyosón elemlámpával a kezemben, keresve a kis lakat kulcsát. nyikorogva elfordult a zárban, a rozsdás pántokon kinyílt a szekrényajtó én pedig félszegen feltoltam a kapcsolót. egyből éreztem, amint a beindult a folyamat. jól esett. más színe lett a világnak tőle.

bizonytalanul néztem körbe. rég jártam itt. nehezemre esik megmondani, hogy az útat szegélyező szobrok közül melyik félelmetes vízköpő, melyik angyalszárnyú cupido. ezeket csak így ON módban látni. pár tétová lépést tettem, nem eltávolodva a főkapcsolótól, majd inkább visszafordultam és rácsaptam. OFF. klakkk, kattant egy utolsót az emometer, majd megállt.

oké, maradjon így. ezt ismerem. ez nem bánt. majd, ha úgy adódik újra lejövök ide és visszakapcsolom.

ez egy napig maradt így.
talán annyi sem volt.

most újra ON-on.

Nincsenek megjegyzések: