to be forgotten

a cim mindig a legnehezebb, otthon kitalalom, frappans, orulok, idejovok es elfelejtem...

oke


palacsinta sutes megvolt, egesz jol is sikerult bar jo vastagokat csinaltam, mert marha uncsinak talaltam ezt a fozocskezest...
atjott vania is, aszitte haragszom az elozo esteert, de igen tavol allt tolem a harag. pfff...

jott egy spanyol mokus lakas nezobe, ki is adtuk neki a szobat meg aznap este. azt gondoltam h norikanak majd nagyon be fog jonni, mert sztem olyan macsos spanyolos feje van, de nora nem dobta el magat... viszont a srac sexualis bealitottsagaban (az eletbe nem irom ezt le megegyszer) mar nem vagyok biztos!!! meg adok neki egy ket napot, de ha beigazolodik amire gondolok akkor sirok...

meg ma is tavasz van, ami nagyon jol esik. rovid gatyaban sapiban meg napszemuben kolbaszolok, fulig ero vigyorral.
mindenszep, nagyon fura
mester azt irta h a blog csak addig erdekes amig a szerzo sszenved. jelenleg boldog vagyok, ugyhogy siman lehet vmi mast olvasgatni hulyek...

a ceg londonba fog kuldeni egy napos hal kurzusra marciusban. ha elvegzem lehet meg hal is. es kibelezhetem magam. feltorok, lassan de biztosan...

a cimet nem talaltam ki

ez a fasz blog nem akar frissiteni mostanaban...