bienvenue

DAY 0

itt vagyok a galérián, azon amelyiken egy szilveszter este úgy dőltem ki, hogy jucussal máig emlegetjük. :)

egyedül vagyok a szobában, ami nagy szó itt és pláne felüdülés dizni után.

Kis kommunám lélekszáma erősen megcsappant. Régen 25-en is voltunk és szidtuk a rendszert meg szedtük a cukkinit. Most jó, ha 10en élnek itt. Úgy látszik nincs nagy kereslet elvtársra. Kicsit szomorú. Sokan elmentek, olyanok, akikkel igazán szívesen találkoztam volna. De örülök annak ami van, a platánoknak, az öreg háznak, a friss levegőnek, a kuruttyoló békáknak, természet anyának, az egészséges vacsinak és annak, hogy szabadnak érzem magam.

Net is van, de csak kábelen, amihez le kellene másznom. Viszont nagyon kényelmes itt, úgyhogy majd holnap kapjátok szemhez ezeket a sorokat.

Holnap reggel bemegyek Arles-ba, megnézem a piacot, lefotózom kedvenc városom, barangolok és merengek azon a gyönyörű napon, amikor édes drága kisöcsémmel róttuk itt a szűk utcácskákat. Többek között. Hiszen borika és nóri is vendégeskedett itt. Plusz ugye jucc, de akkor hideg volt. Meg té. Jut eszembe.

Nah most, hogy megvolt a leltár visszakanyarodom a mai naphoz.

Hoztam greg és paula szerelemgyerekének, aki akkor született, amikor én továbbálltam egy mikiegeret és egy pánpétert. Asszem megkedvelt a kölyök. A többiek egy nagy üveg portót kaptak. De ők eddig is bírtak.

Ahogy látom, hallom, akad belső feszültség. Baj van a kontinuitással is, hiszen alig vannak fiatalok. Külföldieket, akik kíváncsiságból jöttek a világ ezen szegletébe egyáltalán nem találtam. Ez kicsit szomorú hiszen ez ennek a helynek az egyik nagy varázsa. Most kicsit pangás van.

Az időben nem kell csalódnom, hét ágra süt a nap,este pedig kellemes szellő lengedez. Hogy mikor fordul át mistrálba azt csak a jóisten tudja, de remélem megvárja amíg visszamegyek.

Este tizenegy sincs de már fáradt vagyok. És amennyi eszem van lent felejtettem a telefonom, ami nélkülözhetetlen, ha fel akarok kelni holnap reggel 8kor. Márpedig nincs lustizás. Nah várj... lemegyek érte.