it began...

a régi nóta megint.
tegnap nem kevés viszontagság után kiderült az inulásom ideje és helye. most már én is a kommuna is és ti is boritékolhatjátok, hogy max hétfőre otthon leszek. ami bevonzotta a régi érzést. mindenki tudja h lelépek és újra szellemmé váltam.
ez az utolsó teljes napom itt mas de granier-ben. szerencsére tegnap már összepakoltam cuccaim nagy részét.
este bementünk arles-ba meginni pár söröcskét. sajnos ezt a Leffe vacakot, amitől garantáltan el akarod hányni magad, mert olyan édes.
szóval ott ültünk 15-en, beszélgettünk, iszogattunk. éjjel 2-kor értem haza, egyből beborultam a lk-ba és fel sem keltem fél tízig. nem jelentem meg a konzerválóban sem. köszi de elég volt.
nagy bánatom, hogy valszeg nem fogok tudni hazavinni mindenféle finom lekvárt meg hasonlót, hiszen így sem tudom hogy a fenébe fogok leszállni a vonatról.

mert hazautazásom terve egyenlőre így fest.

holnap germánkával bemegyünk aix en provence-ba. ott körülnézünk, felrak engem a vonatra, ami elvisz Briançon-ba. ott vhogy kipakolom a fél vagont. találkozom alex-vel.
másnap teszek veszek, körülnézek és este elindulunk. vagy egy napra rá. még nem eldöntött.

alex egyben akarja egyedül levezetni az 1300 km-es távot. remélem tudja, h mit csinál. jó lenne egy darabban megérkezni.

megérkezni balcsira. mert ő ott találkozik vami tyúkkal és majd 2 nap múlva jön fel pestre.

vhogy így érek majd haza. aztán meg majd meglátjuk...