2008.08.10. vasárnap 1803 bp
a fotelomban ülök, kényelmesen hátradőlve, kis hangszórókból ennio morricone filmzenék, a mosógép 1000-rel tisztítja a kommunában elrongyolódott ruháimat.
a hazaút:
péntek délután elköszöntem az elvtársaktól. mivel szieszta volt, nem tudtam mindenkitől személyesen elbúcsúzni. valszeg vmi hűvös helyen kuksoltak. írtam megható levelet, aki elolvassa, az mindjárt sajnálni fogja, hogy attika eltávozott…
miriam (germánka) elvitt aix an provence-be. ott jegyet vettem a vonatra, pikk nikk-eztünk. szomorú búcsú, majd 4 órás út. erről van egy hosszabb offline bejegyzés is, majd ha lesz sok-sok fölösleges órám akkor begépelem.
a rövid verzió az, hogy nagyon kellemes utazás volt. egy percig sem bántam, hogy ilyen hosszú az út. a francia alpok csodálatosan szép.
szerencsére briancon a végállomás, így jutott elég idő arra, hogy lepakoljam a cuccaim. negyed óra keserves huza vona után már a váróban volt az összes holmim, csak alex nem volt sehol. egy kedves pár felfigyelt cipekedésemre és kérdezték kire, mire várok, segíthetnek-e? később is összefutottam velük a faluban és mindig egymásra mosolyogtunk, szóba elegyedtünk.
várakozott még egy másik alak is ott. tőle aprópénzt próbáltam szerezni, mert nekem csak egy 5 eurósom volt,a mit meg nem eszik meg az autómata. mivel 4 órája nem ittam semmit élet halál kérdése volt. sajnos mókusnak sem volt aprója plusz megjött a felesége is kocsival. beült mellé, majd 3 perc múlva az asszony jött oda hozzám és a kezembe nyomott 3 euro aprópénzt, hogy vegyek magamnak inni, vagy hívjam fel akire várok. köszi.
megjött alex, elvitt a kommunába. egy szövőmalomba. brianconról annyit kell tudni, hogy a magas alpokban fekszik 1200 méteren és régen semmi különös nem volt ott, majd építettek egy síliftet és azóta európa egyik legjelentősebb síparadicsoma. rengeteg új ház épült, mondanom sem kell, mind hotelek vagy butikok.
ja és a tour de france is innen indul vagy végződik.
a kommunában sok ember sürgött forgott aznap este. vásárt rendeztek és nálunk volt a főhadiszállás.
megnéztem a gyárat, a boltot. megvacsoráztam, végre nem cukkinit, hanem darálthúst. hamarjában lefeküdtem aludni, elfáradtam a cipekedésbe.
reggel megreggeliztem, segítettem alexnek gyapjút vagdosni, meg nem tom micsinálni, de a géppel addig harcoltam, amíg a gyapjú össze nem állt. bepakoltunk az autóba és elindult hazafelé.
alex sokat mesélt a tájról, megtudtam hol vannak a katonai bázisok, amik az olaszoktól voltak hivatottak megvédeni az országot. láttam az olimpiai bob pályát. minden nagyon frankó volt úgy Milánóig. ahol is a kiderült hogy a kapitalizmusba vezető út jegyszedő bódékkal van kikövezve. ami annyiból bosszantó, hogy az autópályát 2 okból választja az ember olaszországban. 1, mert gyorsabb 2, mert nincs más. viszont ezért ugye fizetni kell. ami még megint rendben is van hiszen, vmit vmiért. DE! 2,5 órán át álltunk a dugóban, 15 km-en keresztül, mert ezek a bódék nem bírták a forgalmat. és ilyenkor nem elengedik az emberek, hogy haladjatok. szart, feltartják az egész sort, majd amikor odaérsz, megvámolnak 20 eurora.
nagyon igazságtalan ez így. porig kellene égetni az összes ilyen kalitkát éjszaka vagy vmi ünnepnapon, amikor senki sem dolgozik benne.
aztán fellélegzel, hogy jól van, túl vagyok rajta, haladjunk és 20 km múlva ugyanez. csak most nem pénzt kérnek, hanem ticket-et adnak. hogy majd megint feltartsanak egyszer, ahol beszedik a jegyet és a pénzt. hányinger az egész. mi 4-5 órát vesztegeltünk el.
így hajnali 3-ra értünk az ilona malomba, kapolcson. itteni barátainkhoz. felhívtam öcsköst, ő eljött értem. beszélgettünk ott egy kicsit, majd hazafurikáztunk. én a fehérhíd lábánál tértem magamhoz, szinte elájultam hazafele jövet. felcipeltük a lemjákat a harmadikra, beszélgettünk, öcskös megnézte a filmet amit lőttem, hazament, én lefeküdtem aludni.
14-kor keltem, bevásároltam pár alap élelmiszert. rájöttem h minden drága még mindig. feljött suzyka, beszéltünk pár szót. elsietett. tükröt tojásoltam, átrendeztem a szobát hangyányit, bepakoltam 2 adag mosnivalót, fülkéből felhívtam pár jóbarátot és most jóllakottan, kellemes muzsikát hallgatva egy tiszta lakásban üldögélek. egy óra múlva átmegyek lipihez, adok nekik egy darabka sajtocskát, megkérdem hogy vannak.
szomszéd néni nagyon kedves volt, hozott nekem 2 üveg lekvárt, ő maga főzte. én szeltem neki egy nagy adag camembert sajtot és azzal kínáltam meg.
minden a legnagyobb rendben van. nyugalom lett úrrá rajtam. jó érzés itthon lenni. ami kicsit szürkíti az eget az a hátam. de bízom a matracomban. rendbe fog jönni az is hamar.
kellemes hétvégét barátaim…
2008-08-12, 1920, kedd
hello világ,
vasi este lipiéknél beszélgettük bele magunkat az éjszakába, onnan hazasétáltam, majd másnap reggel, egy hétfő délelőttön besétáltam a webáruházba.
dumáztunk a srácokkal. felhívtam arielt. kedves volt. megbeszéltünk egy találkát estére.
bementem a citybe, hogy összefussak vámpírral. ettünk egy csirkefogó szendvicset. ültünk a gödörnél és az élet nagy dolgai vica versa. hazafelé betértem egy minden 100 ft boltba és felszerelkeztem különféle praktikus dolgokkal, mint edénycsepegtető, konyharuha, alufólia. mint mondottam volt, ezúttal rendesen csinálom majd.
itthon készülődtem, elindultam. ariellel éjjel fél kettőig beszélgettünk. nagyon jó volt ott ülni, belenézni a szemeibe és hallgatni a hangját. közben pedig bedobni jópár sört.
éjszakaival hazajöttem, elaludtam szinte azonnal. reggel átjött vámpír, visszahozta a bringám és a pincekulcsom. én elkísértem a 7-eshez. öcskös átjött anyuval és bementünk apuhoz a kórházba. szegény eléggé le van robbanva. rossz ilyen gyengének és kiszolgáltatottnak látni…
onnan átmentünk anyuhoz, peti adott egy erősítőt, összepakoltuk a cuccait, mert nálam alszik ma. beszereztünk pár zöldséget, gyümölcsöt, átjöttünk ide. összeraktam a lemjákat, az erősítőt, leszedtem a hangfalakat a szekrény tetejéről. sajnos az egyikben a mély ki van menve, a másik meg meg sem szólal. nem úszom meg, h vegyek egy pár rendes speakert. majd ha lesz rá pénzem.
miután beláttam, hogy ezek akkor nem fognak rendesen szólni nekiálltam a vacsi elkészítésének. öcskösnek pörköltet ígértem krumplipürével, de inkább zöldborsós ragu lesz rizzsel.
vámpír is átjön majd este. holnap meg már megyek melózni. vissza kell vinnem a laptopot is, hogy cseréljék ki a screen-t. nyugis élet. jólesik most…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése