az elöbb még tudtam, aztán elterelte a figyelmemet 2 szőke szempár.
megvan.
a szék.
reggel 9kor beleragadok és 17ig ficergek rajta. így nap végire már sündisznót (nincs is ilyen állat, csúnyán át lettem baszva a rajzfilmek által, majd 1est kaptam bioszból és ez kijózanított) megszégyenítő módon összegömbölyödve nyújtózásra vágyom.
a mezőn az a szép, h lehet sokat mozogni. görnyedni lehet ott is, miközben a palántákat dugdossuk a földbe, vagy gyomlálgatunk. viszont bőven akad lehetőség szénabálákat hordani, dolgokat rámolni, nehezeket emelni. most is hazacipelem tespedt porhüvelyem.