tegnap ráakadtam egy weboldalra, ami tele van külföldi álláshirdetésekkel az EU minden tagállamából. jelentkeztem vagy 10 állásra izlandtól dánián át svédországig.
délután találkoztam jucussal és megnéztem hol éldegél. megnéztünk egy woody allen filmet, beszélgettünk majd hazajöttem. viszonylag korán éjfélkor lefeküdtem aludni, hogy ma reggel újult erővel vessem bele magam a munkakeresés gyönyöreibe.
eltelt azóta 3 óra, kicsit megfáradtam, úgyhogy frissítésképpen blogot írok, letusolok és rendezkedek.
este átmegyek majd mesterhez a kisautóval. biztos izgi lesz, mert még a környéken sem jártam soha. mmint általam vezetett gépjárművel. de kell a rutin. és ez az egyetlen módja, hogy megszerezzem.
érzem, hogy megint kezdek taknyos lenni. hiába a C vitamin meg a narancs turmix. ez a tél legyőzhetetlenül tartja magát és eszében sincs visszavonulni.
néztem állásajálatokat kishazámból is, de nem találtam semmit.
összehasonlításképp érdekes, hogy a külföldi állásajánlatok úgy festenek, hogy
- milyen munkára keresnek embert, nem csak leírva vmi humbug title-t, hanem h mik lesznek a feladatok
- milyen beállítottságú munkatársat keresnek
- pár szó a cégről és a munkakörülményekről
- hány órás a munkahét
- mennyi bért tudnak ajánlani
- munkavégzés helye és kapcsolattartó neve
- mikor adták fel a hirdetést
- meddig várják a jelentkezőket
- mikor lehetne munkába lépni
és mindezt prózában
itthon ellenben,
- felsorolásszerűen pár szó a cégről, érdekes módon minden cégnél ugyanaz
- az hogy milyen munkatársat keresnek szintén ugyanígy, kezdve azzal hogy miről mennyi papírja van
- kapcsolattartó neve és egy email cím
kb úgy mintha egy alkatrészt rendelnének meg a Bosch-tól
persze savanyú a szőlő, mivel nem tudok felmutatni csilli villi papirokat. és az önéletrajzom is olyan színes mint egy pszichedelikus szivárvány. ami attól tartok csak megkavarja a kedves Hr-esek agyát. nem is beszélve a tunnel vision-ről amit hamar elsajátítottak.
csalódott és kiábrándult vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése