akkor az eleje
a jobb lábam megsérült. ideje már. elsántikáltam amikor rámjött, békibe hagyott amikor elmaradt.
aztán megelégeltem a dolgot és tegnap du elment a háziorvosomhoz. mintha lenne olyanom. meg gyógyszerészem, persze...
kartonozóban keresgélik titz lászló-t és nem találják. pontosítom a nevem, akkor se semmi. fura h nem digitális a kartonozás, hanem még A5 méretű borítékokat kergetnek.
nővérke a folyosón kisüti, hogy nekem nem is ehhez a dokihoz kellene várnom, jöjjek vissza másnap. nah eszemben sincs. mondom neki h nem, vizsgáljon meg aki most itt van, nem érdekel engem. az is letette az esküt, nincs is semmi komoly bajom, csak a lábam romlott el. húzza a száját. tőlem a fülét is húzhatja.
félr óra múlva visszajön. odaad egy beutalót az ortopédiára. kérdem orvos nem is lát engem? elintézzük itt kint. el. itt a papir. mehetek.
mentem.
ortopédiára be kell jelentkezni? kérdem h miért ilyen népszerű. egy orvos viszi a balhét. többi szabin. de ha visszajövök másnap reggel hétkor, akkor bemehetek 8 után.
huhh...
hazamentem. minusz egy madát. kalitka kinyitva. picsába. rousseau merre vagy? persze h ő lógott meg. nagy kommandós. a konyhában találtam rá. majd kijött voltaire is és együtt üldögéltek.
feljött vámpír. beszélgettünk, feljött szabi is, nyomtuk a sódert. főleg a szombati elvtársi találkozóról.
mivel elkezdtem olvasni a váróban a Christine-t, ami gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt így nem mentem idejében lefeküdni. kiolvastam még aznap.
reggel ébredés, fürdés és doki. várakoztam, bementem. mi a panasz? elmondom. hmm... lapostalpú cipőben szoktam graszálni mi?
há' ja
nah az baszott be. achilles befeszült, hordjak magassarkút.
nah gondoltam most jön amikor közli h egy erősebb árnyalatú rúzs kiemelné a szám körvonalát és a virgácsaim is őrületesek lennének egy miniszoknyában.
de megegyeztünk egy sarokemelő párnában és vmi kenőcsben ami nyugatja achillest.
rokkenroll...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése