thunder

2009-03-04

2142, itthon, egyedül

 

a mambo #5-ot hallgatom. klasszikus, lampion alatti seggrázás. a lakás romokban. üres poharak, csikkekel teli hamutálak, dvd-k, egy takaró, a huzatától megfosztva, a kukábló szinte kidől a szemét, mögöttem a kanapénegy csomóban a pokróc. hála istennek meg a kőművesnek, aki felhúzta a falat, hogy a konyhába nem látok ki. az lemúlt pár napban nem vittem túlzásba a rendrakást. nah majd most ha befejeztem ezt a postot. nah a nagy írkálásban sem koptak el az ujjaim az utóbbi hetekben.

 

mint írtam ismerkedős korszakomat élem. akarom mondani éltem. ma befejezetem. felregisztráltam egy társkereső site-ra és találkozgattam lányokkal, ismerkedtem, sörözgettünk. gondoltam feldobom a munka után hazajövök és bámulom a monitort életem egyhangúságát. mivel képes vagyok rekordidő alatt beleunni mindenbe, így 4 hét elteltével töröltem is magam a rendszerből. tapasztalataim szerint a hölgyek igen nagy százaléka az i wanna hold ur hand-re ébred reggelente és ilyen kapcsolatot kutatnak szép szemeik. amivel nincs is semmi baj a wilágon. úgy mentem bele a találkozásokba, hogy nekem teljesen mindegy mi lesz belőle. kivéve a together forever-t.

 

más.

 

melóm megvan, úgy tűnik költözünk. tágulni fog a tér, kinőttük a fogarasi üzletet. szerencsére zuglóban maradunk. nincs semmi különös odabent.

 

más.

 

„take a ride, by my side” – save the world. beastie boys az egész ütemet kilopta ahogy volt és ráépített egy remek nótát. én most az eredetit gyűröm.

 

nem számoltam be róla, de voltam tatán. eltöltöttem 3 csodás napot cukorkával és gyerekkel plusz kisbarátnőjével. tündérek voltak, rengeteget nevettünk, jókat kajáltunk, sokat iszogattunk és édesen aludtunk.

 

múlt héten koncerten voltam. vicky és lipi zenélgettek haverjaikkal az egyikük szülinapján. őrült nagy buli volt. sok sok jóbaráttal. éjjel lejött ariel is, vele táncikáltam végig a mulatságot. vicky hirtelen felindulásból felkapott az egyik szám közben és a grease-t megszégyenítő rokkenroll figurára szánta el magát. hogy miért engem talált meg és nem egy 40 kilós kislányt azt nem tom. a végeredmény látványos lett, én egy raklap téglát megszégyenítő módon landoltam a hátamon kb 80 centi magasságból, vicky pedig rajtam. miután újra kaptam levegőt (3-4 mp) felálltam. leporoltam magam és benyomtam egy sört a nagy ijedtségre, plusz nagyon figyeltem, nehogy vicky megint a közelemben ólálkodjon. 4 óra felé hazaindultunk és mókunál összeestünk. super_dodo. reggel segítettem neki kiköltözni, hazajöttem, majd vámpírral a vligetben kolbászoltam.

 

van egy új sorozat, ami felkeltette az érdeklődésem. lie to me a címe és tim roth nyomoz benne figyelve az embereket mikor hazudják el magukat.

 

azért írok már ilyenekről, hogy ne kelljen felállni és elpakolni a kimosott ruhákat. fene, kifogytam a témából...