all good things come to those who wait

még mindig várok. van mire. valamire. bármire.

a konditerem folyamatban. lassan de biztosan. bízom benne.

akartam egy sim kártyát is, hogy végre elérhető legyek annak a 0 embernek aki netalán felhívna. bementem, igényeltem, hazaküldtek, hogy várjak.

szekomszá.

kiolvastam arnold s könyvét. van benne egy rész amelyben bevallja, hogy egyszer vagy 14 éve amikor asszony nem volt odahaza, elkapta a házvezetőnőt és anyává szeretkezte. majd amikor megszületett a babuka akkor mindenki úgy tudta hogy a csaj férje az apuka. csakhogy amint cseperedett egyre inkább terminátor feje lett. arnie meg nagy kussban küldte a pénzt a kölöknek és nem szólt otthon semmit. de kiderült, felesége lelépett bla bla...

és ebből jött az én nagyon fura álmom...

hasonló szitu, csak arnie helyett öcskös jött haza egy nap egy kis poronttyal, amiről azt állította hogy valami mellékág és szánja bánja de ez van és hogy ne legyen gond intézetbe küldi.
amint megláttam ott öcsköst kicsiben azonnal magamhoz ragadtam, hogy márpedig senki más nem nevelheti fel csak én, és elkezdtem sírni azonnal a puszta látványától. asszem vissza kellene mennem a terápiára...