elköltöztem. lakáson belül. 34 nm-es palotám egyik sarkából átcigőltem minden fontosat a másik sarkába. éjjel kettőkor.
így most a fűtőtest mellett írom ezeket a sorokat.
még mindig nem kezdtem el dolgozni. lassan 3 hete, hogy várom a minisztérium hivatalos válaszát, hogy nem vagyok terrorista. pff... terrorista... nevetséges...
a tudatos védelmi tréningen kérdeztem a nőt, aki nagy beleéléssel okítottan nekünk hogyan lehet kiszűrni a gatyába rejthető bombát és csalódottan újságolta, hogy ez még nem minden, mert a testüregben elhelyezett c4-gyel semmit sem tudnak kezdeni, pedig ő személyesen ujjazna meg mindenkit akinek Mohammed a neve, szóval őt kérdeztem arról, hogy a reptér fennállása és félig csődje /rip terminal1/ alatt volt e olyan esett, hogy tenoristát fogtak. erre csak ingatta a fejét. nem is kétséges... mivel még a tenorista is örül, hogy visszi a gép innen messze messze, majd hülye lesz mennybe menni amikor közvetlen a járat dubaiba.
ma folytatnom kell a rendteremtést. felszabadult a hidegsarok. letörlöm és telepakolom könyvekkel, hogy azt gondolják rólam a barátaim, hogy tudok olvasni.
ezen a héten orvoshoz rohangáltam. persze amikor beteg voltam és orvoshoz mentem az letiltott, most meg ész nélkül... holnap is mennem kell, de már csak leadni a leletet. pedig már sóhajtottam, ekágéltam, szájbanéztek, gyomronnyomtak, pisit kértek, vért kértek, tüdőt fotóztak... a legszebb az lesz ha nem kezdhetek el melózni vmi miatt, mivel már diznit is visszamondtam. nah akkor megyek világá de rendesen...
találkoztam volt kollégákkal is a héten. jó volt feleleveníteni a storykat, rossz volt látni hogy semmi sem változott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése