kis blondie soulmate-em felhívta a figyelmem a tényre, hogy infosivatag lett a blogom, így most bepótolom amit kihagytam az utolsó pár hétben.
vannak dolgok amikről hallgatok mint a sír, ezeket majd ... kal jelzem.
ilyenkor mindig vissza kell olvasnom h miről írtam legutóbb... /ez most nem az eltusolós .../
hinnye micsoda optimizmus árad az utolsó postból. asszem a pálinka lehetett az oka. meg ... /nah ez most olyan/
mester kijött és nyaraltunk egy hetet. bejártuk a rengeteget. rengeteget jártunk be. diznilendben, esőben, párizsban tetőről néztük augusztus 20át, másnap kolbász a városban. láttunk tornyot, folyót, hidat, vettem egy objektívet, ami felér egy súlyzókészlettel, viszont az égről a csillagot lezoomolja.
aztán mester hazament. én munkálkodtam tovább. kicsit döcögősen. nagyon elviselhetetlennek éreztem minden percet és ettől még lassabban telt az idő. ez a hangulat rányomta a bélyegét a munkán kívül töltött időre is, és már egy hónapja nem járok el sehova. se házibuliba se najó máshova itt nem is lehet.
szomszédka megvan, találkozgatunk elég gyakran. béke van. amit őrzök. amiben sokat segít h nem járok el itthonról.
most jobb kedvem van. hátra van még vagy 10 hét. vdani felvetette h iszkiri menjünk ausztráliába. felőlem. én még visszajövök ide 2 hétre október végén, de azután szabad vagyok mint a madár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése