voltunk ma kollégákkal lovagias étteremben. kézzel tömtük magunkba az overpriced döglött állatokat. közben nevettünk sokat és nem gondoltam sem múltra sem jövőre, hanem élveztem a jelent.
most bezzeg gondolok a jövőre, a közel jövőre. 6 óra múlva ugyanis ébredés és munkába menés.
addig még megnézem amint pókember laposra veri a gyíkembert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése