napsütéses francia tavasz. ez látszik, ha kinézek az ablakon. olaszul beszélget egy fiú és egy lány az ajtó előtt. nem túl meglepő, több olasz szót hallok itt a lakóparkban mint franciát. kivéve amikor tuniszka rákapcsol, mert hatalmas lelkesedéssel beszéli le az ember füleit a fejéről.
kicsit romlott a morálom amióta parák vannak a szabadnappal. fel nem tudom fogni, hogy miért nem akarják megadni, hacsak azért nem, mert leszarják. egy vagyok a 14000 dolgozóból, találnak a helyemre azonnal másik húsz embert, minek túráztassák akkor magukat. ettől meg forr bennem a víz.
tegnap a parkban kolbászoltam. gondoltam lehet hogy már nincs is olyan sok időm itt, akkor meg kipróbálok ezt azt.
karib tenger kalózai. nah, ha már a film ez alapján készült, akkor meg kellene nézni.
már feltűnt az elején, hogy ide csak családosok jönnek kis kölkökkel, plusz nincs is biztonsági öv. de a hullámvasút ez úttal szó szerint értendő, mert végig vízen siklottunk. 5-tel. a lényeg a díszletekben rejtőzött. kalózok kalózkodtak a félsötétben.
ezután régi nagy kedvencem, egy másik film a csillagok háborúja vonzott magához. ezek sem hülyék teljesen, van itt karib kalóz, indiana jones, star wars. fura hogy a jurassic parkot nem ők jegyzik, pedig a dinókból tuti be tudnának szedni még pár kurva milliót.
nah a star wars...
egy hangár szerű folyosón várakoztam vagy 40 percet, míg beléphettem egy űrkabinnak berendezett mini moziba. 40 férőhelyes, székek vagy 6 sorban. biztonsági öv kötelező. mellettem egy kislány az anyukájához fordult és falfehéren kijelentette, hogy mami én hányni fogok. én is belesápadtam, majd anyuka megnyugtatott, hogy nem fog hányni. mmint a gyerek, nem anyuka.
a story a következő, a star wars légitársasággal éppen az endor erdeibe indulunk piknikre, amikor is vmi malör miatt az ismert halálcsillag elleni ostromba csöppenünk, fegyvertelenül, páncélzat nélkül és valszeg tom waits a pilóta, mert dobál a gép ide oda.
kiváncsi voltam meg tudják-e úgy csinálni, hogy tényleg hihető legyen, de a kivetítőn látott kép és a székek mozgása átadta a feelinget. repültünk, estünk-keltünk, lőttek ránk, menekültünk és közben mindenki visított...
a kiscsaj nem hányt, csak hisztizett a végén és az anyját okolta amiért ilyen borzalmakat kell átélnie.
azután bementem buzz lightyear istentudja mifenéjébe.
erről sokat nem írok, mert nincs mit. kocsik mennek síneken körbe, egy kezedben egy lézerpisztoly, a másikkal a kocsit forgathatod és a villogó Z betűket kell eltalálnod. 6 évesen tuti nagy flash.
ennyi izgalom elég is volt. kitaláltam egy új játékot. az egyik kioszktól elindulva hány lépést tudok úgy menni, hogy ne akarjanak eladni valami terméket. 47. ennyit tudtam és belebotlottam egy pizzázóba.
managerem faszfej, de emiatt nem fröcsögök többet.
ma is dayoff van. eddig tiloskával chat-elek. fürödtem és felöltöztem. ennyi. enni kellene, elmenni a bankba mert megjött a bankkártyám. és várok egy prg-t is hogy lejöjjön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése