back

hi

összeszedem milyen is itthon lenni. úgyis mindenki ezt kérdezgeti.

elindult a francia nyelvtanfolyam, ami az első és igen fontos lépés, hogy megszerezzem azt a munkahelyet ami egyenesbe hozhat és alappillére lehet az itthon maradásomnak, a létbiztonságnak. a tanárnőm jó fej, fiatal és egyedüli tanulója vagyok szóval abszolut igazodik a tanóra a kommunában és dizniben megszerzett zugfranciámnak. nyelvtanból hatalmas lemaradásokkal küzdök, és a fr nyelvtan nem túl barátságos.

a lakást már berendeztem nekem tetszőre és a népélelmezést jó házikoszttal oldom meg, aminek az a következménye hogy állandóan kajálok. most is pácban úszik a karaj.

hétvégém mozgalmas volt. pénteken átjöttek öcséim, tomi és ádám + tomi bnője. beszélgettünk, söröztünk, majd lementem ötkertbe. nah hát oda se megyek többet. :) posh vacak, kiöltözött emberekkel és szar zenével. ami még rosszul is szól. egyértelmű hogy nem én vagyok a célközönség.
viszont újra láthattam a barátaimat, ami miatt bőven megérte. hogy levezessem a bulit hazasétáltam éjszaka. szép túra volt, de megvan a romantikája.

szombat este sinkókával iszogattunk.

ma nem voltam erőm teljében. szerencsére átjött öcskös lazulni, elmentünk a tescoba, újabb adag ételért. elkezdtem ninja filmeket letölteni. belenéztem kettőbe. a 60-as években készültek. egyik fekete fehér, japánul van és a sötétben osonnak benne a feketébe öltözött ninják. gyakorlatilag semmi sem látszott a képernyőn. :) a másik már színes volt, de a történet telejsen értelmezhetetlen volt számomra. a végéig sem jöttem rá arra hogy kit mi motivál arra hogy shurikent hajítson a másik hátába.

asszem visszatérek jackie chan filmjeihez.

az a faramuci helyzet állt elő, hogy nincs erőm + álmos is vagyok, de tudom, hogy ha fel is másznék a galériára akkor sem tudnék elaludni. úgyhogy még túráztatom magam kicsit itt a monitor előtt.

találkoztam régi jóbarátokkal teljesen váratlanul, bár ne lettem volna annyira berúgva hogy azt se tudjam miket beszélek össze vissza. :)