kedd, augusztus 26, 2008

mooooo

2008-08-25 hétfő még vagy 15 percig


azután kedd,és pár óra alvás.

majd toshiba szerviz. ahol új képernyőt kap a laptop. pixelhiba menteset. reményeim szerint.
hangfalakból dj food. készített egy mixet, amiben össze mash up-olt vagy 100 számot és büszkén hírdeti, hogy letölteni remek dolog, pláne ha aztán a trainspotting zenéjére rányomod ol dirty hangját amit megbolondítasz egy kis enyával. kb...
ilyen ambicióim nincsenek. egyenlőre. viszont van rántott disznóm.

ma munka közben bemenetem a tescoba, feladtam pár levelet, vettem billentyűzetet a benti gépemhez és sertés rövid karajt. miután hazajöttem felborultam. előző éjjel nagyon szarul aludtam, de nem csak én. szóval negyed kilenckor ébredtem fel, nekiálltam a főzésnek. nem elhivatott vagyok, hanem szegény. most megcsináltam vagy 12 szelet bécsi szeletet, ergo van hamika 3 napra. remek.

múlt hét pénteken voltam emese és lipi esküvőjén. tanúként voltam beidézve. májkel kisegített öltönnyel. nekem nincsenek szép ruháim. lipivel megérkeztünk a templomhoz, vártuk az érkezőket és a szertartás kezdetét. betty volt a sidewingem, a másik tanú. nem meglepő módon, hisz még a kezdet kezdetén mi szerveztük le első randiját az ifjú párnak. még amikor lipi nálam lakott, én pedig bettylove-val jártam kéz a kézben. szép időszak volt. meg is tettem mindent, hogy felborítsam. :P de ez már történelem.


abt the church... mit is mondhatnék. megtiszteltetés volt ott állni elöl és megható volt látni őket, amint az oltár felé lépdeltek, majd ott hűséget fogadtak egymásnak. azt hiszem ez a 60 cm amennyire álltam lipitől a legközelebbi amire jutni fogok a házassághoz. pfu de belekavarodtam ebbe a mondatba a végén.
római katolikus szertartás, ha jól ítéltem meg. nekem ezek a gójok mind egyformák. :P hihi

pap bácsi remekül festett. fehér stóla alatt indigó kék farmer. élő koncert is volt. az nagyon tetszett. felcsendült hátulról az orgona és a kórus. páran még a dalokat is velük énekelték, én még azzal is gondban voltam h mikor kell áment mormolni. az egész olyan volt mint egy műtét, semmi személyes, semmi olyan ami igazán a párhoz szólna. néhány közhely, rengeteg rizsa, unalomig koptatott szólamok, majd gépies mondd utánam, én gábor...bajban vagyok ezzel a résszel, mert a wilágért sem szeretném megbántani azokat akiknek ez igenis jelent valamit. a maga nemében biztosan szép volt a szertartás... más dolog, hogy én nem értem. de én ugyanígy vagyok a magyar filmekkel is meg rengeteg más dologgal, úgyhogy oda se neki, ill nekem.

victorral átmentünk szentendrére, ahol a lakomát tartották. mi előre megbeszéltük, hogy a tervszerűen jól berúgunk, majd a kocsiban összeesünk. akik kicsit is ismernek sejthetik, hogy olajozottan haladtunk végcélunk felé, eltántoríthatatlanul. de ne rohanjunk így előre. a pár autót váltott szentendrén és lovaskocsiba pattantak. azon zötykölődve érkeztek a vendéglőbe. üdvrivalgás, buborék, konfetti, brillantin, szerpentin, minden. megjött réka és dani és drága szerelmem virág. az ő szerelmük gyümölcse az én szerelmem bimbója. még egy ilyen édes kiscsajt nem hordott a hátán a babakocsi. alig tudtam letenni vagy levenni a szemem róla. gügyögtem, prüntyögetm egy laza 2-3 órát, közben folyamatosan oltva szomjam. vacsora finom volt. rég ettem igazi húslevest. én magamnak sohasem főznék, a franciák nem tudják mi az a hús, úgyhogy most itt bepótoltam. rántott húsból is tömtem. de kellett is vmi ami felszívja az addig bevitt alkohol egységet.

bent egy nem emlékszem pontosan milyen forma zöngicsélt a szintijén. a boogie-t nem rakta a lábamba, viszont sokszor csalt mosolyt az arcomra. 1:1
lipivel összetörtünk egy poharat egy kisutcában holdvilágnál. fura volt, de kellett. jól esett, még ha marhaság is.

2-kor lecseréltük prünytikét mp3-ra. bár addigra a násznép nagyrésze már eltávozott. lötyögtünk pár számot, bezsélgettem kicsit, majd bemásztam a kocsiba és roló le. next thing amire emlékszem, hogy viktor fészkelődik, süt be a reggeli napsugár, a fejem vészriadót fúj. fél kilenckor hazajöttünk. itt megnéztünk vagy 3 filmet. én közben aludtam is. piszkosul nyomott egy szombat volt.

vasárnap felmentem kiságihoz. rég beszéltünk és elkelt a segítség a portáján. lakása nagyon feldúlt volt. már 8 hete építkezik inside és aquincum-i romok között adtunk szimfonikus koncertet, azaz fúgáztunk, majd megfejeltük egy konyhafestéssel is. a mósógép becipelése a kertből csak hab volt a tortán.

fülig mocskosan hazajöttem, be akartam menni ági anyuhoz, mert mióta itthon vagyok még fel sem hívtam. ami randa egy dolog. de mégsem mentem. csak zuhanyra vágytam, meg arra hogy aludjak egy nagyot. ami mint írtam pár sorral feljebb nem sikerült.
este még átjött vámpír. beszélgettünk kicsit. aztán szokásához híven elaludt. ebben profi. talán öcsém tudja csak lepipálni. egyszer elvittem pecsába tilos rádió partyra. a legnagyobb drumandbass zúzás közben felmászott a mélynyomóra, összegömbölyödött, majd elaludt. drága kisöcsém...

és már eljutottunk a jelenbe. ahhoz a ponthoz ami a most. most itt ülök. kicseréltem food-ot mozartra. ásítozom.

most pedig joey nézés közben álomba szenderülök
jó éjt nektek is.

kedd, augusztus 19, 2008

aug 20

lesz holnap. ma meg kedd van. munkásélet.
reggel bementem a szervizbe és feljelentettem a laptopom, pixelestül. jövő héten már új display-t fogok bámulni.

tegnapi nap eseménye, hogy átjött dorka és levágta a sörényem egy részét. most john lennont megszégyenítő gombafrizurám van.

ma este kristivel mly for our pleasure.

még jó hír. beszéltem ma koalával. vhogy látnom kell őt. vhogy...

hétfő, augusztus 18, 2008

music is my aeroplane

2008-08-17, vasárnap, 1924

fáradtan, nagyon fáradtan. pénteken zárás után sinkó művész úrral megcéloztuk a városligetet, sört és editet vettünk magunkhoz, majd meghúztuk magunkat rét közepén, fák árnyékában. eldumázgattunk ott pár órát, majd edit átjött hozzám. megnéztük a kommuna filmet, hazament, én meg összeestem és aludtam.
szombaton délben keltem, takarítottam, palacsintát sütöttem. vártam, hogy átjöjjön kristi és szami. megérkeztek este, fogyasztottunk, élet dolgai, zenélés éjjel 2ig.
ma reggel elindultunk hármasban kecskemétre a repülő napokra. 11 körül értünk le, kristi teljesen be volt zsongva, gyerekkori lövése a repülők. sebaj, mert így rengeteg infot megtudhattam ezekről a gépekről. kicsit a kommunára emlékeztetett a hely. ott ugyanis naponta többször szállnak el mirage-ok a fejünk felett, olyan hangerővel, hogy az ember feje majd leszakad. mondjuk hangerőre itt sem lehetett panasz.
én a nap végére pirosra sültem. fura is… hisz ahonnan jövök ott sem volt hideg, és napsütinek sem voltunk híján. a baromi nagy különbség az, ami itthon fel sem tűnik. az, hogy ott eszemben sem volt napon maradni 12 és 17 között. nem is bírtam volna. itthon meg természetes. meg is van a böjtje.

extra szuperjó még az, hogy kaptam ajándék lemezeket. merci.

péntek, augusztus 15, 2008

news and horoscop

nyugis élet, mi?

főbb híreink:
- vettem egy pár hangfalat. emiatt falat nem nagyon kerül majd a tányéromra ebben a hónapban, de ami megéri az megéri.
maga a vásárlás egy vesszőőfutás volt. illetve vesszőbringázás. m18ig kellett odaérnem a lakhelyemtől nem messze lévő kisutcába. 1730kor elindultam melóból, tekertem mint a vidra, házszám elött kézifék, leizzadva felcsöngettem. még volt vagy 6 percem 18ig. pasas beengedett a pedánsan rendben tartott kéglijébe. 55 körüli forma, vmi mérnők lehetett, szgép elött nagyító, mindenféle kütyü, falon árpád sáv.
éreztem, hogy nem örül kései látogatásomnak, de azért túlestünk a hangpróbán.
hallgattunk rádiót. nah én nem vagyok vájtfülű, de a kásás rádió műsorból nem igazán éreztem, hogy mit tud a hangfal. kértem, hogy tegyen be vmi cd-t. nagy duzzogva elindította vivaldi: 4 évszak, tavasz-t. csodásan szólt, de a mélyek vhogy nem jöttek át. kértem egy másik muzsikát is. nálam nem volt cd, kénytelen voltam az ő készletéből választani. dire straits... nem... rolling stones... neeem... prodigy... ez lesz az. új cd betesz, csóka feje halványan átfut pirosba. mélyek szólnak... deal is done. öcskös a ház elött, autóval hazahoz. jucus ott várt reánk, felmentünk hallgatóztunk, beszélgettünk. benyomtam 3 drehert és minden szép lett.

- tegnap munka után vámpír helyezte nálam letétbe a kártyáját, nem akarta szigeten elhagyni. megnéztem az addams family-t. minden idők egyik legjobb filmje. megnéztem az ifjú einseint is. addigra már volt bennem 3 bar nyomás és hangosan sikítoztam a röhögéstől. átjött dorka is. megnéztük a kommunista filmet. zenét hallgattunk

- ma bejöttem melózni. hétvégém alakul. ha minden igaz akkor kristi hazajön.

és most sport.

nem sportolok. még.

időjárás.
nem járok időt. de napos.

horoszkóp:
munka: lendülettel veti vissza magát a munkába és élvezi is. új kihívásokat keres és közben igyekszik a mindennapi rutint is kialakítani. munkatársaival viszonya jó csak keveset isznak együtt. ne feledje ez az út még messzire viheti... (mmint a haverokkal ivás)

anyagiak: mint mindig most is üres zsebbel téblábol, nem is csoda hát ha nem ragadnak rá a nők.
pénzét ha van is, elkölti mindenféle hasztalan dologra, ami nem ehető de hangos.

szerelem: mióta rájött h több érzelemmel rendelkezik, mint egy botmixer nem nagyon találja a helyét. erősen pervez, normáktól eltérő izlése többeket megijeszthet. hatalamas vonzalma a walt disney karakterek iránt már már szinte beteges. a kulcsszó megbízhatóság. ezt fejlessze...

szerda, augusztus 13, 2008

i am not a robot

2008.08.10. vasárnap 1803 bp

a fotelomban ülök, kényelmesen hátradőlve, kis hangszórókból ennio morricone filmzenék, a mosógép 1000-rel tisztítja a kommunában elrongyolódott ruháimat.

a hazaút:

péntek délután elköszöntem az elvtársaktól. mivel szieszta volt, nem tudtam mindenkitől személyesen elbúcsúzni. valszeg vmi hűvös helyen kuksoltak. írtam megható levelet, aki elolvassa, az mindjárt sajnálni fogja, hogy attika eltávozott…

miriam (germánka) elvitt aix an provence-be. ott jegyet vettem a vonatra, pikk nikk-eztünk. szomorú búcsú, majd 4 órás út. erről van egy hosszabb offline bejegyzés is, majd ha lesz sok-sok fölösleges órám akkor begépelem.
a rövid verzió az, hogy nagyon kellemes utazás volt. egy percig sem bántam, hogy ilyen hosszú az út. a francia alpok csodálatosan szép.

szerencsére briancon a végállomás, így jutott elég idő arra, hogy lepakoljam a cuccaim. negyed óra keserves huza vona után már a váróban volt az összes holmim, csak alex nem volt sehol. egy kedves pár felfigyelt cipekedésemre és kérdezték kire, mire várok, segíthetnek-e? később is összefutottam velük a faluban és mindig egymásra mosolyogtunk, szóba elegyedtünk.

várakozott még egy másik alak is ott. tőle aprópénzt próbáltam szerezni, mert nekem csak egy 5 eurósom volt,a mit meg nem eszik meg az autómata. mivel 4 órája nem ittam semmit élet halál kérdése volt. sajnos mókusnak sem volt aprója plusz megjött a felesége is kocsival. beült mellé, majd 3 perc múlva az asszony jött oda hozzám és a kezembe nyomott 3 euro aprópénzt, hogy vegyek magamnak inni, vagy hívjam fel akire várok. köszi.

megjött alex, elvitt a kommunába. egy szövőmalomba. brianconról annyit kell tudni, hogy a magas alpokban fekszik 1200 méteren és régen semmi különös nem volt ott, majd építettek egy síliftet és azóta európa egyik legjelentősebb síparadicsoma. rengeteg új ház épült, mondanom sem kell, mind hotelek vagy butikok.
ja és a tour de france is innen indul vagy végződik.

a kommunában sok ember sürgött forgott aznap este. vásárt rendeztek és nálunk volt a főhadiszállás.
megnéztem a gyárat, a boltot. megvacsoráztam, végre nem cukkinit, hanem darálthúst. hamarjában lefeküdtem aludni, elfáradtam a cipekedésbe.

reggel megreggeliztem, segítettem alexnek gyapjút vagdosni, meg nem tom micsinálni, de a géppel addig harcoltam, amíg a gyapjú össze nem állt. bepakoltunk az autóba és elindult hazafelé.

alex sokat mesélt a tájról, megtudtam hol vannak a katonai bázisok, amik az olaszoktól voltak hivatottak megvédeni az országot. láttam az olimpiai bob pályát. minden nagyon frankó volt úgy Milánóig. ahol is a kiderült hogy a kapitalizmusba vezető út jegyszedő bódékkal van kikövezve. ami annyiból bosszantó, hogy az autópályát 2 okból választja az ember olaszországban. 1, mert gyorsabb 2, mert nincs más. viszont ezért ugye fizetni kell. ami még megint rendben is van hiszen, vmit vmiért. DE! 2,5 órán át álltunk a dugóban, 15 km-en keresztül, mert ezek a bódék nem bírták a forgalmat. és ilyenkor nem elengedik az emberek, hogy haladjatok. szart, feltartják az egész sort, majd amikor odaérsz, megvámolnak 20 eurora.
nagyon igazságtalan ez így. porig kellene égetni az összes ilyen kalitkát éjszaka vagy vmi ünnepnapon, amikor senki sem dolgozik benne.

aztán fellélegzel, hogy jól van, túl vagyok rajta, haladjunk és 20 km múlva ugyanez. csak most nem pénzt kérnek, hanem ticket-et adnak. hogy majd megint feltartsanak egyszer, ahol beszedik a jegyet és a pénzt. hányinger az egész. mi 4-5 órát vesztegeltünk el.

így hajnali 3-ra értünk az ilona malomba, kapolcson. itteni barátainkhoz. felhívtam öcsköst, ő eljött értem. beszélgettünk ott egy kicsit, majd hazafurikáztunk. én a fehérhíd lábánál tértem magamhoz, szinte elájultam hazafele jövet. felcipeltük a lemjákat a harmadikra, beszélgettünk, öcskös megnézte a filmet amit lőttem, hazament, én lefeküdtem aludni.

14-kor keltem, bevásároltam pár alap élelmiszert. rájöttem h minden drága még mindig. feljött suzyka, beszéltünk pár szót. elsietett. tükröt tojásoltam, átrendeztem a szobát hangyányit, bepakoltam 2 adag mosnivalót, fülkéből felhívtam pár jóbarátot és most jóllakottan, kellemes muzsikát hallgatva egy tiszta lakásban üldögélek. egy óra múlva átmegyek lipihez, adok nekik egy darabka sajtocskát, megkérdem hogy vannak.

szomszéd néni nagyon kedves volt, hozott nekem 2 üveg lekvárt, ő maga főzte. én szeltem neki egy nagy adag camembert sajtot és azzal kínáltam meg.

minden a legnagyobb rendben van. nyugalom lett úrrá rajtam. jó érzés itthon lenni. ami kicsit szürkíti az eget az a hátam. de bízom a matracomban. rendbe fog jönni az is hamar.

kellemes hétvégét barátaim…


2008-08-12, 1920, kedd

hello világ,
vasi este lipiéknél beszélgettük bele magunkat az éjszakába, onnan hazasétáltam, majd másnap reggel, egy hétfő délelőttön besétáltam a webáruházba.
dumáztunk a srácokkal. felhívtam arielt. kedves volt. megbeszéltünk egy találkát estére.
bementem a citybe, hogy összefussak vámpírral. ettünk egy csirkefogó szendvicset. ültünk a gödörnél és az élet nagy dolgai vica versa. hazafelé betértem egy minden 100 ft boltba és felszerelkeztem különféle praktikus dolgokkal, mint edénycsepegtető, konyharuha, alufólia. mint mondottam volt, ezúttal rendesen csinálom majd.
itthon készülődtem, elindultam. ariellel éjjel fél kettőig beszélgettünk. nagyon jó volt ott ülni, belenézni a szemeibe és hallgatni a hangját. közben pedig bedobni jópár sört.

éjszakaival hazajöttem, elaludtam szinte azonnal. reggel átjött vámpír, visszahozta a bringám és a pincekulcsom. én elkísértem a 7-eshez. öcskös átjött anyuval és bementünk apuhoz a kórházba. szegény eléggé le van robbanva. rossz ilyen gyengének és kiszolgáltatottnak látni…

onnan átmentünk anyuhoz, peti adott egy erősítőt, összepakoltuk a cuccait, mert nálam alszik ma. beszereztünk pár zöldséget, gyümölcsöt, átjöttünk ide. összeraktam a lemjákat, az erősítőt, leszedtem a hangfalakat a szekrény tetejéről. sajnos az egyikben a mély ki van menve, a másik meg meg sem szólal. nem úszom meg, h vegyek egy pár rendes speakert. majd ha lesz rá pénzem.

miután beláttam, hogy ezek akkor nem fognak rendesen szólni nekiálltam a vacsi elkészítésének. öcskösnek pörköltet ígértem krumplipürével, de inkább zöldborsós ragu lesz rizzsel.

vámpír is átjön majd este. holnap meg már megyek melózni. vissza kell vinnem a laptopot is, hogy cseréljék ki a screen-t. nyugis élet. jólesik most…

csütörtök, augusztus 07, 2008

it began...

a régi nóta megint.
tegnap nem kevés viszontagság után kiderült az inulásom ideje és helye. most már én is a kommuna is és ti is boritékolhatjátok, hogy max hétfőre otthon leszek. ami bevonzotta a régi érzést. mindenki tudja h lelépek és újra szellemmé váltam.
ez az utolsó teljes napom itt mas de granier-ben. szerencsére tegnap már összepakoltam cuccaim nagy részét.
este bementünk arles-ba meginni pár söröcskét. sajnos ezt a Leffe vacakot, amitől garantáltan el akarod hányni magad, mert olyan édes.
szóval ott ültünk 15-en, beszélgettünk, iszogattunk. éjjel 2-kor értem haza, egyből beborultam a lk-ba és fel sem keltem fél tízig. nem jelentem meg a konzerválóban sem. köszi de elég volt.
nagy bánatom, hogy valszeg nem fogok tudni hazavinni mindenféle finom lekvárt meg hasonlót, hiszen így sem tudom hogy a fenébe fogok leszállni a vonatról.

mert hazautazásom terve egyenlőre így fest.

holnap germánkával bemegyünk aix en provence-ba. ott körülnézünk, felrak engem a vonatra, ami elvisz Briançon-ba. ott vhogy kipakolom a fél vagont. találkozom alex-vel.
másnap teszek veszek, körülnézek és este elindulunk. vagy egy napra rá. még nem eldöntött.

alex egyben akarja egyedül levezetni az 1300 km-es távot. remélem tudja, h mit csinál. jó lenne egy darabban megérkezni.

megérkezni balcsira. mert ő ott találkozik vami tyúkkal és majd 2 nap múlva jön fel pestre.

vhogy így érek majd haza. aztán meg majd meglátjuk...

soon

1 berakom a bőröndbe
2 sihuhu
3 kicsi kommuna
4 kocsiba be, ablakot le
5 balatonnál kiszállok
6 remélem öcskös felszed :)
7 szilvuban jól berúgok

és mindezt NAGYON hamar

szerda, augusztus 06, 2008

lélek strici, futattja az eszmét

1859, szerda aug 6

lk előtt üldögélek, kivételesen nem szól zene csak a tücskök ciripelnek és az elvtársak vitatkoznak a háttérben, hogy hogyan is kéne megépíteni a budit.mai napom egy kibaszott vesszőfutás. reggeltől a konzerválóban izzadtam,és sakai-já változtattam rengeteg zöldséget. délutánom meg azzal telik, hogy megpróbálom elérni ezt az angol mókust, de esküszöm, hogy az elnököt hamarabb kapcsolnák, mint őt. kezdem elveszteni a humorérzékem. elegem van ebből az ET játékból. haza akarok menni és kész és kurvára fáraszt, hogy nem jutok egyről a kettőre.

az egyetlen dolog ami még fenntart, mielőtt hit rock bottom az a valszeg a béka seggébe rejtett mágnes. elvileg ma este bemegyünk st. marten-be és ott úgy leiszom magam, hogy ne is érdekeljen már az se, hogy hol vagyok. megoldásnak kevés, félmegoldásnak még elmegy, szórakozásnak kiváló. rendet raktam az lk-ban és összepakoltam a ruháimat, hogy lássam mennyi cuccom is van. nagyon úgy tűnik, hogy egy fél Szabó Ervin könyvtárat leszek kénytelen itt hagyni. nem is beszélve jó pár pulcsiról, pólóról. vagy a mini hifiről és hangfalakról. tudom, aki kurvának ment ne sírjon, ha megbasszák, én hoztam ide ezt a sok kacatot. úgy kell nekem…

azt bánom nagyon, hogy nem mentem haza júli közepén az osztrákokkal, most nem ülnék ebben a szószban. bocs… elragadt az önsajnálat. megesik.

nézzük a napos oldalát. mert napos oldal aztán van itt bőven. úgy kell keresni az árnyékot, hogy békében írjak pár mondatot.

elvileg holnap is a konzerválóban kezdenek az elvtársak, de ha ma este külön nem hívják fel a figyelmem, akkor elfelejtek majd megjelenni. nem mintha bármi is kötelező lenni itt.

találtam a hamutálban egy félig szítt cigarettát. el is szívom.

bemásztam az lk-ba, néhányan nekiálltak mellettem paradicsomot szüretelni, de inkább süssék rám a lusta gyesznó bélyegzőt, mintsem a mai robot után nekiálljak zöldséget szedegetni. a kíváló dolgozó érdemrendről ezennel ünnepélyesen lemondok bárki javára.

inkább elmélkedem. töröm a fejem azon, hogy s mint lesz majd otthon és a nagy revolution, amit tervezek bekövetkezik-e. vannak félelmeim.

amikor anno eladtam a régi lakásom és megvettem az újat, hasonló lelkesedéssel kezdtem bele a nagybetűs életbe. olyan vágyálmokkal, hogy ezúttal megállom majd a helyem és rendes, becsületes adófizető fogyasztó leszek. azt hiszem 3 hónapig bírtam. ott bukott meg a project, hogy akármerre mozdultam azzal szembesültem, hogy kurvára nem éri meg. beállni a sorba, melózni keményen, hazavinni x creditet, a hónap leforgása alatt elkölteni, megélni belőle. akkor indult ez a blog is. akkor indultam el én is. akkor kezdődött ciprus.

most annyiból más a helyzet, hogy öregebb és ezáltal remélhetőleg bölcsebbé is lettem. olyan munkahelyre várnak vissza, amit szeretek és érzem, hogy meg vagyok becsülve. és bár a lakásomat még mindig nem tekintem otthonomnak, de igyekezni fogok azzá varázsolni.

kommunizmus is gone for a while. nem csalódtam benne. még mindig szentül hiszem, hogy a legélhetőbb életforma. a tökély az lenne, ha meg tudnám ezt teremteni otthon is. hiszen itt a nagy bökkenő abban van, hogy messzi vannak az öcséim, barátaim és herótom van ettől a kajától plusz nem nagyon értjük meg egymást az elvtársakkal.
szóval jöjjön egy kis fogyasztói lét. baszki rengetegen csinálják, tuti hogy van benne valami. ha a barátaimnak megy, akkor nekem is össze kell hogy jöjjön. ha ők megtalálták a helyüket, bejárnak melózni, családot alapítanak, rendezkednek, munkálkodnak, akkor nem lehetetlen, hogy én is beleférek a képletbe. ezt fogom most megpróbálni.

leginkább attól tartok, hogy idővel, mint ahogy szoktam bele fogok unni abba, hogy minden nap egyforma. az ami másoknak rutin számomra időfecsérlés lesz. hiszem, hogy az életem nagyon értékes. azt, hogy ha nem is vagyok hivatott nagy dolgokra, vagy a világot megváltani, de tartozom magamnak annyival, hogy azokat az éveket, amiket ebben a testben leélek úgy kell élnem, hogy ne váljak rabszolgává. ne motiváljon a pénz vagy az azon beszerezhető csip csup javak. megvan a laptopom, a lemjáim, ezek azok a tárgyak, amikhez ragaszkodom. pólókon díszelgő krokodilok vagy érintőképernyős mobilok nem motiválnak. nem furcsa egy világ az, ahol egész évben melózol és gyűjtögetsz arra, hogy majd nyáron elmehess 2 hétre tengerpartra nyaralni? ehhez csak annyi kell, hogy összepakolj. feltéve ha nem várod azt, hogy kiszolgáljanak közben és a segged alá rakjanak mindent.

másik apróság amivel megszokott gyűlni a bajom azok az emberek. akikkel élek. nem közeliekre gondolok, az egy egész másik bekezdés lesz. most csak úgy általában. elég sok honfitársamat lenézem és ostobának tartom. kicsinyességük az idegeimre megy. és ott vannak lépten nyomon mindenütt. elég lemenni a közértbe, felszállni a metróra vagy végighallgatni egy elkapott beszélgetést egy parkban. ám a legrosszabb amit tehetünk, ha kinyitunk egy újságot, bekapcsoljuk a híreket vagy felmegyünk az index-re vagy magyarnemzetonline-ra, kinek mi tetszik.
so called vezetőink zs kategóriás drámákat adnak elő, orrba szájba hazudoznak és fel sem merül bennük, hogy téboly az egész. azok pedig akik egyik mellett vagy a másik ellen még képesek is az utcára vonulni és csordában hőbörögni, azok akaratlanul is éltetik ezt a szart. vajon meddig lenne életképes egy színház, ha soha egyetlen néző se tenné be oda a lábát? kinek játszanák akkor az izaura visszavág 8-at vagy a harag pöcse 12-t?

rendet szeretnék tenni még egy másik régióban is. a szívem háza táján. amióta az eszemet tudom, úgy kb. 2003 óta, megteszek mindent, hogy senkit se szeressek meg, aki közel kerül hozzám. egyetlen esetben buktam ezt el, érdekes módon ővele szeretnék a legjobban találkozni. de a lényeg, hogy útközben egynéhányszor erősen súroltam a bunkóság és a nemtörődömség csöppet sem ékkövekkel kirakott falát. ami meg ugye nagyon nem fair. szóval van még hova fejlődni atti. gondolkodj…

or not

mégsem dől el.
a szitu:
- alex az angol, nevű elvtárs grange neuve-ben él és maholnap elhúz egy másik longo mai-ba, ami tőlönk 300 km-re van és ott készítik a pulcsikat, zoknikat, stb... szóval ő odamegy megnézni a helyet magának és vasárnap onnan indul bp-re.
- adrian, aki itt él velünk azon hezitál, hogy menjen-e vele bp-re
- s65, aki meg én vagyok nem tudja eldönteni, hogy hogy a picsába csatlakozzon az angol mókushoz, mert most kb 2,5 fél óra vonatútra van, nekem meg annyi cuccom van mint az oroszoknak.

szóval most ezen sakkozok...

brrrrrummmmm

egy órán belül eldől, hogy haza tudok-e menni az elvtársakkal... gyomrom csomóban.
drukkoljatok...

kedd, augusztus 05, 2008

tengerparton

ott jártam ma délután a tengernek partján.
általában nem akaródzik odamennem, mert rosszul viselem a meleget, de ez alkalommal betuszkoltam az autóbe egy napernyőt és befészkeltem magam alá, mint egy gekkó.
vittem a lord of the rings-t is magammal. elleszek vele mire kiolvasom.

mostanában elég sokat melózom. voltitt vagy 2 hetem amíg semmit sem csináltam és rá is ment az idegeimre. most aztán bevállalok mindent. konzervek, kerti munka hajnalban, ami jön.

talán azért is van ez, mert asszem ezek az utolsó napok itt. azt, hogy hogyan jutok haza, még mindig nem tudom, de az a szép ebben az életben, hogy valahogy mindig van.

most két lehetőséget látok magam előtt.
1. adriannal vagy nélküle meg egy angol mókussal hazaautózunk. ciki az egészben, h én nem ismerem az angol mókust, adrian meg nem tudja h akar e jönni. holnap eldönti
2. lehet h öcskös kijön egy haverjával, de ebbe még ne éljem bele magam...

germánka, hogy a tehén tegye bele a tőgyét elment hegyekbe nélkülem. :( pedig kurvára vele akartam tartani...
ma este meg flamingók lábára rakosgat gyűrűket a kommuna vmeik barátjának segítségével. és engem nem tudtak elvinni. pedig egész nap arról a kurva gyűrűről olvastam. már expert vagyok.

holnap reggel megint a konzervgyárban kezdünk. ajvar-t készítünk. majd viszek belőle haza. ha tudok. estére meg megbeszéltük, hogy leisszuk magunkat Mória tárnáinak mélységébe.

egészségi állapotom pedig romlik. az ágyam derekasan elbánt velem. eldöntöttem h hasonfekve fogok ülni. v vmi hasonló. gecibe ezzel. haza akarok menni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! oké hisztinek vége.

vasárnap, augusztus 03, 2008

nemjo

irt majkel h megsem tudnak kijonni.
elszomorodtam.
ha vki veletlenul mostanaban megy haza a kozelbol - ertem ezalatt provencet- es van hely a gepereju jarmujeben az pls segitsen ki

mas hir. t jol hazament ma reggel mert elege lett belolem.

a tobbit kesobb...

csütörtök, július 31, 2008

hallgassatok gus gus-t

történet
egyik héten kijött a mentő mert luke skywalker elájult. bebaszta a kis fejét.
következő héten fabio fejelte le a medence létráját, összetörve ezzel nozikáját.
tegnap egy asszony pakolta szájába a nyugtatót 4x-es szorzóval és szenderedett hiperálomba.

vmit kiihagytam
de majd bepótolom

atti megvan. csinálja a dolgát. segít ha kell. és elég sok időt tölt el virtuális szörnyek kiképzésével és háborúba vezetésével.

ma pld egy csodás álomból felkelvén a konyhába vetődtem és segítettem a lányoknak (t és germánka) pizzát sütni. nem is lett rossz, de elbírt volna több húst is.

kurvára meg akarom nézni az új betment. ti láttátok már? azt olvastam h seggberúg mindenkit.

a kamerám még mindig megvan, de a témám fogyóban, úgyhogy ötleteket is szívesen veszek, h mit rögzítsek. mi érdekel? ezen a héten van csak lehetőségem filmezni úgyhogy gyorsan elő az ötletekkel.

hétfő, július 28, 2008

in ur sleep

árnyalom a képet

kicsit leállt most itt az élet, ami ha figyelembe vesszük, hogy eddig sem forma-1-es sebességgel pörgött, akkor hamar rájöhetünk, hogy a nullához konvergál. azaz. takarékra rakta magát mindenki kivétel a napocskát. eddigi mentsváram, a kenyérsütő szoba, ahová gyakorlatilag beköltöztem sem szolgál már menedékül, mert megszállták az idegenek. kilakoltatva érzem magam. :( vissza száműztek a 40 fokos lk-ba.

ma megkaptam hannes-től a kamerát és fél órányi anyagot már rögzítettem is. persze koncepció nélkül, csak bolyongva a kommunában, minden látotthoz hozzáfűzve pár emléket vagy véleményt. felvenném az embereket is, csak elég tré érzés kamerával beülni közéjük, egyből mindenki szarul érzi magát és a haját piszkálja, néz minden irányba és leginkább elküldene a halál faszára. engem is zavarna...
majd sutyiba veszem fel őket, amikor alszanak...

fel akarom hívni májkelt, de elvtársam füléhez hozzánőtt a kagyló. a tehén tegye bele a tőgyét.

csille hazahúzott a 7végén, látnotok kellene szegény hártahagyott ian arcát. tuti kell még pár nap neki mire feleszmél, hogy a tp-nek vége.

szocializálódnom kellene, mert alig beszélgetek az elvtársakkal. csak nem jutunk túl a hello hogy vagy formulákon, márpedig az nem túl tartalmas. germánkával szoktam mélyinterjúzni, de vele is ugyanazokat a köröket kezdjük futni. de még mindig messze ő a legjobb fej comrade.

az van srácok, hogy már hazamennék nagyon. a küldetésem véget ért itt, nincs tovább miért maradnom. kiéltem egy gyermekkori vágyam ezzel a kommunában éléssel, örülök neki, rengeteg dolgot tanultam. nem annyira nyelvet, meg gyümölcsszedést, inkább munkamódszert és hozzáállást. majd igyekszem integrálni otthon, meglátjuk termékeny talajra hullanak-e itt fogant gondolat foszlányaim.

vasárnap, július 27, 2008

hétvége, 7 vége, hiába mész az erdőbe

álmosan kómásan, asse tom mivan.
egyik éjjel nem jött szememre álom. forgolódtam a dögmeleg lk-ban és semmi sem volt jó nekem. előrementem a házba, benyomtam egy fél lityó hideg tejet, majd befészkeltem magam a kenyérsütő szobába. ott kellemesen hűvös van mindig. el is határoztam, hogy ezentúl gyakrabban alszom majd ott.

a kommuna elég kihalt ezen a hétvégén. a népek leléptek vagy kóvályognak. mi tegnap germánkával és t-vel bementünk arles-ba a piacra. vettem magamnak egy opinel kést, amit azóta büszkén hordok magammal és alig várom, hogy elvághassak valamit, bármit.
arles még mindig a kedvenc városom, csodajó jó érzés, hogy akármerre mész a szűk kis utcák ontják magukból a nyugalmat és békét.

hazafelé vettünk sok sört, rákészülvén az estére. délután alukálni akartam, de sehogy sem jött össze, így inkább joe-val videóztam.

este, vacsi után a ping pong szobában gyűltünk össze. vittem zenét, söröket, kokcáztunk, meg névkitalálósat játszottunk. meg csocsóztunk. gecijó, tönkreverek mindenkit. mester köszönet érte...

annyira kurvára szar az ágyam, hogy 3-4 napja majd leszakad a hátam vége seggem eleje. komolyan mondom, vagy valaki megcsinált amíg nem figyeltem, vagy az ágy a hibás. ez is amellett szól, hogy esti pihenőmet ne az lk szűkös falai között (ide egy ige jön de nincs kedvem elmélkedni... válasszatok...)

csütörtök, július 24, 2008

a hős

a hős

akarod látni a hősöd megtépázva?szégyen esőjétől bőrig ázva?
ahogy köpenyéből a bukást csavarja ki?

kezet fognál a bajnokkal, azon mélázva?
eddig ő volt mindenem, most már alig valaki?

élnél a tudattal, hogy az idolod összetört?
ő is csak egy ember, akit az élet meggyötört
rád sem mer már nézni, félszegen elfordul

adnál még egy esélyt, ha tud magasra szálljon?
hogy visszanyerje kegyeid, mindent megpróbáljon?
hogy bizalmadból új erőt merítsen?

vagy elfordulsz inkább, az ő ideje lejárt
eljátszotta, belebukott, innen már nincs tovább
nem tehet semmit? haragszol rá?

tudod mi jár a fejében? tudod mire gondol?
azt hogy utálja magát, és elméje tombol
a hősök is éreznek

tudod hol rontotta el? hogy mivel érdemelte ki?
azt hogy keresztül nézz rajta, hogy mától ő egy senki
meglehet, tett érte nem keveset

a hősök olyanok, hogy újra megpróbálják
még ha lehetetlen, akkor is csinálják
mert a hősök vakok

rögeszme hajtja őket, hogy szükség van rájuk
ebből van erejük és csillogó ruhájuk
ettől látod őket szépnek

voltál már hős? vagy csalódott rajongó?
isten lennél inkább vagy maradsz halandő?
most még választhatsz

utolér mindkét szerep vagy már meg is történt
hogy te voltál a hős, és repkedtél büszkén
talán soha el sem buktál

(mr. A. Káki)

szerda, július 23, 2008

fooooooo

itteni történet. most kerekedik.
2 napot a házban töltöttem. menekülésből. a mistral nevű szellő 120 km/óra lökésekkel tessékelte odébb a lk-t. éjszaka alvás nuku, vagy ha el is szenderedsz, tuti, hogy azt álmodod, hogy a titanicon hánykolódsz és tengeribetegként ébredsz. szóval morgó szobájában volt dodo, mert ő most távolban.

- most nyitott be gill és kiakadt azon h itt tolom a netet. mi a fene baja lehet??? mindegy. -

ma felszámoltuk végre a cukkini mezőt. kitéptük, felhánytuk a platóra, lehánytuk és most végre nem kell azt a szemetet zabálnunk... örvendjetek velem.

turn off the light

hi

egy francia játékról fogok írni. a neve oltsd le a lámpát. főként a wc-ben játszák. olyan mosdónk van, h 3 wc kabin, elötte 3 tükör alatta 3 kézmosó. nah, beül az emberke egy fr újsággal a keziben a klotyóra, nézegeti a képeket, végzi a dolgát, amikor is egy arra járó elvtárs pafff leoltja a villanyt. gondolom benéz, nem hall semmi különös hangot, nem lát semmi különös, arra utaló jelet, h valaki használná a wc-t és lebassza a villanyt. na itt álljunk meg egy kicsit. a bezárt ajtó vajh' nem ad okot arra, hogy azt higgyük vki tartózkodik odabent? vagy cintányérral kell szarni járni, hogy észrevegyenek? nem értem. és ilyenkor nem marad más, mint üvölteni, hogy " Heyyy, zsö szvi iszi", bár legtöbbször felesleges, mert csak futtában csapnak rá a kapcsolóra. te meg ott ülsz a setétben. nemhogy olvasni nem tudsz, de a seggedet sem találod meg.

más

egészen más

most mennem kell padlizsánkrémet felcimkézni, de folytatom...

kedd, július 22, 2008

short one

haveromék hostelt nyitnak, úgyhogy
ha olcsó szállást keresel a belvárosban külföldi haveroknak, akkor
http://www.groovehostel.hu/

(nem fizetett hirdetés, csak segítsük egymást gyerekek)

hétfő, július 21, 2008

izintit

az én áldomat? az áldóját.

hosszú 7végét csináltunk magunknak. most reunion van, minden évben kétszer összegyűlnek az elvtársak és megbeszélik mi merre hány méter. bezúznak pár üveg pastist, boroznak, storyzgatnak, majd visszamennek oda ahonnan jöttek.

t-vel pikniket csaptunk a superU-től párszáz méterre folyó patak partján. beszereztünk söröket, spanyol kolbászt, come on bear sajtot, csokit, baguette-et. bekajáltunk, beszélgettünk, bedobáltuk a maradék kenyeret a pancsoló kacsáknak.

hannestől elkérem maholnap a kamerát és felveszem a kommuna minden négyzetcentijét, hogy majd otthon levetítsem nektek.

igaziból nincs mit írnom, nem történik a wilágon semmi. és erre baromira vigyázok is.

esténként falugyűlés szokik lenni az lk elött. jönnek az elvtársak cigizni, meg kiszűrődő zenét hallgatni. a végén meg már 6-10 ember üldégél a sötétben, dohányzik, beszélget, nevetgél. mindezt vmi idegen nyelven, amiből keveset értek.

péntek, július 18, 2008

csak erős idegzetűeknek

péntek fél kettő

valamit nagyon rosszul csinálhatok.

nem akarok családi szennyest teregetni, vázlatokban annyi is elég, hogy t-vel szakítottunk és ez annyira elharapódzott, hogy már a kommunát is el akarja hagyni.

valami terápiára van szükségem. mostanában hallottam pár lány szájából, hogy a büdös életben nem akar látni többet. pedig úgy emlékeztem, hogy én egy rendes fickó vagyok. csak újabban képtelen ragaszkodni, és nagyon úgy tűnik, hogy egy bizonyos idő után gyengéd lenni, törődni, felelősséget vállani, viselkedni. nagy vonalakban.

persze nem tetszik nekem ez a szerep. sztem nem is ez vagyok én. ahonnan én nézem minden kerek.

őszinte leszek. van egy régi kapcsolatom amit nem tudtam lezárni magamban. félbemaradt valami ariellel, ami még rágja az agyam.
majd meglátjuk, hogy szóba áll e velem és meg tudom e beszélni vele.

---------------------------------------------------------------------------

ez volt a dráma része a dolgoknak. evezzünk más vizekre, mert túl nyúlós lesz a blog tőle.

beszéltem májkellel, elvileg jönnek csak egy harmadik embert keresnek, aki vezetni is tud. szeretnék velük hazamenni.

szerda, július 16, 2008

futik a dmc

sok minden történik én meg lusta vagyok és a gondolataimat is erőfeszítés összeszedni. ezért nem ragadok tollat.

de hogy ne érezze a blogocskám elhanyagolva magát szórok pár morzsát.

első morzsa: t. t ugye kijött és ahogy ő fogalmazott kapcsolatunkat új alapokra helyeztük. sztem is így van minden a legnagyobb rendben. valami motoszkál az ő kicsi fejében is, az enyémet meg betölti vmi más, amit most még nem fejtek ki... /nem nehéz kitalálni, többen nyilván már rá is jöttetek.../

másod morzsa: a kommuna. érdekes eset. egyre több embernek lesz nyilvánvaló, hogy én aug-ban elhúzok és ezúttal lehet, hogy végleg vagy hosszú időre. leültek velem beszélgetni az elvtársak, kérdezték min jár az agyam, miért akarok menni, miért nem tom mikor jövök, mi hiányzik innen stb stb... meglepett, nem tapasztaltam még itt ilyet. azt persze tudtam és éreztem, hogy elfogadtak, de hogy "érdeklem" is őket ez új. mindegy. elhatározásom szilárd. hazamegyek, webáruház, titok, lakás kellemessé tétel.

harmodzsa: hazamenetel... na ez kétsegges, illetve nincs infó. srácok, ha tényleg jöttök kérlek csepegtessetek vmit, mert ráültem a tűkre.

negyed torzsa: a mai nap. ma reggel hannes-vel és t-vel avignon-ba mentünk. ott most fesztivál van és maskarás emberek járkálnak fel s alá, beszélnek badarságokat és lapozzák a szórót.
jelenet. képzelőernő bekapcs...
sétálunk az utcán, minden harmadik lépésnél valaki mellénk szegődik és átnyújt egy flyert. "szia, mi előadunk egy darabot este ... blah blah blah..."
erre a válasz h nem beszélek franciául, így a legkönnyebb lerázni őket. majd visszakérdez beszélsz angolul. válaszolok h yes. erre közli, hogy jó, de ő nem és folytatja franciául... na és ebből kb 15 betalált ma... de a legjobb a végére maradt
elhaladunk egy sarok mellett. unott képpel áll ott egy srác, kezében sok sok flyer, amint melléérünk ránk szól " mi nem csinálunk semmit", majd átnyújtja a szórólapot, aminek mind a két fele tiszta fehér. vagy 10 percig sikítoztam a röhögéstől magamban és fogtam a hasam. szenzációs...

még jó hír. voltam ma lemezboltban és vettem 5 lemezt. bunny most kapaszkodj... run dmc - raising hell. plusz jacko, meg louis karjaerős meg dzsango rejnhardt meg buddy holly. vegyesen

most itt. nemsokára vacsi
oszt zenehállgatás hajnalig.

az élet szép.
szeretlek titeket

kedd, július 15, 2008

army of lovers

" i stand before my maker, like moses on the hill..."
vasárnap van. t-vel vacsorát főzünk nemsokára. tojásos nokedlit, tejfölös ubisalival. nyammmm...
húsunk nem sok van, megmondták, hogy ne is akarjak pörköltöt készíteni.
csendben voltam most az elmúlt héten. megpróbálom bepótolni.
szerda este ian-nal kimentünk t elé az avignoni tgv állomásra. nórikával ellentétben t le is szállt ott a vonatról. :P
hazajöttünk, bepakoltunk a lk-ba. csodával határos módon elférünk. volt a lánykánál 3 szál gyulai kolbász. 3 csodás estét köszönhetek ennek. a ház elött belenéztem a kondérba vacsinál, puliszka pusztult benne, rávágtam a fedőt, szeltem pár szelet kenyeret és bekajáltam a kolbászt.
kaptunk medencét. olyasmi mint amit corvin telkén építettünk. t-t bele is vágták a srácok ruhástúl mindenestűl.
igyekeztem péntek óta a lehető legkevesebb időt az elvtársakkal tölteni. nem mintha bajom lenne velük, csak magányra van most szükségem. a lk tetejére nádból árnyékot kovácsoltunk, nem mondom, hogy most meg lehet fagyni benne, de szerintem kellemesebb a hőmérséklet.
csillével nem sokat beszélgetek, a fél kommuna szórakoztatja, nem hiszem h aludt egyedül amióta beköltözött a házba.
germánkának szerelmi bánata van. vele sokat szoktam dumázni. megkedveltem.
irónikus, de az egyik leghűvösebb hely a szauna. oda szoktam befeküdni a fa padra és elmélkedni...
papucsomat még nem kaptam vissza. félek, hogy annak már annyi...

szombat, július 12, 2008

dead

gyors hír

újabb dead pixelek jelentek meg a nemrégiban vásárolt laptopom kijelzőjén.
sírhatnék is miatta, de az igazság az, h fel vagyok dobva. eddig is volt egy idegesítő fehér pöttyöcske, nnna most van mellette 5 fekete. ergo ingyen és bérmálva kicserélik majd az egész kijelzőt. csak érjek haza...

itt az élet szép. t megértkezet. majd kifejtem. bulizzatok.

szerda, július 09, 2008

m a p

hétfő, július 07, 2008

pix

s65


az a köcsög susnyás, ami megharapott, karmolt

antonia

az isteni dr. bajan hangol

saláta gyűjtés

a lot

Csütörtök, 1108, lk, geci poros a laptop...

tegnap délután germánkával lógtam. Behálóztuk az ő ablakait is, majd kimentünk a kertbe és megszopatott. Gondoltam jófejségből segítek neki kicsit, amíg ő a traktorral szánt vett, addig én arrébb tologatom a locsolócsöveket. Sajnos a susnyás közepén elburjánzottak a fehérfejű anyaszomorító tüskebökik. Azokat elöbb le kellett vágnom és zsákba gyűjtenem, különben nagyon elszaporodtak volna. A baj a következő... én shortban és pacskerban vs. Félig elszáradt tüskés rosszindulatú növények. Berontottam a bozótba egy pár kesztyűben, metszőollóval, levágtam 2-nek a fejét (virágját), léptem egyet majd felsikoltottam. Papucsom és a talpam közé vagy 30 apró tüske hullt, a növény elszáradt levelei bosszút álltak és szétkaristolták a vádlim. Visszavonulót fújtam. Mégegy lépés, hogy egyáltalán kiérjek a dzsindzsából. Fájdalom bele a másik talpamba is. Gecibe. Lesöpörtem ahogy tudtam és vendettát hirdettem. Fejem leszegve a bementem a lk-ba. Shortot lecseréltem a gyakolróra, a papucsot gumicsizmára. Fülembe belgát dugtam és az egy-két-há, k anyádra nekiláttam megmutatni ki is az úr. Munka után 40 percig a zuhany alatt nyalogattam a sebeimet és szedegettem ki a tüskéket a seggemből, hátamból, lábszáramból. Ezentúl még a retket is csak szkafanderben közelítem majd meg. Sebzetten és fáradtan bandukoltam a lk-ba vacsi után. Csille benézett még matrix 2-t nézni, de én a mister minute megjelenése után bevágtam a szunyát. Mire felkeltem már ő is a sátrában horkolt.

Végre jól aludtam, ki is fáradtam, de ami még fontosabb, hogy se dögmeleg nem volt se egy rohadt szúnyog. A szerkezet nagyon bevált. A háló is.

Reggel 7-kor felkeltem. Reggeliztem. 8-kor nekiláttunk betakarítani. 11-re lettünk kész. Most 13-ig pihi, majd 15-kor dobozolunk. 17-kor meg konyhaszolgálaton leszek. Ma lecsót eszünk, kacsával. Kacsa nem az én ötletem volt, sabina ragaszkodik hozzá. Én nem bánom, bár erre a hétre én már jó vagyok. Az a máj... óhhh... imádtam.

Még 6 nap és t itt is lesz. És marad is egy jó ideig. Én lelépek aug közepén, ő szept elején.

Álmos vagyok. Netezni akartam, de nincs kedvem előre menni. Elfogyott a tej is, pedig abból tartom fent magam.

július 7 0934

minden csupa por, már megint. utálatos.
nnna kezdjünk bele. nehezen indul ez a hét. sűrű volt a 7vége.

szombat reggel beültünk a buszba és elindultunk grange neuve-be. megálttunk pár percre egy falucskában, én kihasználtam az alkalmat és a francia tudásom igénybe vételével kinyomoztam merre van a legközelebbi kisbolt és vettem 2 hideg sört a hosszú útra.

megérkezvén a szokásos érzés kerített hatalmába. bazzz… mi a faszt csináljak itt? fogtam a tente plédet és egy fa árnyékba vonultam dédó-val(marseille-i félig fekete mókus, bírom…) és a anto-val (o a 17 eves svájci lányka).
dédó oltogatta a csajt nem is eredménytelenül, bár be kell vallanom nem nagy kihívás a kicsike. szerencsére fél ötkor átmentünk limans-ba, ahol van egy bazi nagy focipálya. 2 órán keresztül rúgtuk a bőrt, eleinte a tüdőmet kiköptem, aztán abbahagytam a céltalan futkorászást. még egy gólt is löttem, ami nem kis teljesítmény tekintetbe véve, hogy hozzám már csak akkor jut el a passz, ha véletlenül rosszul pattan le a lábukról a labda. mindegy a rohangászásom kifizetődött, gondolom fogytam megint pár kilót, plus kurvára izomlázam van.
visszamentünk a kommunába, letusoltam és célba vettem a bárt. ingyen sör. azt szeretem. a zenekarok soundcheck-eltek, én sört vedeltem germánkával, aki elég hülyén érezte magát, természetesen egy pasi miatt. ezek már csak ilyenek.
ettem vmi levest, sok kenyérrel, hogy felszívja az alkoholt, amit az este folyamán tervezek bejuttatni a szervezetembe. mivel nem volt ágyikóm, úgy terveztem, hogy olyan részegre iszom magam, hogy tökmindegy legyen, és majd összeesek valahol. az első koncert kezdésére germánkával az oldalamon felmásztam egy kényelmes helyre. olyan jól sikerült választani, hogy egy színpadon elhelyezett spotlámpa, pont a képembe lövellte igen erős fényét. már azon voltam, hogy ideje helyet változtatni, amikor észrevettem a mellettem ülő helyes kis francia lányka mosolyát, amit szemmel láthatóan nekem címzett. ///nyugi t///
akkor hello hogy vagy, jó hogy vagy… beszélgettünk kicsit, söröztünk, hallgattuk a koncertet, ami annyira volt rossz amennyire csak lehetett. hamar meghalt a beszélgetésünk a lánnyal, nagyon benne volt a szöveg értelmezésébe, a zene hallgatásába, én meg kurvára meguntam, hogy a fülébe kell ordibálnom, ha meg akarok kérdezni valamit. meg ugye egyébként is… franc akarja hajkurászni, meg kísérgetni meg lökni a süketet…
szóval stranger kis fr lányka felejtős lássuk mi megy a többi fronton, azaz még sört ide. belebotlottam a tinibe, félfekánk már javába nyúlkált meg tapogatózott, jól van akkor ők is rendben vannak. beszélgettem vele kicsit, fura egy tyúk. kurva jó dolgokat mond, teljesen meg is lep, mert ha csak távolról nézed nem látsz mást, mint egy helyes kiscsajt, aki easy like Sunday morning. mivel velem megosztja a gondolatait, kb. én vagyok az egyetlen itt, aki tudja, hogy mi jár a fejében. az hogy a többiek fejében mi jár igen könnyű kideríteni.

néha kicsit idegesítőek is már. egyik nap itt vagyuk tinivel a lk-ban. nézünk vmi filmet, erre becsődülnek vagy 6an és rászállnak, egy percre sem békén hagyva. de jó, hogy fiúnak születtem, biztos hányingerem lenne ettől.

anyway.

a második koncert egy fr hip-hop banda volt. nevüket majd kinyomozom, mert nagyon jók. csajszi az mc és remek. ott ugráltam a tömegben, amíg az összes sör ki nem lötyögött. akkor elmentem egy teliért.
végül dr. bajan kezdett rá. nem volt könnyű dolguk, ugyanis a tér eléggé kiürült, az emberek nagy része a hip hop miatt jött el. ezután egy orosz nyelven éneklő banda… hááát… főleg franciáknak…
mindegy, én beleadtam apait anyait. már az elején leszögeztem, hogy engem kurvára nem érdekel semmi, ma itt kitáncolom magam a gatyámból, még ha mindenki hülyének is néz. az első sorban füttyögtem a bandának, meg ugrabugráltam, majd csatlakozni kezdtek az emberek, végül pedig egy hatalmas tömeggé váltunk, mindenki rokizott, csapkodott, mozgott.

koncert után már teljesen egyedül maradtam. benyomtam még 2 sört majd, bemásztam a buszba. fejembe nyomtam az ipodot és zenére aludtam el. rengetegszer felkeltem, kibaszottul kényelmetlen volt. vmikor reggel tinike ébresztett. mi van? hol a lovag? alszik. hmm… oké, menjünk pokróccal domboldalba, mert minden jobb mint ez az ülés itt alattam. beszélgettünk vagy 3 órán keresztül amíg az éhség le nem üldözött bennünket a konyhába. sárgabarack lekváros kenyér. soha nem esett még ilyen jól. a hazaút eseménytelen volt, mindenki aludni próbált.

itt egyből a zuhany alá vetettem magam, pörgettem a lemjákat. igyekeztem egyedül maradni. nem tetszett a tegnapi nap hangulata. legszívesebben berúgtam volna, de ezúttal rendesen, nem mint előző éjjel. de borozni nem volt kedvem.

megnéztem a batman2-t, szerelmes vagyok catwoman-be. imádom a hangját, ahogy mozog, ahogy játszik… dodo

8kor felkeltem magamtól. előre mentem meginni egy tejeskávét. megnéztem mi volt otthon a gayparade-on. csak gratulálni tudok. mária országa, keresztény értékrend, szeresd felebarátodat.
gyerekeink ne azt lássák, ahogy emberek színekbe öltözve, mintegy karneválban, zenére ugrálva végigmennek a városon. közben vidámak és barátságosak. áhhh pfújjj… tuti, hogy ezt látva visszamaradnának a fejlődésben. megbuzulnának abban a pillanatban, ahogy kitekintenek az ablakon. örökre elkárhozva.
mennyivel felemelőbb és szebb látvány egy gyereknek, ha ugyanabból az ablakból kitekintve azt látja, hogy középen a maskarában öltözöttek, körülöttük egyenruhások, a szélen pedig üvöltöző mérges tömeg, akik dobálnak, káromkodnak, szidalmaznak, zászlókat lengetnek, verekednek. én is szeretném, ha gyermekem ilyen környezetben nőne fel. csodás lenne, ha rögződne benne, hogy a népi mulatság azt jelenti h a fekete ruhások dobáljak a kék ruhásokat, míg apa és anya félve kutatja azt a helyett, ahol talán nem sodródják el őket ez események és leteríthetik a plédet, elővehetik a szendvicseket, fogócskázhatnak.

nem akarok politizálni, nem vagyok megmondó ember, fingom sincs mi lenne jó mindenkinek, ahhoz sincs kedvem, hogy azokra a pontokra tenyereljek rá, ami miatt országunk tele van indulattal, mert azt a vak is látja. megvan a véleményem, egész konkrét, de inkább megtartom magamnak. itt meg pláne nincs értelme a tuskókat szidnom, mert egyrészt a bunkók többsége örül, ha a sörös címkét el tudja olvasni, de azt is csak azután tanulta meg, miután egyszer alkohol mentest vett és mérgében molotovott dobott a boltra. a másik a még rosszabb részük meg a túlművelt barom, akikben a hülyeség szorosan összefogott az akaraterővel, kiűzve játszóterükről a józanságot és megértést. természetesen akinek nem inge NE VEGYE MAGÁRA. akinek viszont inge, az öltözködjön már rendesen a kurva életbe. ©

már tudom, hogy augusztusban visszamegyek és télire be is vackolom magam. aztán meglátom. vagy pénzt gyűjtök össze és odébbállok, valszeg ausztráliába, vagy bemókuskerekedem, párt választok, gyermekeket nemzek, beiratom őket karatéra, ha esetleg kedvük lemenni a játszóra homokozni, akkor ne kelljen otthon aggódnom. asszem woody allen írta, hogy 2010-re az emberrablás a társadalmi érintkezés teljesen elfogadott formája lesz. ki tudja. már ott tartunk, hogy a baráti hátba veregetést sokan nem tudják elképzelni baseball ütő nélkül, és ahelyett, hogy kiinnák a palackokból a hűsítőt, inkább petrollal töltik meg, hogy égjen.most van az a rész amikor lehet fejet csóválni és mondani, hogy ennyire azért nem sötét a helyzet… „… csinálj csodát, én meg elhiszem…”

szerda, július 02, 2008

oh my... oh my

sorokat akartam teleírni okos gondolatokkal, de nincsen olyanom, másrészt elálmosodtam. mert sose tudom megállni, hogy olvasgassam régebbi írásaimat. de az jó h álmos vok. nehezen alszom ebben a dög melegben. a szúnyogok sem kellemes társaság.

ma relatív későn keltem, fél tízkor. a kertben találtam az elvtársakat. segítettem gyomlálni. neteztem, olyanok vannak hogy bekaki. nem bontom ki, de üdv mindenkinek a tilos-ról.

du begyűjtöttem a paprikákat, meg 280 kg céklát. pénteken konzerváljuk.

egy órával később van már. 0120. egy szemet nem tudtam eddig aludni. a szokásos nóta. a meleg és a szúnyogok. de ez így nem mehet tovább. bemegyek a boltba és veszek vmi szerkezetet, ami meg fogja ölni őket. megteszi egy konnektorba dugható, nem tom milyen elven működő micsoda is, de a legjobb egy olyan készülék lenne, ami tele van apró szúnyog kalodákkal és még bele is vonzaná őket. nincs véletlenül olyan még apróbb állat, ami a szúnyogok vérét szívja? irónikus lenne. a hétvégén grange neuve-ben lesz fesztivál. tudom, hogy majd odamegyek, de egyre kevésbé van hozzá kedvem.

megint a gusgus mixet hallatom… meg a chillei lánykát, ahogy köhécsel itt mellettem a sátrában. én vok az egyetlen, akivel beszélget. sztem ezért sem költözik be a házba.


1305

éjjel 2 körül elaludtam, de elhatároztam, hogy nem fogom ezt játszani minden nap. ma reggel a kertben kapirgáltunk kicsit, majd felszerelkeztem fúróval, sarlóval, kalapáccsal, szögbelövővel, ollóval, szúnyoghálóval, tejjel és nekiláttam minden rést behálózni.


asszem készen is vagyok. így most minden ablak nyitva, de rajta háló, bogarak nem csak a szél jön keresztül.


tegnap nagy videózást csaptunk a csillével, megnézettem vele a kill bill meg a matrix 1-et. ma meg majd a rambo-t.

tényleg senki mással nem beszélget, fura egy tyúk, ül az árnyékban, olvas meg ír, néha odajön és segít, ennyi.


kaja... tegnap marciel májat sütött, birka májat. engem ezelött a térképről le lehetett kergetni vele, de itt olyan finoman készítik el, hogy megettem 3 tányérral és most lemegyek és ebédre is teletömöm magam vele. éjjen a máj.

hétfő, június 30, 2008

minimal

a letöltött gusgus mixet hallgatom, közben bólogatok, tekergőzök a fejemmel és úgy általában happy vagyok.
a hétvége élménydús volt. pénteken germánlával főztem, a csaj mindent túlgondolkodik, ráparáz, bonyolít, élmény vele lenni. én csak röhögök rajta és ezzel az őrületbe kergetem. a kaja jól sikerült. én főzés közben előre hoztam a dugi pálinkát és a kislány szájába adtam, hátha ellazul. 2 pohár után letiltott, mert elmondása szerint bebaszott mint gép. én befejeztem az üveget. nnnna én bebasztam mint gép. még dobtam rá egy kis borocskát, barna sört. 2 körül vettem irányba a lk-t. 3kor léptem át a küszöbét. 3 óra 05-kor koszos ruhában félájultan feküdtem keresztben az ágyon.

szombaton reggel úgy érzetem magam, mint akit agyonütöttek. segíteni akartam a többieknek házat díszíteni, de pár perc naponlevés után visszafordultam és inkább a dögmeleg lk-ban aludtam még 2 órát. délután 5-re újra embernek éreztem magam. lefürödtem, kivasaltam a fekete ingem és munkához láttam. köttek szépen sorban a vendégek a partyra. hannes és én üdvözöltük őket. igazán testhezálló feladat. közel kellett állnom a franciák testéhez és jegyet árulnom nekik. a végére egész belejöttem. a franciák szeretik sztem az érdekes nevü külföldiket. az attila-val teljesen jól elvannak. meg is jegyzik és a nevemen szólítottak egész éjjel. jól esett.

a banda Dr. Bajan istenien muzsikált. oroszul énekelnek, közben rokkenrollos, balkános, bajanos. ha vki nem tudná akkor a bajan az orosz tangóharmónika. tegnap este jól berúgtam velük, úgyhogy mindent tudok róluk. :) sőt hazamegyek és felveszem a kapcsolatot vmi folk bandával és elhozatom őket bp-re. látnotok kell. tényleg kibaszott jó. csinálunk egy underground ötök, mulatságot. ezúton kérlek is titeket, ha van tapasztalatotok, ismerősötök, kedvetek, akkor beszéljük ezt meg. komolyan ki kellene bérelni vmi helyett és mulatni egy nagyot. talán a szilvuban...

szóval, jöttek a vendégek, ettek, ittak, mulattak. mi is velük. a sör annyira rossz volt, hogy a végén már meg sem ittam. a koncert után magunknak nyomtuk a zenét. persze manu chao, goran brego meg mindenki aki balra van. kicsit azért beleköptem a levesükbe. mint royale - from rusholme with love-val. táncoltak. jah
megforgattam 2 ukrán lányt. illetve csak a zöld ruhásat, a másik forgott magától. kedvesek aranyosak voltak, meghívtak ukrajnába a longo mai-ba ahol élnek. jah, egyszer el kellene nézni oda is.

jött egy új lakó is. egy 17 éves chillei lányka. apukával volt még első este, és nagyon meg van szeppenve, mert fater lelépett, ő meg nem ismer senkit. próbáltam beszélgetni vele, de minimum légkalapáccsal töri az angolt. 4 hétig lesz velünk.

tegnap lementünk a tengerhez. 32 kommunista szált ki a parton a fehér furgonokból és üvöltve vetette magát a hullámzó kékségbe. állati jól esett. csak lebegtem a sós vizben, majd megunva azt a partra vetődtem. azt is hamar meguntam. 3,5 fél órát szerencsétlenkedtünk a beach-en. nem értem a lényegét. dögmelegben fekszünk a homokban. akármelyik oldalról nézem, nincs értelme. mert tavacska mellett, fa árnyékában, pecabottal, hűtött sörökkel van értelme. csak így van. mindegy, a sors kegyes hozzám és hálát is adok, amiért ilyen szép helyen unatkozhattam.

ma ébredés után a kertbe vezetett utam, paradicsomot kötöztem, meg a paprikáimat. annyi termés van rajtuk, hogy hajlonganak, ma délután le is kell szüretelni. amikor visszajöttem a ház elé a többiek felhívták a figyelmem arra a tényre, hogy nem vagyok normális. ebben a hőségben, nem szabad a melegházban dolgozni. hát kutyául is éreztem magam. nadrágom, pólóm, sapkám izzadtságban tocsogott, zuhany alá ugrottam és fél órán átt csurgattam magamra a hideget.

most egy kényelmetlen széken, a seggemet elülve gépelek, a gyomrom meg kilukad. megmértem magam tegnap és eddig 3 kilót adtam le. hmm 2 hét alatt az nem rossz. a szitu az, hogy nincs kedvem megenni ezeket a kajákat. egyrészt kurva meleg van, másrészt minden ételnek zöld a szine. sokkal több kéket meg pirosat kellene ennünk. állandóan iszom a jéghideg tejet, abból nyerem az energiát. de semmi főtt ételt nem tudok letuszkolni. cukkinit meg pláne nem. sebaj egy kis diéta rám is fér. otthon úgyis bezabálok majd minden vackot. :(

csütörtök, június 26, 2008

h o t

volt egy kis pause, mint észre vehettétek. nem könnyű fogalmazni. kiizzadom a gondolataimat. de a mai délután betett nagyon. szóval ezt leírom. semmi nagy dolog.
készülnek fotók is szép számmal és nem feledkeztem meg arról, hogy be vannak ígérve. csak nincs kedvem a ps-pal vesződni.

az élet itt most a szokásosnál kicsivel nyüzsisebb. (ez milyen hülye szó bammeg) készülünk a szombat éjjel tartandó nyílt napra. kb 300 vendéget várunk. kitakarítottuk a kommunát a pincétől a padlásig, lámpákat szereltünk fel a fákra, én belépőjegyet terveztem és nyomtattam.

germánkával lógok, vele szoktam a legtöbbet beszélgetni, ami azt jelenti, hogy naponta 1 órát összesen. őt ki sem lehet robbantani a kertből, még szieszta alatt sem, engem úgy kell kirángatni a zuhany alól, mert már napi 3 tusolás lett a minimum, amivel üzemi hőmérsékleten tudom tartani felhevült testem.

ami ma betettete a kaput, az az, hogy délután hat körül, miután végeztünk a zöldségek és gyümölcsök bedobozolásával, ami egyébként remek hangulatban történ, mint kb egy állami temetés, szóval én magamhoz vettem a hűtőkamrából egy üveg tejet és a kis ösvényemen a lk felé a felét már fel is hajtottam.
a lakókocsiban meleg van. nem újdonság. szél nemigen lengedez, a napfény útját pedig nem állja semmi, onnan föntről sűt rá kegyetlenül all day long. egy kis szaunázás még nem a wilág vége gondoltam. menéztem pár friends epizódot, majd elnyomott az álom. a rém. lófaszt. álom még megjárta, hanem az ébredés. lepedőm átitatva testem sós levével, hajam egy merő csutak, felülni olyan volt, mint egy medencéből kimászni. előre jöttem, a többiek esznek. még ránézni sem akarok ezekere a KIBASZOTT zöldségekre. így könnyű fogyózni. mi a faszt lehet szeretni ezen? komolyan. mert ésszel még megértem, de ezt a pokolfajzat, elvetemült cukkinit zabáljuk már ... állandóan.
germánka is vega. mert disznóság, hogy kivágják az esőerdőket, hogy legyen a teheneknek legelőjük és az amerikaiak kövérre hízhassák magukat. bazmeg akármi van az esőerdők húzzák a rövidebbet. legyen szó papírról, legelőről, kábszer ültetvényről hova kell menni? bele az esőerdőbe, ott mint a vak lumberjack elkezdeni csapkodni és meg is van oldva.

holnap én fogok főzni. péntek este, átjönnek grange nouve-ből is az elvtársak, leszünk vagy 40-en. fél éve nem főztem ennyi emberre, megkértem hát g-t, hoyg segítsen ki. oké. de ő nem főz húst. hozzá sem ér. utálja. csak tudnám, hogy az ilyen hogy fop szaszt. de mindegy. egyébként nem magamtól találtam én ezt ki péntekre. morgó jött oda kedvesen, nyájasan. ugye elvállalom, mert hát ő megcsinálná, de pont nem lesz itt. hát jó. majd ma mikor megkérem, hogy hozzon a superU-ből plusz 2 tejfölt, leül velem és elmagyarázza, hogy én mit is akarok főzni. germánka is odaült, németre váltottak. csóváltam a fejem. ott van 2 nyelv amin közösen is megbeszélhetnénk a dolgot, erre elkezd németül brekegni. németül annyit tudok hogy stabzauger, de még azt sem leírva. szóval kiböki, legyen a vacsi cukkini. óhh mondom milyen eredeti ötlet. meddig kotlott rajta, amíg megfogant a fejében? és néz rám, elmesél németül egy csodajó receptet, könnynen hangzott valóban. nnna? akkor az lesz. hát, mondom miért kell ezt nekem itt és most kiagyalni? majd meglátom. mert előre tervezni jó. de ez csak egy ötlet, persze azt főzök amit akarok, amíg cukkinit akarok.

közben elfelejtettem mit is akartam írni.

megvan.

felkavaró élményben volt részem, amit most nem részletezek itt, de szíven ütött. nem olyan mint amikor egy mókust látsz kiterítve az úton, belei az égnek, inkább olyan, mint amikor éjjel kimész pisilni, át a nagyszüleid szobáján és a tv monoszkopja még épp elégé megvilágtja az ágyat, hogy kivedd, ezek vmi istentelenül ocsmány dolgot csinálhatnak ott. nem mintha megesett volna velem ilyen. úgyhiszem a nagyszüleim számomra teljesen kielégítő szexuális életet éltek, azaz zero.
mindegy. tollat is ragadtam, hogy megírjam ezt egy levélben, de borika lehűtött. időzítés... no sudden moves...

hétfő, június 23, 2008

i luv it

[girl's voice]

I am a pretty little dutch girl

As pretty as pretty can be

And all the boys around my block

Are crazy over me



[Paul Barman]

I was walkin down the street, lookin at boobs, asses, faces

Went in the salvation army for some used glasses cases

Next to the doooorway

The cashier catch me, held up an old map of Norway

She flipped it over, and the message read 'You're gay'

I looked at her anxiously

Two lip rings looked like fangs to me

I said, "Hope my sperm will get under your thermal

Underwear, because you're cuter than Nermal"

She said, "Go get a haircut"

So I showed her my bare butt

Pulled down my car hearts put my moon in her star-charts

And to make stupid stupider, I stuffed the ring up my ass

Said, "Now my moon's Jupiter"

FUCKIN ASSHOLE



[guy's voice]

She has a boyfriend Fatty

He comes from Cincinnati

With 48 toes and a pickle on his nose

And this is the way the story goes



[Paul Barman]

Clickity clack, he's at the rack with the jackets

It's Black Italiano, lookin black cuz he's backlit

"Ay, what's up with these fuckin Chinese lookin street gang jackets?"

We started to slowdance

I said, "No chance for romance

If I have to wear condoms cuz they feel like snow pants"

But I couldn't stay calm, because she revealed a bra

Made of two yamakas, I said, "You're hella great!"

Let's celebrate!

We took the freight elevate-

Er to continue our back-and-forth shaggin sports

In the room with the davenports where men become cuckolds

She chuckled

I felt her knuckle above my belt buckle



[guy's voice]

One day when she was walking

She heard her boyfriend talking

To a little girl with a strawberry curl

And this is what he said to her



[Paul Barman]

My pissed off Jabrowski

Turned three colors like Christov Krislowski

And said, "A handjob's a man's job, your job's a blowjob"

That porn snob

That corn cob with a doorknob is a born slob ?????

Every penis wants to be famous

It's a good way to stay misogynistic and aimless

She said, "I'm glad you explained that

My name is Jane Pratt, before you jerk off on my head please pass me that rain hat"

So I did, you know

What can I say?

I'm a lonely male who will settle for any phony in a ponytail


[another guy's voice]

Come On

Bring your woman over here so I can show her a real Italian man

I got the best of both fuckin worlds here

Fuckin black man's dick, and an Italian man's brain

Hehehee, FUCKIN ASSHOLE

vasárnap, június 22, 2008

hülye legyek

be fogok csavarodni ezektől a zümmögő szörnyektől...

de addig is leírom, mi minden történt velem. a következő potstot, meg teleszórom képekkel.
tehát...
tegnap germánkával (a németlány) beszélgettem a lk elött. magányos a lelkem. úgy érzi nem szeretik az elvtársak, nincs biztonság érzete, és valóban riadt a tekintete. hát nekem is van szívem, nem hagyhattam kétségek között, vigaszt nyújtottam hát, és közben lehúztam pár cigivel, ugyanis még nem mentem ki azóta a faluba. átmentem én is ezen. nem a lányon, hanem ismerős az érzés, hogy nem illesz bele a képbe. én sem tudok jókat beszélgetni velük, csak engem már megszoktak, elfogadtak.

este elmentünk a fete de la music-re ide arles-ba. elhatároztam, hogy arles a kedvenc városom. persze tata után :P
ez a zene ünnepe nagy happening itt. tavaly is nagyon jól mulattam, idén még jobb volt. egy régi templomban kötöttünk ki, ahol borikával tavaly túristáskodtunk. ott a kerengőnél. egy joanna nevű nő játszott tangóharmonikán, mellette egy dundi pasas dobolt egy ládán, másik oldalon egy gyönyörű mosolygós teremtés csellózott. nincs kedvem ódákat zengeni, nem is fogok, kibaszottul jó volt, örülök hogy láttam. szeretem azt az érzést, hogy többé kevésbé egyszerűen úgy élek, ahogy akarok. ezen gondolkoztam a koncert közben. itt vagyok franciaország csodaszép városában, tök idegenként hallgatok egy tyúkot, aki az isten tudja mit énekel, de azt nagyon szépen, körülöttem barátságos, mosolygós emberek, nyílt tekintettel, fogják a párok egymás kezét.

ma reggel szúrósat szedtem gregékkel. azóta a gépet nyomom, időnként meg elmegyek tusolni. napi hat hidegzuhannyal ki lehet bírni. csak a legyeket nem. erre nem is emlékeztem. lehet, hogy majd megszokom.

ebédre várunk mind, láttam egy halott madarat a konyhában. sztem megesszük. vörösborban úszott, én meg mámorban. ha nem lennék lusta, akkor kimennék a boltba, ha lenne biciklim. és nem törték volna szét.

még jó hír. köszönet ismeretlennek érte.
a linkek között zenerajongó barátaim találhatnak egy nagyon hasznos kis blogot. aki veszi a fáradságot és ránéz nem fog csalódni.

szombat, június 21, 2008

folklor

reggel 7-re volt megbeszélve a kezdés. tapasztalatból már tudom, hogy talán 8-kor majd elindulunk a kert felé, de azért jó kisfiú voltam. felkeltem 06.40-kor, ettem egy lekváros kenyeret, ittam 2 bögre kakaót. nyolckor feltápászkodtunk, becipeltük a frissen nyomtatott földet a legnagyobb melegházba és nekiláttunk elültetni 9000 magocskát. 4-en.

kint tűzött a nap, bent 34 fok volt, de a jó párás fajtából. beszélgettünk, magoztunk, amikor fura zajra lettünk figyelmesek... naneeeee az öntözőőőőő. dirrr, egy pillanat múlva már elindult az áldás a fölöttünk végighúzódó csövekből és finoman szólva hűs permet, tényszerűen leírva kurva eső áztatott el minket egy szempillantás alatt. greg kirohant és rákiabált sabinára, hogy bent vagyunk bassza meg, kapcsolja ki. kikapcsolta. munka ment tovább.

kezemről lemostam a mocskot és elindultam az lk felé, felszedni a laptopot. kis ösvényem megint víz alatt áll, kerülőúton közelítettem meg a házat, annak is a második emeletét, ahol a net szoba van. bejöttem, kanapéra ledobtam a táskám, majd vmi szürke elsöpört mellette. csak fél szemmel láttam, de lehetett még egér is. jó, akkor egy másik kanapére ülök, azt szem.

kipakoltam a laptopot magam elé, kezdek böngészni, amikor érzem vmi mocorog a combomnál. hinnnye... ráadásul a nadrágomon belül. ehhez tudni kell, hogy borikától kapott lenvászon nadrág, nagyon szeretem, ebben a hőségben mást nehéz elviselni. odacsapok egy bazi nagyot, majd két ujjal egy apró csómót összeroppantok. az az hülye kis hang követi tettem, jellegzetes, amikor vmi izeltlábúra rálépsz, és a világos len nadrág abban a pontban azonnal barnásra szineződik. a pék lovába bele, ennek fele se tréfa, micsoda dög mászott be oda, ami nemcsak hogy roppan, de még 2 deci vérrel is összedzsuvázza a gatyám? félve felugrottam h nadrágom szárán lecsúszkázzon a tetem, és ... hát ez az, nem tom mivolt olyan rendesen kilapítottam, plus beleolvad a szőnyegbe. meg azt hiszem, mint gyakorló anachrophob nem is nagyon akarom tudni.

péntek, június 20, 2008

áprémidi

délután se szó se beszéd bevonultam a lk-ba és kiolvastam a patkánykirály c könyvet. már vagy 25x átrágtam magam rajta, először 14 éves koromban vettem a kezembe. (itt lehet hahotázni)
az a fickó írta, aki a nagysikerű shogun sorozatot, amiből csak valami japán halandzsára emlékszem.

ejtőzöm itt. elvtársaimmal franciául beszélgetek, igen szerény keretek között. minden mondatomat 2x megismételve. a tihanyi visszhangra már rávertem pár kört.

nem szocializálódom túl sokat. már régen egyértelmű az, hogy nincs sok közös témánk az elvtársakkal, az pedig, hogy nem is tudjuk megvitatni azt a keveset ami van szintén napnál világosabb. nem leszólom őket ezzel, csak tény és kész. ahogy elnézem az új lányt, abban a mamuszban csoszog amiben én is amikor idejöttem tavaly áprilisban.

fete au Mas de Granier

júni 28, 2008

minden évben egyszer nyílt nap van a kommunában. eljön vagy 100 ember a faluból, a vásárlóink, beszállítóink, barátaink.
a program ugyanaz évről évre.
mi feldíszítjük a farmot, virágokat, színes szalagokat tűzünk a falakra, nyilakat a fákra, hogy mi merre,
16.00-tól elkezdenek szivárogni az emberek. körbevezetjük őket, megmutatjuk a kerteket, az állatokat, a konzervgyárat. mert olyan is van.
ezt úgy 19.00-ig műveljük, majd együtt vacsorázunk. hatalmas jókedvvel kajálnak a franciák. sztem ez egyik kedvenc időtöltésük. sziget feling van, ahogy az asztalok között kóválygok, hozok nekik kenyeret meg mindent amit látok, hogy szükséges lehet. tavaly még 0 szókinccsel is igen jól mulattam, angolul eldumázgattam jópár vendéggel. idén remélem még több embert meg tudok majd ismerni.

21.30-kor kezdődik a koncert. tavaly 2 banda is volt. az egyik a kommuna zenekara. szerintük cigány zenét játszanak, sztem csak unalamas nyekergést, ami ráadásul erőltetett is. ha nem feszülnének rá erre a balkán életérzésre, hanem csak muzsikálnának sokkal élvezhetőbb lenne.
nah, de minek is írok róluk, idén ők úgysem jönnek.
jön viszont Dr. Bajan. finomlelkű antikomcsik rá se nézzenek a weboldalra, mert tuti levágja az agyuk a szíjat.

Emotional, raw, savagely passionate and virtuoso all at the same time: sovietabilly is modern urban folk music Dr. Bajan-style

ezt írják magukról. remélem vmi leningrad cowboys-os lesz. :D

egész éjjel dínom-dánom, koncert után amikor már a népek is hazamenek, akkor magunknak toljuk mp3-ról. én majd berúgok mint a csacsi. egy üveg vilmos félre is van téve. jippie...

ma egyébként péntek van. annak is a reggele. 08.32. elég korán. péntek lévén takarítás lesz ma. besegítek itt a háznál, majd nekiállok a lk-nak. muszáj átrendeznem kicsit, mert nem férek el. el sem tom képzelni mi lesz itt ha jön t. mindegy. nem pánikolok.

csütörtök, június 19, 2008

turns

beüzemeltük a lemjákat. megkértem adrian-t, hogy vesse be kézügyességét és varázsoljon áramot. és lőn világosság. olyan szépek. forognak. szólnak. én meg elnémulok.

ma nagyon elfáradtam. ebéd elött és után is aludtam 1-1 órát.

így fél kilenckor még napvilág van. onnan tudom, hogy jön az este, hogy egyre több a légy, megjelennek a szúnyogok és csörömpölnek a konyhában a komcsik. ma egyébként vmi ünnep lehet, che szülinapja, castró kasztrálása vagy a szabadság, egyenlőség, testiség eszméjének első kikiabálása. onnan gondolom h csirkét eszünk.

"amanzs" felharsant megint. azaz "eszünk", azaz "vályúhoz".
járuljunk eléje...


fél óra múlva...

i am back. érdekes tény. otthon voltak napok, amikor annyira nem tudtam mit kitalálni ebédre, hogy megleptem magam egy egész grillcsirkével és vígan marcangoltam. volt, hogy az egész madarat bevágtam pár zsemlével, nyomva rá majonézt, sőt a múltkor annyira szofisztikált voltam, hogy francia salátát vettem mellé. ehhez képest itt kihalászok a tepsiből egy kis darab melle húsát, lóg róla egy darabka bőr, teszek mellé salátákat és főtt krumplit, majd mint aki jólvégezte olgát befalom 7 perc alatt.

a szemem elött 2 dolog lebeg. egyrészt víziók az éhségtől, másrészt, hogy hála a koplalásnak nem leszek dundika.

megint nem mentem ki a városba. így nem nehéz spórolni. sört inni annál inkább. vagy csokit enni.

nagyon fontos... nem azért nem eszem, mert nincs mit. szedhetnék akár 6 tányér főttésztát is. pfúújjjj...

kitakarít itt, atti betakarított

nah este nem kellett altatni, pálinkától bódultan kissé bedőltem az ágyba.
reggel egyszerre keltett a teflonom és a traktor. sajna az már rég nem jó jel, ha hallom, amint a kis piros a hátsó kert felé tart. kipattantam az ágyból, bele a gatyámba, előre mentem lenyomni egy pohár tejet és kivezényeltem magam a kertbe.
egy tonna zöld cuccot leszedtem. szívesen leírnám a nevüket, de nem tudom. még parasztnak sem vagyok jó.

3 órán keresztül túrtuk a rétet. most mindenki megpihen. én is feljöttem a netre, beszélgetek cukorkával és asszem diablo-zni is fogok ebédig. amit ma hannes főz és tuti hogy lesz benne répa, mert láttam.

szerda, június 18, 2008

2nd night

nem vagyok vmi kreatív ami a címeket illeti manapság

fél négykor nem mentem be a superU-be söröket, meg szúnyogírtót venni, mert háromtól már újra téglákat hordtam. nem ám ilyen vacak előregyártott könnyű lukas téglákat. hatalmas sárga böhöm masina sajtolja mellettünk az egyenként legalább 8 kilós csokiszínű téglatesteket. szó szerint. ebből vagy ezret adogattam ma a munkásosztály kezibe. este hétre már a létező összes istenhez könyörögtem, hogy hagyjuk abba, haszontalan. gondoltam hátha a majáknak volt igazuk, már emberáldozatra készültem amikor kifogyott a gépből a föld és úgy döntöttünk, hogy "on arret". mindent fonetikusan írok, mert máshogy nem tom.

a délelötti gyomlálásnál leégett a hátam. de okosan már ahogy az első fájások jelentkeztek óvintézkedtem. az első fájásokat egyébként szeretett elvtársam hozta hátam tájára, amint jól hátbavágott, h "salut attila". én kiugrottam a zoknimból és konstatáltam, hogy ideje felvenni egy pólót plus SENKIT sem engedni mögém. azóta forgok mint a ringlispiel.

hét körül abbahagytuk a házépítést, én letusoltam, majd beheveredtem a lk-ba. kilenc körül keltem fel, arra hogy a predator2-nek megint vége és ideje vacsizni. ne félj nem volt most válogatás. a vasszöget megettem volna. ha lenne szögünk. helyette saláta, fött tojással és paradicsommal. plus főtt tészta sajttal és pestóval.

vacsi után kihoztam a hűtőből a vilmost, kinyitottam, a többiek felhördültek, de mindenki dugta a poharát. igazán vicces ahogy pálinkáznak. vizes poharat félig töltik, majd nyalogatják. ehhez sem értenek, csak a földtúrás.

holnap csütörtök, mint megtudtam. hamar elszokik az ember a napok számolgatásától. megvan már a prg is. betakarítás, dobozolás. nem is baj. megleszek egy napot téglák nélkül is.

ma is elalszom vmi hülye filmen... éjjek én.

first night

otthagytam őket meccset nézni.
visszavonultam a lk-ba, hátba veregettem a cipőmmel néhány pókot és elkezdtem nézni a preadtor 2-t.
neccharisnya még mindig megvan nekije. plus állati kemény dumák a fekete renegát zsaru szájából, de ami még legjobb, hogy amikor bemegy a fehér főnökéhez fejmosásra akkor annyira laza, hogy felteszi a lábát a főnök asztalára. imádtam. sajnos lemaradtam a nagy kézitusáról, mert elnyomott az álom. rém ráadásul. forgolódtam minden irányba. azt hajtogattam hogy "fázom", "fázom", mire egy hang felelt, "azért mert rövid a takaród bazmeg!" megnéztem, csakugyan kilógott térdtől a lábam.

magamtól felkeltem 9kor. előre mentem reggelizni. 3 szelet baguette, vajjal, kakaóval. fogmosás.

hátramentem segíteni a srácoknak a ház építésében. de a tégla sajtoló masina bemondta az unalmast. ok. akkor irány a kert. ott mindig van mit tenni. sabina rámutatott egy dzsindzsásra? "ezzel mi a faszt csináljak?" ez magyarul a belső monológ. az ő fülébe ez jutott. "keszkösze?" nah ez az. 40 centinként van egy értékes palánta. minden más gaz. jó szórakozást. vagy másfél óráig téptem ki a zöldet a földből. némelyik még szúrt is. de velem nem szúrt ki, mert vettem az obiban 290 ft-os kesztyűt. ami pontosan annyit is ért, mert mire végeztem 3 helyen el volt szakadva. darwin kitalálta ezt.

miután végeztem a dzsungellel, felkerestem a házat, ahol téglákat pakoltam. szépen épülget.
fél egykor munkát beszüntettük. előre jöttünk ebédelni. szabad téren. fák alatt. volt kitéve pár tál. egyikben tarhonya szerű tészta. abból szedtem. másikban szines cuccok. nézegettem. gill féltőn szólt "szá poászon". bólogattam. mindig ezt szoktam. tökmindegy mit mondanak. majd leassan helyére tettem a szavakat. bazmeg ez hal. gill meg emlékezett h nem eszem meg a halat. felnéztem rá. enyhe értelem tükröződött a szemembe. "degolász, merszi" akkor gomba. meg paradicsom.

most itt ülök. fél négykor bemegyünk st martinba. veszek pár sört. az élet szép.

kedd, június 17, 2008

first day here

ezt már a fenti netező szobából írom, mint megannyi másik post-ot anno.

lentről tányér csörömpölés hallatszik fel. nem hat meg, első répa vacsorámat ezennel ki is hagyom. bár lehet, hogy nem is répa. de akkor meg tuti hogy zöld a színe.

ma reggel flo-nál ébredtem. bekaptunk pár falat kolbászkát, kikisért a pályaudvarra és délután kettőkor felszedtek az elvtársak st martin de crau-ban. megérkezvén nagy puszilkodások. lesmároltam vagy 20 embert. lakókocsim érintetlenül, a délutánom rá is ment, hogy rendbe szedjem, kitakarítsam, összerakjam a lemezjátszóimat. kis szépséghibája még van a dolognak. nem folyik az áram. de majd holnap kilobbizom, hogy legyen.

milyen újra itt? vegyes...

morgó, aki sose kertel, közölte, hogy nem hitte volna, hogy valhalla viszont lát.
a többiek lassan kezdenek visszafogadni. de megvolt megint a kisértet érzés.

szóval összepakoltam az lk-t, majd fél hétkor hátramentem a kertbe, mert elkaptam egy beszélgetést arról, hogy cukkinit fogunk betakarítani. ott greg és egy új lány traktoroltak. én hátrahoztam a másikat, a kis pirosat. szedtünk cukkinit, dolgom végeztével ping pongoztam egy kicsit, letusoltam és nemrég paula és greg közös vadiúj gyermekét ünnepeltük.

a játszóterem most moziként funkcionál. felhoztak egy pc-t, rékötötték a projektort és meccset néznek esénként. amikor otthagytam őket akkor pont az olaszok alázták a francia válogatottat. nem kis feszültség volt a teremben.

a kisbaba tündéeri. múlt szombaton született, gyűrődik a feje minden irányban és mindenki tutujgatja, meg gügyög hozzá. azt hittem, hogy az ennyi idős babákat még karanténban kell tartani, de itt úgy látszik nem ez a módi. egyébként itt is született, nem kórházban.

a kommuna még mindig gyonyörű. zöldellnek a rétek, feljebb bámulva méregzöld fenyők, még feljebb emelve a tekintetünket a világoskék égbe botlunk. a két lovacska békésen legelészik, a kutyák is megismertek és nem harapták le a tökömet. csatlakozott még hozzánk pár száz szúnyog is, úgyhogy holnap első dolgom lesz betekerni a superU-be és venni egy szúnyog riasztót. a vérszívók elhozták légy haverjaikat is. napközben nem lehet nyugton ülni 3 percet sem. de ez ezzel jár.

talán udvariatlanság nem velük vacsorázni, de az étvágyam otthon hagytam. érdekes egy dolog ez. otthon állandóan éhes voltam.