újra nézem a Joey sorozatot. mindjárt a végére is érek. ahogy ennek a 8 hónapos dizni szerződésnek is. fuuu 8 hónap... a terápia... igyekeztem így gondolni rá, néha nem sikerült :) néha ment. ups n downs
volt 5 szobatársam ezalatt az idő alatt... 5,5 ha beleszámítom az utsó srác fr bnőjét is.
a faszba az utolsó napokkal. kivagyok az egésztől. le is DA-ztam a mai nap felét is. az étterem még valahogy elmegy a probléma a bolttal van. annyira unalmas, hogy ha rendes nyakkendőm lenne, nem csak az a csiptetős vacak, már ott lógnék vmelyik antik replika csilláron.
a rezidencia kiürült már 2 hete. asszem azóta egyszer elhagytam a lakást és elmentem vmi partyra. mind a 20 percig ott is voltam. de nem éreztem jól magam egyáltalán.
terveim szerint legközelebb majd otthon fogom jól érezni magam. addig játszom, videózom, gitározom és ha lenne piám innék.
---
még reggel 8 sincs. én már ébren vagyok. tegnap is eljöttem hamarabb a melóból és nem kizárt hogy ez ma sem lesz másképp. nem mintha olyan rengeteg tennivalóm akadana itthon. de minden jobb mint unatkozni és csak megjátszani hogy dolgozom.
szerda, szeptember 25, 2013
szombat, augusztus 24, 2013
how could they know what this message means...
az első mondat olyan mint az első sex... jó meg minden csak miért nem lehet egyből az ötödikkel kezdeni?
pláne ha már egy jó ideje nem mártogatta az ember tintába a pennáját. én pedig nem írtam már vagy egy hónapja...
ami történt velem nem is jelentős. ezért sem írtam le. bejárok dolgozni, késve általában. választanom kell hogy 1 órával előbb érek be vagy 6 perccel később. u do the math.
egy hónapom van itt. arról hogy vissza lehet e jönni 2*2 hétre még nem szól a fáma. ha lehet én jövök, mert a pénz nem rossz és a 2 hét hamar elrepül.
elkezdtem otthoni munkahelyekre jelentkezgetni. eddig egy ügyfélszolg és könyvesbolt részesült a kiváltságban, hogy betekintést nyerjen az életembe egy ügyesen megírt cv formájában. kiváncsi vagyok ellen tudnak e állni.
most 60as évek slágereit hallgatom és olyan szám után kutatok amit talán le is tudok játszani. ez a gitározás nagyon nekem való. nem hiszem hogy különösebben tehetséges lennék de ezt ellenpontozza lelkesedésem.
mivel lakótársam hozott pár napja egy liter jégert így az hever itt a laptop mellett. persze nem közvetlenül.
ez egy ilyen este.
lehet hogy hofit is nézek. attól lesz igazán szép.
pláne ha már egy jó ideje nem mártogatta az ember tintába a pennáját. én pedig nem írtam már vagy egy hónapja...
ami történt velem nem is jelentős. ezért sem írtam le. bejárok dolgozni, késve általában. választanom kell hogy 1 órával előbb érek be vagy 6 perccel később. u do the math.
egy hónapom van itt. arról hogy vissza lehet e jönni 2*2 hétre még nem szól a fáma. ha lehet én jövök, mert a pénz nem rossz és a 2 hét hamar elrepül.
elkezdtem otthoni munkahelyekre jelentkezgetni. eddig egy ügyfélszolg és könyvesbolt részesült a kiváltságban, hogy betekintést nyerjen az életembe egy ügyesen megírt cv formájában. kiváncsi vagyok ellen tudnak e állni.
most 60as évek slágereit hallgatom és olyan szám után kutatok amit talán le is tudok játszani. ez a gitározás nagyon nekem való. nem hiszem hogy különösebben tehetséges lennék de ezt ellenpontozza lelkesedésem.
mivel lakótársam hozott pár napja egy liter jégert így az hever itt a laptop mellett. persze nem közvetlenül.
ez egy ilyen este.
lehet hogy hofit is nézek. attól lesz igazán szép.
péntek, július 19, 2013
guitar zer0
egy hónapja nem írtam, pedig van mit mesélni.
el is kezdem.
volt egyszer hol nem volt... pénzem. dizni adott 13ik havi fizut amit én egyből beleinvesztáltam vadi új hobbimba - hatásszünet - a gitározásba.
úgy bizony. találtam egy éppen bezáró hangszerboltot, ahol minden termék 70%-kal olcsóbban adtak és vettem egy gityót. szinte ingyen. buzergáltam egy hétig. majd bementünk párizsba és egy másik hangszerboltban belefutottam új kedvesembe egy arctic white Fender Stratocasterbe. amit magamévá tettem.
szóval a másik gityó inkább csak befektetés volt. ez pedig true love.
azóta minden nap gyakorolok. az ujjaim végei keményednek. az akkordok pedig sorban követik egymást. a váltásokkal még küzdök de ez ilyen.
szereztem egy fasza játékot is ami rengeteg számot megtanít. boldogabb nem is lehetnék... azaz de...
még van 10 hét az itteni létből. mivel szerződést tuti hogy nem kapok - és valszeg nem is kérek, mivel elegem van dizniből - ki kell találnom mit merre és hogyan.
oké tudom hogy állandóan ezen rugózom de hát mindenkinek megvan a keresztje.
most mennem kellene aludni, nem azért mert álmos vagyok hanem hogy holnap ne legyek egész nap morcos. de nincs kedvem.
el is kezdem.
volt egyszer hol nem volt... pénzem. dizni adott 13ik havi fizut amit én egyből beleinvesztáltam vadi új hobbimba - hatásszünet - a gitározásba.
úgy bizony. találtam egy éppen bezáró hangszerboltot, ahol minden termék 70%-kal olcsóbban adtak és vettem egy gityót. szinte ingyen. buzergáltam egy hétig. majd bementünk párizsba és egy másik hangszerboltban belefutottam új kedvesembe egy arctic white Fender Stratocasterbe. amit magamévá tettem.
szóval a másik gityó inkább csak befektetés volt. ez pedig true love.
azóta minden nap gyakorolok. az ujjaim végei keményednek. az akkordok pedig sorban követik egymást. a váltásokkal még küzdök de ez ilyen.
szereztem egy fasza játékot is ami rengeteg számot megtanít. boldogabb nem is lehetnék... azaz de...
még van 10 hét az itteni létből. mivel szerződést tuti hogy nem kapok - és valszeg nem is kérek, mivel elegem van dizniből - ki kell találnom mit merre és hogyan.
oké tudom hogy állandóan ezen rugózom de hát mindenkinek megvan a keresztje.
most mennem kellene aludni, nem azért mert álmos vagyok hanem hogy holnap ne legyek egész nap morcos. de nincs kedvem.
kedd, június 18, 2013
the summer is over baby...
ez már nagyon sokszor lehetett post címe, de még egy bőrt lehúzok róla.
véget ért a nyaralás. a nyár az még nem. sőt az még csak most kezd igazán belehúzni.
milyen volt otthon? csodálatos. felnőtt. ez volt a legjobb benne. még csak pár órája jöttem vissza ide sohaországba, de már soknak érzem. persze ez majd elmúlik. pár nap.
4eske holnapután kiköltözik. kapok egy 5öskét. remélem nem lesz teljesen kertén és főleg nem lesz spanyol.
a visszaút eseménytelenül telt. öcskös herkulesi erőfeszítésének köszönhetően nem kellett a bkv-n megfőnöm. cserébe megsülhettem a reptéren, mivel izijet az egész gépre nyitott egy ablakot, ahol becsekk... a magyarok meg messze földön híresek arról hogy tudnak sorban állni.
a repcsin vmi filmet néztem egy szegény parasztlegényről aki nem csak hogy belezúgott a hercegnőbe, hanem még óriásokat is mészárolt érte. ezek a hercegnők a leglehetetlenebb dolgokat várják el szegény parasztoktól. miért nem zúg bele azért, mert mondjuk "húú de jól kaszálsz" vagy "kérlek driftelj még a traktorral". nemnem... menj oszt csapd le az óriás fejét. lesz akkor fele királyság meg altesti gyönyör.
ezek a dizni hercegnők sem különbek. alig múlnak el 16 már valami faszin jár a fejük aki aztán lehet tolvaj, szörny, 7 törpe akármi csak végre apucitól vigye távol és csónakázzon vele ezüst holdfényben előjátékként.
nemsokára éjfél. itt azt lőttem be pizsi időnek. egyszerűen nem érdemes tovább ébren maradni, úgysem történik semmi, csak reggel leszek kókadtabb. így van esély arra hogy bemenjek gyúrni.
véget ért a nyaralás. a nyár az még nem. sőt az még csak most kezd igazán belehúzni.
milyen volt otthon? csodálatos. felnőtt. ez volt a legjobb benne. még csak pár órája jöttem vissza ide sohaországba, de már soknak érzem. persze ez majd elmúlik. pár nap.
4eske holnapután kiköltözik. kapok egy 5öskét. remélem nem lesz teljesen kertén és főleg nem lesz spanyol.
a visszaút eseménytelenül telt. öcskös herkulesi erőfeszítésének köszönhetően nem kellett a bkv-n megfőnöm. cserébe megsülhettem a reptéren, mivel izijet az egész gépre nyitott egy ablakot, ahol becsekk... a magyarok meg messze földön híresek arról hogy tudnak sorban állni.
a repcsin vmi filmet néztem egy szegény parasztlegényről aki nem csak hogy belezúgott a hercegnőbe, hanem még óriásokat is mészárolt érte. ezek a hercegnők a leglehetetlenebb dolgokat várják el szegény parasztoktól. miért nem zúg bele azért, mert mondjuk "húú de jól kaszálsz" vagy "kérlek driftelj még a traktorral". nemnem... menj oszt csapd le az óriás fejét. lesz akkor fele királyság meg altesti gyönyör.
ezek a dizni hercegnők sem különbek. alig múlnak el 16 már valami faszin jár a fejük aki aztán lehet tolvaj, szörny, 7 törpe akármi csak végre apucitól vigye távol és csónakázzon vele ezüst holdfényben előjátékként.
nemsokára éjfél. itt azt lőttem be pizsi időnek. egyszerűen nem érdemes tovább ébren maradni, úgysem történik semmi, csak reggel leszek kókadtabb. így van esély arra hogy bemenjek gyúrni.
csütörtök, június 13, 2013
decisions, decisions
hey
május uncsi volt, esős és szinte eseménytelen. leszámítva persze boris brejcha partyját és ... hmm asszem más nem is nagyon történt velem.
legalábbis nem olyan ami említésre méltó. vagy belefér a blogba :P
jah de, volt egy nagyszerű estém egy svéd lánykával, majd' hajnalig beszélgettünk az élet dolgairól. még bob dylan sem ijesztette el. fura.
júni elején elmentem egy hangszerboltba. kinéztem magamnak egy mixert de nem tudom eldönteni hogy ez vmi olyan amit igazán szeretnék vagy csak a consumer birtoklási vágyam játszik az agyammal.
ha már ott voltam megpengettem rengeteg gitárt is. mivel úgy gondolom hogy minden férfinak kell hogy legyen gitárja. ezt azóta gondolom így amióta rájöttem hogy nekem nincs és hogy szeretnék egyet.
asszem az agyam azt akarja hogy örök szegénységben éljek sok sok lim-lommal. a szemét.
és júni 8-án hazarepkedtem. a repziút semmi volt ahhoz képest hogy éjjel ki is kell jutni vhogy a reptérre.
a franciákról annyit tudni kell hogy semmihez sem értenek. talán a sajtokhoz meg a borokhoz picit.
a lényeg hogy olyan busz nem létezik amit a weboldaluk ajánl. másik van csak az nem oda megy. átszállni lehet csak kellemetlen ha sok a cuccod. így 3,5 óra alatt el lehet jutni dizniből cdg-be.
a gép felszállt, a gép leszállt a kettő között meg repkedett. így megtekinthettem a hófödte hegycsúcsokat meg a vízfödte félországot.
öcskös kijött a reptérre a kisterroristával. ettünk aludtunk náluk, majd megnéztem a lakásom. egyben van, rendben van. majd átjötem ide vámpírkához és tanyát vertem.
kedden bementem a citybe. taliztam májköllel és lecsekkoltam az új kocsmájukat. állati jó hely ma este vissza is megyünk csapatostúl és porig romboljuk. nah nem egészen...
este tilos maraton volt a prg.
reggel öcskös jött értem és elvitt a kiscsaláddal együtt egy tóra, amiben állítása szerint van hal is. erre sajnos az egész napos pecázás rácáfolt. 3 halacskát sikerült kifogni, méretük nem sokban tért el az óvódai ruhaakasztók fölé rajzolt piktogramoktól. szombaton újra próbáljuk de viszünk erősítést is a lipták family személyében.
este kb hulla voltam, egy csengetett mylord és nekem is kicsengettek... pfff atti ez derossz volt... mindegy már leírtam
jah tényleg, találkoztam boribonnal. re5pect
május uncsi volt, esős és szinte eseménytelen. leszámítva persze boris brejcha partyját és ... hmm asszem más nem is nagyon történt velem.
legalábbis nem olyan ami említésre méltó. vagy belefér a blogba :P
jah de, volt egy nagyszerű estém egy svéd lánykával, majd' hajnalig beszélgettünk az élet dolgairól. még bob dylan sem ijesztette el. fura.
júni elején elmentem egy hangszerboltba. kinéztem magamnak egy mixert de nem tudom eldönteni hogy ez vmi olyan amit igazán szeretnék vagy csak a consumer birtoklási vágyam játszik az agyammal.
ha már ott voltam megpengettem rengeteg gitárt is. mivel úgy gondolom hogy minden férfinak kell hogy legyen gitárja. ezt azóta gondolom így amióta rájöttem hogy nekem nincs és hogy szeretnék egyet.
asszem az agyam azt akarja hogy örök szegénységben éljek sok sok lim-lommal. a szemét.
és júni 8-án hazarepkedtem. a repziút semmi volt ahhoz képest hogy éjjel ki is kell jutni vhogy a reptérre.
a franciákról annyit tudni kell hogy semmihez sem értenek. talán a sajtokhoz meg a borokhoz picit.
a lényeg hogy olyan busz nem létezik amit a weboldaluk ajánl. másik van csak az nem oda megy. átszállni lehet csak kellemetlen ha sok a cuccod. így 3,5 óra alatt el lehet jutni dizniből cdg-be.
a gép felszállt, a gép leszállt a kettő között meg repkedett. így megtekinthettem a hófödte hegycsúcsokat meg a vízfödte félországot.
öcskös kijött a reptérre a kisterroristával. ettünk aludtunk náluk, majd megnéztem a lakásom. egyben van, rendben van. majd átjötem ide vámpírkához és tanyát vertem.
kedden bementem a citybe. taliztam májköllel és lecsekkoltam az új kocsmájukat. állati jó hely ma este vissza is megyünk csapatostúl és porig romboljuk. nah nem egészen...
este tilos maraton volt a prg.
reggel öcskös jött értem és elvitt a kiscsaláddal együtt egy tóra, amiben állítása szerint van hal is. erre sajnos az egész napos pecázás rácáfolt. 3 halacskát sikerült kifogni, méretük nem sokban tért el az óvódai ruhaakasztók fölé rajzolt piktogramoktól. szombaton újra próbáljuk de viszünk erősítést is a lipták family személyében.
este kb hulla voltam, egy csengetett mylord és nekem is kicsengettek... pfff atti ez derossz volt... mindegy már leírtam
jah tényleg, találkoztam boribonnal. re5pect
vasárnap, május 05, 2013
putty putty
vasárnap van és mint az Úr megpihenek én is. nem fizetve természetesen, de sebaj, gondolom az Öreget sem pénzelték.
ahhoz képest h du 2 van én csak most ébredtem, mivel a tegnap éjszakát párizs legmagasabb épületének a pincéjében töltöttem.
kinéztem pár hete magamnak boris brejcha fellépését és elhatároztam hogy azon én ott leszek ha a fene megeszi a fenét akkor is.
lebookoltam egy day off-ot, találtam pajtit aki eljön velem, mathilde személyében és nekivágtunk az éjszakának.
éjfélre volt meghirdetve a party, mi már 23kor ott tobzódtunk. a piros kabátos marcona security volt még ott, akik kordonokat pakolgattak.
beültünk a mcdo-ba, és mivel fr o-ban lehet sört is kapni kértem is egyet. de sört csak szendvics mellé adnak. szóval kértem egy hambit is. amihez hozzá sem értem. még így is olcsóbb volt mint a klubban a pia. ahol is 7 eurot elkértek egy 0,33 heineken-ért.
visszamentünk a helyre, beengedtek, szállingóztak az emberek. 2 teremben dübörgött a techno, a kicsiben gépiesebb a nagyban minimal, lézerfény, füst, heje huja.
egy kettőre tele is lett a hely. fél kettőre meg már mozdulni nem lehetett. a nagyteremben. a kicsiben szellős volt, de nem is csodálom mert dj zsöszepá live act-ezett és egy szám kerek 37 percig tartott.
mi a nagyterem közepén harcoltunk az életünkért. mivel a törzsközönség a montparnasse-i hét pettyes coccinelle óvodai csoportból állt és már eleve satu részegen estek be, majd elkezdtek mászkálni fel s alá mindenen és mindenkin keresztül. gyakorlatilag fél óra alatt 18 éves kislányok sunyi módon leverték a vesémet. az itallapot és végignyálaztuk, mert lötyböltek ránk még 150 euro/üveg whiskey-t is. mi ez ha nem menő???
boris 3-kor kezdett. én éppen egy csinos brazil lány mellett ültem a hangfalon. B btw nagyon közvetlen és jó fej, írtam neki fb-n és válaszolt.
mi mathilddal hátravonultunk. a sarokban táncoltunk és néztük ahogy az összegyűrt és elhasználódott 40 kilós eszméletlen lányokat viszik a bizti őrök hogy elsőt segélyjenek rajtuk. mint egy jacko koncerten.
5kor leléptünk, 0730ra hazaértem és most ébren figyelem a monitort és a sütőt hogy melyikből kerül ki vmi értelmes hamarabb.
ahhoz képest h du 2 van én csak most ébredtem, mivel a tegnap éjszakát párizs legmagasabb épületének a pincéjében töltöttem.
kinéztem pár hete magamnak boris brejcha fellépését és elhatároztam hogy azon én ott leszek ha a fene megeszi a fenét akkor is.
lebookoltam egy day off-ot, találtam pajtit aki eljön velem, mathilde személyében és nekivágtunk az éjszakának.
éjfélre volt meghirdetve a party, mi már 23kor ott tobzódtunk. a piros kabátos marcona security volt még ott, akik kordonokat pakolgattak.
beültünk a mcdo-ba, és mivel fr o-ban lehet sört is kapni kértem is egyet. de sört csak szendvics mellé adnak. szóval kértem egy hambit is. amihez hozzá sem értem. még így is olcsóbb volt mint a klubban a pia. ahol is 7 eurot elkértek egy 0,33 heineken-ért.
visszamentünk a helyre, beengedtek, szállingóztak az emberek. 2 teremben dübörgött a techno, a kicsiben gépiesebb a nagyban minimal, lézerfény, füst, heje huja.
egy kettőre tele is lett a hely. fél kettőre meg már mozdulni nem lehetett. a nagyteremben. a kicsiben szellős volt, de nem is csodálom mert dj zsöszepá live act-ezett és egy szám kerek 37 percig tartott.
mi a nagyterem közepén harcoltunk az életünkért. mivel a törzsközönség a montparnasse-i hét pettyes coccinelle óvodai csoportból állt és már eleve satu részegen estek be, majd elkezdtek mászkálni fel s alá mindenen és mindenkin keresztül. gyakorlatilag fél óra alatt 18 éves kislányok sunyi módon leverték a vesémet. az itallapot és végignyálaztuk, mert lötyböltek ránk még 150 euro/üveg whiskey-t is. mi ez ha nem menő???
boris 3-kor kezdett. én éppen egy csinos brazil lány mellett ültem a hangfalon. B btw nagyon közvetlen és jó fej, írtam neki fb-n és válaszolt.
mi mathilddal hátravonultunk. a sarokban táncoltunk és néztük ahogy az összegyűrt és elhasználódott 40 kilós eszméletlen lányokat viszik a bizti őrök hogy elsőt segélyjenek rajtuk. mint egy jacko koncerten.
5kor leléptünk, 0730ra hazaértem és most ébren figyelem a monitort és a sütőt hogy melyikből kerül ki vmi értelmes hamarabb.
kedd, április 23, 2013
re-install
üdv bolygólakók
itt ülök a nappaliban, a hangszórókból kivételesen reggae szól, de ganja szag helyett erős hagyma illat tölti be a szobát. készül az ebéd. nekem semmi közöm hozzá, én tegnap főztem, de befaltuk egyből alexxel. ő az észt lakótárs.
mi az apropója annak hogy ma tollat ragadtam? nincs neki, hacsak az nem hogy ne az utolsó két szomorú történet legyen az utolsó történet a naplómban.
szóval kedves naplóm,
ma is felébredtem már reggel nyolckor. nem tudok tovább aludni. még ha későn is fekszem le. de nem baj. jobban szeretem így mintha délig aludnék.
hó vége van, ezt onnan tudom, mert a Nasa megkeresett, hogy gyakorló pályát alakítson ki a pénztárcámban tátongó légüres térben.
az én hibám, remélem tanulok belőle.
mára a terv annyi hogy elmászom a konditerembe, majd win-t installálok jófejségből. ez nem is rossz prg, a baj vele annyi, hogy ez a remek illat eltántorított. szóval megvárom amíg kész lesz, belakmározom és csak utána vágok neki a túrának. fordítva nem megy, mert alex nem viccel a kajával és bepuszilja mind :)
kaptam tortillat. eddig azt hittem hogy az valami tészta dolog, de ez inkább rakott krumpli rántottásanra hasonlított.
most azon filózom hogy Öcskös fog e még ma keresni és hogy van e kedvem gyúrni mennni. asszem nem nem...
hétfő, április 15, 2013
emoci
lenyomtam a heti munka adagomat. talán ez a tizedik hete hogy itt vagyok. elég gyorsan telik az idő.
a munkám unalmas és sokszor csak úgy csinálok mint aki dolgozik, de nem az én hibám.
az étteremben meg kell dögleni annyi a munka. a boltban pedig csak basszuk a rezet. mindegy. ennyiért én még azt is megbaszom.
vasárnap persze kicsit változik a felállás. miután lenyomom az éttermet, útban az étterem felé mindig benézek a boltba, hogy kilessem mit tartogat még a mai nap. és vasárnap általában unalmat és semmittevést. amit nagyon nem szeretek. szóval ilyenkor szoktam előbb eltávozni.
ma is így tettem. azzal a szándékkal, hogy ebben a ragyogó napsütésben kiülök a tó partjára és benyomok egy sört. gondolkozom a magam dolgairól, elmélkedek...
nem a szokásos busszal jöttem haza, mert nem akartam fél órát várni rá. felpattantam egy másikra, ami ugyan haza nem visz, de nem messze. csak közben meg kell néznem 2 hotel portáját. a busz dugig volt dundi turistákkal és azok hisztis, fáradt kölykeivel.
szóval a busz megállt és leszállt róla sok sok ember és elindultak a hotel bejárata felé, de egy kisfiú csak állt ott egymagában. 5-6 éves lehetett, és zavart tekintettel nézte végig ahogy bezáródott a busz ajtaja.
a fejemben már ekkor felvillant egy piros lámpa jelzőfénye, vmi nem stimmel a képpel... körbenéztem, hátha meglátom apukát, amint fáradtan vonszolja magát a hotel gyomrába hogy elérje végre a légkondi hűvösét, és találtam is egyet, de az rá se nézett a kisfiúra, mint ahogy rajtam kívül senki más sem.
a busz elindult, én kezdtem bepánikolni. még mindig kerestem vmi hozzátartozót, levettem a fülemről a fejhallgatót, hátha meghallom amint vki a buszon a fia után kiabál. de semmi.
még egyszer visszanéztem azt remélve, hogy valaki már csak fogja a kezét a kicsinek és vonszolja befelé, de ehelyett azt láttam hogy ezerrel szedi a kis lábait és fut a reménytelenül távoldó busz után. majd kikanyarodtunk az országútra és elvesztettem a szemem elől őt.
megálltunk a másik hotel előtt, még mindig nem hallottam egy szülőt sem a gyereke után sikoltozni.
vettem 2 sört, leültem a tópartra. hazajöttem és lefeküdtem aludni. most ébren kukorékolok és remélem megtalálta a kismókus a szüleit és nem ijedt meg nagyon.
a munkám unalmas és sokszor csak úgy csinálok mint aki dolgozik, de nem az én hibám.
az étteremben meg kell dögleni annyi a munka. a boltban pedig csak basszuk a rezet. mindegy. ennyiért én még azt is megbaszom.
vasárnap persze kicsit változik a felállás. miután lenyomom az éttermet, útban az étterem felé mindig benézek a boltba, hogy kilessem mit tartogat még a mai nap. és vasárnap általában unalmat és semmittevést. amit nagyon nem szeretek. szóval ilyenkor szoktam előbb eltávozni.
ma is így tettem. azzal a szándékkal, hogy ebben a ragyogó napsütésben kiülök a tó partjára és benyomok egy sört. gondolkozom a magam dolgairól, elmélkedek...
nem a szokásos busszal jöttem haza, mert nem akartam fél órát várni rá. felpattantam egy másikra, ami ugyan haza nem visz, de nem messze. csak közben meg kell néznem 2 hotel portáját. a busz dugig volt dundi turistákkal és azok hisztis, fáradt kölykeivel.
szóval a busz megállt és leszállt róla sok sok ember és elindultak a hotel bejárata felé, de egy kisfiú csak állt ott egymagában. 5-6 éves lehetett, és zavart tekintettel nézte végig ahogy bezáródott a busz ajtaja.
a fejemben már ekkor felvillant egy piros lámpa jelzőfénye, vmi nem stimmel a képpel... körbenéztem, hátha meglátom apukát, amint fáradtan vonszolja magát a hotel gyomrába hogy elérje végre a légkondi hűvösét, és találtam is egyet, de az rá se nézett a kisfiúra, mint ahogy rajtam kívül senki más sem.
a busz elindult, én kezdtem bepánikolni. még mindig kerestem vmi hozzátartozót, levettem a fülemről a fejhallgatót, hátha meghallom amint vki a buszon a fia után kiabál. de semmi.
még egyszer visszanéztem azt remélve, hogy valaki már csak fogja a kezét a kicsinek és vonszolja befelé, de ehelyett azt láttam hogy ezerrel szedi a kis lábait és fut a reménytelenül távoldó busz után. majd kikanyarodtunk az országútra és elvesztettem a szemem elől őt.
megálltunk a másik hotel előtt, még mindig nem hallottam egy szülőt sem a gyereke után sikoltozni.
vettem 2 sört, leültem a tópartra. hazajöttem és lefeküdtem aludni. most ébren kukorékolok és remélem megtalálta a kismókus a szüleit és nem ijedt meg nagyon.
csütörtök, április 11, 2013
to the unkown little girl
tavaly történt, még a szerződésem elején, amikor az új szemüveg okozta migrénnel küzdöttem, hogy munka közben átrobogtak velem a dizni hotelbe, mert egy magyar kislány elmerült a medencében és nekem kellett fordítanom. a mókukka sokkos állapotban feküdt orvosok gyűrűjében és hol sírt, hol csak zihált, de gondoltam a legrosszabbon már túl van és ennyi doki majd vigyáz rá. el is szirénáztak vele a kórházba.
eddig követtem a történetet...
tegnap új lakótársat kaptam. egy francia kölköt. mindegy. legalább nem spanyol. kiráz a hideg amint meghallok valakit mordorul beszélni.
az új srác úszómester és ennek apropóján elmeséltem neki tavalyi kalandom.
ő pedig elmesélte a történet végét... :(
a mókukka a kórházban egyszer még magához tért, majd örökre elaludt.
felkavart a hír. szomorú vagyok.
nyugodj békében ismeretlen virágszál.
eddig követtem a történetet...
tegnap új lakótársat kaptam. egy francia kölköt. mindegy. legalább nem spanyol. kiráz a hideg amint meghallok valakit mordorul beszélni.
az új srác úszómester és ennek apropóján elmeséltem neki tavalyi kalandom.
ő pedig elmesélte a történet végét... :(
a mókukka a kórházban egyszer még magához tért, majd örökre elaludt.
felkavart a hír. szomorú vagyok.
nyugodj békében ismeretlen virágszál.
kedd, április 02, 2013
pörkölt
ma dayoff volt / van.
jippiee
mozgalmasra sikerült. balázzsal kolbászoltunk egész nap.
mivel itt elég lassú az élet nem sok mindenről maradtatok le. a munkám egész fasza. már csak elvétve kell a tálcákat gyűjtögetnem. inkább a szendvicseket pakolom a vitrinekbe. és persze vattát cukrozom vagy bóvlit kasszázom.
a munkatársak jó fejek. el is hívtam egyiküket randizni. ettünk egy szendvicset, beszélgettünk. majd meglátjuk, hogy mi lesz. kéz a kézbenre nem vágyom de nem is csak ez az egy opció létezik a világon.
voltam párizsban is. sétáltam 3 órát. majd az éhség hazahozott...
nincs miről írnom. majd ha lesz szólok.
jippiee
mozgalmasra sikerült. balázzsal kolbászoltunk egész nap.
mivel itt elég lassú az élet nem sok mindenről maradtatok le. a munkám egész fasza. már csak elvétve kell a tálcákat gyűjtögetnem. inkább a szendvicseket pakolom a vitrinekbe. és persze vattát cukrozom vagy bóvlit kasszázom.
a munkatársak jó fejek. el is hívtam egyiküket randizni. ettünk egy szendvicset, beszélgettünk. majd meglátjuk, hogy mi lesz. kéz a kézbenre nem vágyom de nem is csak ez az egy opció létezik a világon.
voltam párizsban is. sétáltam 3 órát. majd az éhség hazahozott...
nincs miről írnom. majd ha lesz szólok.
szombat, március 16, 2013
ezmiez?
olvasom hogy kötelező erkölcs és hittanórák lesznek az ált iskolában? ezmi és miért? melyik istent kell majd megtanulni szeretni? undorító.
péntek, március 15, 2013
i am late
ezekben a percekben késem le a buszt... mindegy. szép idő van, majd sétálok. úgyis szeretek szép időben sétálni. a madarak csipognak. a hó olvad. az ég kék. a nők titkolóznak.
a mai nap kifizettem a tartozásom a orange felé. végre van egy olyan ország ahol nincs saram, igyekszem ezt kiterjeszteni magyarországra is, de az még időbe telik.
új hobbim a konditerembe járás nagyon feltölt. egy héten 4x lemegyek, viszem magammal a tabletet is hogy gyakorlatokat sugalljon és hogy rögzíteni tudjam az edzést és erről mindenféle diagramot és statisztikát mutat és pedig boldog vagyok hogy a jelek szerint 2037-re izmos leszek. minden nagyon jól halad a legutóbbi excell tábla alapján aminek fejlécébe azt is beleírták gyárilag hogy "a tükör hazudik". akkor jó, mert igaz ami igaz abban én sem láttam nagy változást...
hogy miért késem le a buszt?
mert rossz gombot nyomtam meg. nem az én hibám. rádugtam a telefonom a laptopra, hogy felmásoljam az összes b boys albumot, és a felugró ablakra miszerint szeretném e update-elni a telón a rendszert entert tapostam. aki már csinált ilyet az tudja, hogy ilyenkor egyetlen dolgot nem tehetsz meg. hogy azt mondod a felénél hogy "jóvan bazmeg megy a busz, majd befejezem holnap" és lehúzod a telót. mert akkor marad egy csinos fekete igen drága és halott műanyag darabod.
szerencsére b felvesz autóval, így mégsem kell sétálnom. és legalább találkozom vele, mert az utóbbi időben eltűnt mint az aranyóra.
a munka megvan. szinte élvezem is.
csajozni kell majd lassan. de a diagram szerint még nem vagyok rá kész. :P
a mai nap kifizettem a tartozásom a orange felé. végre van egy olyan ország ahol nincs saram, igyekszem ezt kiterjeszteni magyarországra is, de az még időbe telik.
új hobbim a konditerembe járás nagyon feltölt. egy héten 4x lemegyek, viszem magammal a tabletet is hogy gyakorlatokat sugalljon és hogy rögzíteni tudjam az edzést és erről mindenféle diagramot és statisztikát mutat és pedig boldog vagyok hogy a jelek szerint 2037-re izmos leszek. minden nagyon jól halad a legutóbbi excell tábla alapján aminek fejlécébe azt is beleírták gyárilag hogy "a tükör hazudik". akkor jó, mert igaz ami igaz abban én sem láttam nagy változást...
hogy miért késem le a buszt?
mert rossz gombot nyomtam meg. nem az én hibám. rádugtam a telefonom a laptopra, hogy felmásoljam az összes b boys albumot, és a felugró ablakra miszerint szeretném e update-elni a telón a rendszert entert tapostam. aki már csinált ilyet az tudja, hogy ilyenkor egyetlen dolgot nem tehetsz meg. hogy azt mondod a felénél hogy "jóvan bazmeg megy a busz, majd befejezem holnap" és lehúzod a telót. mert akkor marad egy csinos fekete igen drága és halott műanyag darabod.
szerencsére b felvesz autóval, így mégsem kell sétálnom. és legalább találkozom vele, mert az utóbbi időben eltűnt mint az aranyóra.
a munka megvan. szinte élvezem is.
csajozni kell majd lassan. de a diagram szerint még nem vagyok rá kész. :P
péntek, március 08, 2013
now the fun begins
kapuzárási pánikom van.
már tuti. reggel is elindultam melózni de nem emlékeztem h bezártam e az ajtót rendesen és a lépcsőházban visszafordultam megnézni hogy rendesen be van e csukva.
pánik.
már tuti. reggel is elindultam melózni de nem emlékeztem h bezártam e az ajtót rendesen és a lépcsőházban visszafordultam megnézni hogy rendesen be van e csukva.
pánik.
szerda, március 06, 2013
all good things come to those who wait
még mindig várok. van mire. valamire. bármire.
a konditerem folyamatban. lassan de biztosan. bízom benne.
akartam egy sim kártyát is, hogy végre elérhető legyek annak a 0 embernek aki netalán felhívna. bementem, igényeltem, hazaküldtek, hogy várjak.
szekomszá.
kiolvastam arnold s könyvét. van benne egy rész amelyben bevallja, hogy egyszer vagy 14 éve amikor asszony nem volt odahaza, elkapta a házvezetőnőt és anyává szeretkezte. majd amikor megszületett a babuka akkor mindenki úgy tudta hogy a csaj férje az apuka. csakhogy amint cseperedett egyre inkább terminátor feje lett. arnie meg nagy kussban küldte a pénzt a kölöknek és nem szólt otthon semmit. de kiderült, felesége lelépett bla bla...
és ebből jött az én nagyon fura álmom...
hasonló szitu, csak arnie helyett öcskös jött haza egy nap egy kis poronttyal, amiről azt állította hogy valami mellékág és szánja bánja de ez van és hogy ne legyen gond intézetbe küldi.
amint megláttam ott öcsköst kicsiben azonnal magamhoz ragadtam, hogy márpedig senki más nem nevelheti fel csak én, és elkezdtem sírni azonnal a puszta látványától. asszem vissza kellene mennem a terápiára...
a konditerem folyamatban. lassan de biztosan. bízom benne.
akartam egy sim kártyát is, hogy végre elérhető legyek annak a 0 embernek aki netalán felhívna. bementem, igényeltem, hazaküldtek, hogy várjak.
szekomszá.
kiolvastam arnold s könyvét. van benne egy rész amelyben bevallja, hogy egyszer vagy 14 éve amikor asszony nem volt odahaza, elkapta a házvezetőnőt és anyává szeretkezte. majd amikor megszületett a babuka akkor mindenki úgy tudta hogy a csaj férje az apuka. csakhogy amint cseperedett egyre inkább terminátor feje lett. arnie meg nagy kussban küldte a pénzt a kölöknek és nem szólt otthon semmit. de kiderült, felesége lelépett bla bla...
és ebből jött az én nagyon fura álmom...
hasonló szitu, csak arnie helyett öcskös jött haza egy nap egy kis poronttyal, amiről azt állította hogy valami mellékág és szánja bánja de ez van és hogy ne legyen gond intézetbe küldi.
amint megláttam ott öcsköst kicsiben azonnal magamhoz ragadtam, hogy márpedig senki más nem nevelheti fel csak én, és elkezdtem sírni azonnal a puszta látványától. asszem vissza kellene mennem a terápiára...
vasárnap, március 03, 2013
old school tunes
letöltöttem, akarom mondani hogy hogy nem elvtársak birtokomba került egy dupla big beat válogatás. tele olyan jó kis zenékkel amik megvannak lemezen is. ami eszembe juttatta, hogy nem is pörgettem őket már sok sok ideje. persze a lemezekhez kell egy biztos pont. ami most még nincs. mint a madárkák.
én vagyok a cukros bácsi. nem kergetek ballonkabátban kisgyerekeket. még. munkában gyártom a vattacukrot ész nélkül.
ilyen a munkám.
első felében a napnak vagy tálcákat törölgetek, vagy pizzákat pakolok.
majd jön 1,5 óra kaja. főleg olvasok, jelenleg arnold svájcinéger életéről szóló könyvet. kurva érdekes.
és lezárásként 3,5 óra kasszázás vagy mint ma vattát cukrozás.
a munkában mindenki kedves és mosolyog. egyáltalán nem olyanok mint pld a store-ban voltak tavaly. lazábbak. na jó de ez a park.
kaptam fizut. fél havit. többre számítottam. ahhoz elég, hogy éhen ne haljak. és hogy befizessem az orange-ot. meg a gym-et. már ha sikerül.
itt ahhoz hogy a konditermet igénybe vehessem el kellett mennem egy orvoshoz. aki írt egy cetlit hogy emelhetek. majd el kellett mennem egy papírért ami bizonyítja hogy tényleg a dizniben dolgozom. majd várnom kell egy hetet mert fel is hívják a teamleaderem hogy biztosan tényleg ott dolgozom e. és ha mindez megvan akkor befizethetem a pénzt és már csak 1 napot kell várnom a kártyámra. szóval ha ilyen ütemben haladnak a dolgok akkor 2019-re talán izmos leszek. :P
mi más van?
starcraft2
zergek
nyomom mint süket a csengőt. magamra is fogom tetováltatni a logojukat az hétszentség.
én vagyok a cukros bácsi. nem kergetek ballonkabátban kisgyerekeket. még. munkában gyártom a vattacukrot ész nélkül.
ilyen a munkám.
első felében a napnak vagy tálcákat törölgetek, vagy pizzákat pakolok.
majd jön 1,5 óra kaja. főleg olvasok, jelenleg arnold svájcinéger életéről szóló könyvet. kurva érdekes.
és lezárásként 3,5 óra kasszázás vagy mint ma vattát cukrozás.
a munkában mindenki kedves és mosolyog. egyáltalán nem olyanok mint pld a store-ban voltak tavaly. lazábbak. na jó de ez a park.
kaptam fizut. fél havit. többre számítottam. ahhoz elég, hogy éhen ne haljak. és hogy befizessem az orange-ot. meg a gym-et. már ha sikerül.
itt ahhoz hogy a konditermet igénybe vehessem el kellett mennem egy orvoshoz. aki írt egy cetlit hogy emelhetek. majd el kellett mennem egy papírért ami bizonyítja hogy tényleg a dizniben dolgozom. majd várnom kell egy hetet mert fel is hívják a teamleaderem hogy biztosan tényleg ott dolgozom e. és ha mindez megvan akkor befizethetem a pénzt és már csak 1 napot kell várnom a kártyámra. szóval ha ilyen ütemben haladnak a dolgok akkor 2019-re talán izmos leszek. :P
mi más van?
starcraft2
zergek
nyomom mint süket a csengőt. magamra is fogom tetováltatni a logojukat az hétszentség.
szombat, március 02, 2013
hétfő, február 25, 2013
blizzard paris
2 napja folyamatosan szakad a hó. hála istennek off vagyok így nem kell azon filóznom, hogy megy e busz munkába.
de sztem nem megy.
az aranyéletnek vége lett ma délután. jött egy lakótárs. itt szuszog most is. 19 éves kis fr fiúcska. nem örülök neki, de még mindig jobb mint egy spanyol. azok folyamatosan pofáznak egy számomra elviselhetetlen nyelven.
pár nap és fizetés. várom nagyon. nem éhezem, mert még van 2 konzerv kukoricám, de a humorérzékem már kezdem elveszíteni.
lassan beáll az élet a megszokott kerékvágásba. a nehezén túl is vagyok. és kurva jó fellélegezni kicsit. a nagy lélegzés közepette asszem megnézek vmi hüje filmet. lehetőleg magyarul mert kurvára unom hogy itt ül mellettem ez a kölyök és megállás nélkül lélegzik. vmit csinálni kell hogy abbahagyja.
kedd, február 19, 2013
get sick get well
kedd, reggel.
az ablak alatt a boiserie-t takarító munkás vonszolja a kiskocsiját, ami jellegzetes hangon zörög. könnyű dolga van, nincs még itt a buli szezon. az még jó pár hét.
én egy hétre lerobbantam. több okot is találtam, miért is jöhetett ez ki rajtam. egyrészt mivel rátoltam az ágyam a fűtőtestre, ami egész éjjel okádta rám a meleget. amitől ugye elszoktam otthon. és így leizzadva persze megfáztam.
aztán ott van még a munkában való tálca törölgetés.
és talán van benne egy csipetnyi stressz is. sűrű egy időszak volt ez és még csak most kezd lenyugodni.
a lényeg az, hogy mára már kutya bajom. szedem még a nyavalyás antibiotikumot. iszom a teákat. de ennyi.
ragyogó napsütés van kint. remélem rá tudom venni magam, hogy fotózgassak egyet.
beteg napjaimat leginkább starcraft-ozással töltöttem. de nem lettem sokkal jobb benne.
volt itt egy lányka jurassic parkot nézni az elmúlt napokban. meg is lepődtem, mert sosem voltunk különösebben jóban. mindegy.
munkahelyemen megismertem egy fr lányt, akivel együtt dolgozom és igazán lelkén viseli boldogulásom, mert nagyon lelkiismeretesen magyaráz. és szünet nélkül. asszem elhívom randizni vmikor. a jóbarátokból Monica-ra emlékeztet. bár ha jobban belegondolok nekem a xeroxgirl jön be legjobban.
mi van még?
jön át ma este tara. nem beszéltünk egy hete.
lassan 2 hete hogy itt vagyok. milyen érzés? néha amikor sétálok az utcán azt hiszem hogy nem is én vagyok, csak visszatekertem egy filmet amit már láttam így is ezerszer. viszont biztonságos is. és nyugodt. ez a két dolog ami olyan nagyon hiányzott nekem otthon. pedig aki ismer az tudja, hogy elég zen természetem van. ill volt. és amikor láttam ezt megváltozni akkor ijedtem meg igazán. elkezdtem puffogni, zsörtölődni mindenen és persze szélmalomharcban álltam mindennel amiről úgy gondoltam hogy tehet arról, hogy szar a helyzet.
zen is back. :) magam mögött hagytam azt ami deprimált. for good this time...
az ablak alatt a boiserie-t takarító munkás vonszolja a kiskocsiját, ami jellegzetes hangon zörög. könnyű dolga van, nincs még itt a buli szezon. az még jó pár hét.
én egy hétre lerobbantam. több okot is találtam, miért is jöhetett ez ki rajtam. egyrészt mivel rátoltam az ágyam a fűtőtestre, ami egész éjjel okádta rám a meleget. amitől ugye elszoktam otthon. és így leizzadva persze megfáztam.
aztán ott van még a munkában való tálca törölgetés.
és talán van benne egy csipetnyi stressz is. sűrű egy időszak volt ez és még csak most kezd lenyugodni.
a lényeg az, hogy mára már kutya bajom. szedem még a nyavalyás antibiotikumot. iszom a teákat. de ennyi.
ragyogó napsütés van kint. remélem rá tudom venni magam, hogy fotózgassak egyet.
beteg napjaimat leginkább starcraft-ozással töltöttem. de nem lettem sokkal jobb benne.
volt itt egy lányka jurassic parkot nézni az elmúlt napokban. meg is lepődtem, mert sosem voltunk különösebben jóban. mindegy.
munkahelyemen megismertem egy fr lányt, akivel együtt dolgozom és igazán lelkén viseli boldogulásom, mert nagyon lelkiismeretesen magyaráz. és szünet nélkül. asszem elhívom randizni vmikor. a jóbarátokból Monica-ra emlékeztet. bár ha jobban belegondolok nekem a xeroxgirl jön be legjobban.
mi van még?
jön át ma este tara. nem beszéltünk egy hete.
lassan 2 hete hogy itt vagyok. milyen érzés? néha amikor sétálok az utcán azt hiszem hogy nem is én vagyok, csak visszatekertem egy filmet amit már láttam így is ezerszer. viszont biztonságos is. és nyugodt. ez a két dolog ami olyan nagyon hiányzott nekem otthon. pedig aki ismer az tudja, hogy elég zen természetem van. ill volt. és amikor láttam ezt megváltozni akkor ijedtem meg igazán. elkezdtem puffogni, zsörtölődni mindenen és persze szélmalomharcban álltam mindennel amiről úgy gondoltam hogy tehet arról, hogy szar a helyzet.
zen is back. :) magam mögött hagytam azt ami deprimált. for good this time...
csütörtök, február 14, 2013
uupsz
még otthon olvastam hogy influenza járvány van a romlott nyugaton és boldog voltam, hogy én egészséges vagyok mint a makk. nem is csoda amennyi teát és vitamint zabáltam. nem is beszélve arról a 3 kiló mézről.
erre kijöttem most ide, és a hatodik napon belázasodtam.
ami megint nem csoda, hiszen munkám része hogy vizes ronggyal törölgessem a tálcákat a szabadban! miért ott? mert csak de. szóval most köhögök és ráz a hideg, tegnap este lázas is voltam.
persze bemegyek dolgozni mert kell a pénz. plusz úgysincs pénzem gyógyszerre. szóval minek maradjak itthon.
de ha továbbra is lázas maradok akkor bemegyek a first aid-re. ahol adnak majd paracetamolt és ennyi. mint mindig.
erre kijöttem most ide, és a hatodik napon belázasodtam.
ami megint nem csoda, hiszen munkám része hogy vizes ronggyal törölgessem a tálcákat a szabadban! miért ott? mert csak de. szóval most köhögök és ráz a hideg, tegnap este lázas is voltam.
persze bemegyek dolgozni mert kell a pénz. plusz úgysincs pénzem gyógyszerre. szóval minek maradjak itthon.
de ha továbbra is lázas maradok akkor bemegyek a first aid-re. ahol adnak majd paracetamolt és ennyi. mint mindig.
kedd, február 12, 2013
baby steps
megvolt az első igazi munkanap. fele a neb gyorsétteremben. fele a boltban.
kezdem az első felével. 12-kor kezdek. úgy tűnik fix óráim lesznek. ami nem rossz. azt vártam, hogy megint lesz eligazítás, betanítás, tűzvédelmi agymosás. nah, ehelyett kaptam a kezembe egy rongyot és kivezényeltek tálcákat gyűjteni meg asztalokat törölgetni. egyből beugrott első munkahelyem a burger king, és elkezdtem magam nem túl rózsásan érezni, hogy 34 évesen még itt tartok, majd megvizsgáltam a dolgot más szempontból is és rájöttem, hogy kifejezetten jó ez így.
ugyanis a lehető legkevesebbet kell így a vendégekkel foglalkoznom. összegyűjtök egy rakás tálcát és vígan elmaszatolok velük hátul. a lány akivel dolgoztam azerbajdzsánból jött és most PHD-zik művtöriből. :)
van 1 óra 15 perc szünetem. azalatt bőven megkajálok, pihenek kicsit. majd visszamegyek a boltba.
ott az a team aki beszólt a hajam miatt vállon veregetett és megdicsért, mert én voltam előző nap a legjobb eladó, amin persze meglepődött hiszen első napom volt ott. ezzel 1:1. sőt még előbb el is engedett, hogy elérjem a buszt este.
amit egyébként is elértem volna, akkor hóvihar volt.
ma van/volt az első day off-om. bementem az orange-hoz, visszaadtam nekik a box-ot, de még le kell beszélnem a dolgot a behajtó céggel is. vettem kaját, főztem, pihentem, szellemírtókat néztem. majd este bementem a village-be találkozni régi kollégákkal. köztük egy angol lánykával, akinek szépsége vetekszik egy angyaléval. bár angyalt még nem láttam.
most pedig megnézek még vmi filmet és alszom. remélem ezúttal jól, mert tegnap éjjel pld kiabáltam álmomban.
kezdem az első felével. 12-kor kezdek. úgy tűnik fix óráim lesznek. ami nem rossz. azt vártam, hogy megint lesz eligazítás, betanítás, tűzvédelmi agymosás. nah, ehelyett kaptam a kezembe egy rongyot és kivezényeltek tálcákat gyűjteni meg asztalokat törölgetni. egyből beugrott első munkahelyem a burger king, és elkezdtem magam nem túl rózsásan érezni, hogy 34 évesen még itt tartok, majd megvizsgáltam a dolgot más szempontból is és rájöttem, hogy kifejezetten jó ez így.
ugyanis a lehető legkevesebbet kell így a vendégekkel foglalkoznom. összegyűjtök egy rakás tálcát és vígan elmaszatolok velük hátul. a lány akivel dolgoztam azerbajdzsánból jött és most PHD-zik művtöriből. :)
van 1 óra 15 perc szünetem. azalatt bőven megkajálok, pihenek kicsit. majd visszamegyek a boltba.
ott az a team aki beszólt a hajam miatt vállon veregetett és megdicsért, mert én voltam előző nap a legjobb eladó, amin persze meglepődött hiszen első napom volt ott. ezzel 1:1. sőt még előbb el is engedett, hogy elérjem a buszt este.
amit egyébként is elértem volna, akkor hóvihar volt.
ma van/volt az első day off-om. bementem az orange-hoz, visszaadtam nekik a box-ot, de még le kell beszélnem a dolgot a behajtó céggel is. vettem kaját, főztem, pihentem, szellemírtókat néztem. majd este bementem a village-be találkozni régi kollégákkal. köztük egy angol lánykával, akinek szépsége vetekszik egy angyaléval. bár angyalt még nem láttam.
most pedig megnézek még vmi filmet és alszom. remélem ezúttal jól, mert tegnap éjjel pld kiabáltam álmomban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)