kedd, április 23, 2013
re-install
hétfő, április 15, 2013
emoci
a munkám unalmas és sokszor csak úgy csinálok mint aki dolgozik, de nem az én hibám.
az étteremben meg kell dögleni annyi a munka. a boltban pedig csak basszuk a rezet. mindegy. ennyiért én még azt is megbaszom.
vasárnap persze kicsit változik a felállás. miután lenyomom az éttermet, útban az étterem felé mindig benézek a boltba, hogy kilessem mit tartogat még a mai nap. és vasárnap általában unalmat és semmittevést. amit nagyon nem szeretek. szóval ilyenkor szoktam előbb eltávozni.
ma is így tettem. azzal a szándékkal, hogy ebben a ragyogó napsütésben kiülök a tó partjára és benyomok egy sört. gondolkozom a magam dolgairól, elmélkedek...
nem a szokásos busszal jöttem haza, mert nem akartam fél órát várni rá. felpattantam egy másikra, ami ugyan haza nem visz, de nem messze. csak közben meg kell néznem 2 hotel portáját. a busz dugig volt dundi turistákkal és azok hisztis, fáradt kölykeivel.
szóval a busz megállt és leszállt róla sok sok ember és elindultak a hotel bejárata felé, de egy kisfiú csak állt ott egymagában. 5-6 éves lehetett, és zavart tekintettel nézte végig ahogy bezáródott a busz ajtaja.
a fejemben már ekkor felvillant egy piros lámpa jelzőfénye, vmi nem stimmel a képpel... körbenéztem, hátha meglátom apukát, amint fáradtan vonszolja magát a hotel gyomrába hogy elérje végre a légkondi hűvösét, és találtam is egyet, de az rá se nézett a kisfiúra, mint ahogy rajtam kívül senki más sem.
a busz elindult, én kezdtem bepánikolni. még mindig kerestem vmi hozzátartozót, levettem a fülemről a fejhallgatót, hátha meghallom amint vki a buszon a fia után kiabál. de semmi.
még egyszer visszanéztem azt remélve, hogy valaki már csak fogja a kezét a kicsinek és vonszolja befelé, de ehelyett azt láttam hogy ezerrel szedi a kis lábait és fut a reménytelenül távoldó busz után. majd kikanyarodtunk az országútra és elvesztettem a szemem elől őt.
megálltunk a másik hotel előtt, még mindig nem hallottam egy szülőt sem a gyereke után sikoltozni.
vettem 2 sört, leültem a tópartra. hazajöttem és lefeküdtem aludni. most ébren kukorékolok és remélem megtalálta a kismókus a szüleit és nem ijedt meg nagyon.
csütörtök, április 11, 2013
to the unkown little girl
eddig követtem a történetet...
tegnap új lakótársat kaptam. egy francia kölköt. mindegy. legalább nem spanyol. kiráz a hideg amint meghallok valakit mordorul beszélni.
az új srác úszómester és ennek apropóján elmeséltem neki tavalyi kalandom.
ő pedig elmesélte a történet végét... :(
a mókukka a kórházban egyszer még magához tért, majd örökre elaludt.
felkavart a hír. szomorú vagyok.
nyugodj békében ismeretlen virágszál.
kedd, április 02, 2013
pörkölt
jippiee
mozgalmasra sikerült. balázzsal kolbászoltunk egész nap.
mivel itt elég lassú az élet nem sok mindenről maradtatok le. a munkám egész fasza. már csak elvétve kell a tálcákat gyűjtögetnem. inkább a szendvicseket pakolom a vitrinekbe. és persze vattát cukrozom vagy bóvlit kasszázom.
a munkatársak jó fejek. el is hívtam egyiküket randizni. ettünk egy szendvicset, beszélgettünk. majd meglátjuk, hogy mi lesz. kéz a kézbenre nem vágyom de nem is csak ez az egy opció létezik a világon.
voltam párizsban is. sétáltam 3 órát. majd az éhség hazahozott...
nincs miről írnom. majd ha lesz szólok.
szombat, március 16, 2013
ezmiez?
péntek, március 15, 2013
i am late
a mai nap kifizettem a tartozásom a orange felé. végre van egy olyan ország ahol nincs saram, igyekszem ezt kiterjeszteni magyarországra is, de az még időbe telik.
új hobbim a konditerembe járás nagyon feltölt. egy héten 4x lemegyek, viszem magammal a tabletet is hogy gyakorlatokat sugalljon és hogy rögzíteni tudjam az edzést és erről mindenféle diagramot és statisztikát mutat és pedig boldog vagyok hogy a jelek szerint 2037-re izmos leszek. minden nagyon jól halad a legutóbbi excell tábla alapján aminek fejlécébe azt is beleírták gyárilag hogy "a tükör hazudik". akkor jó, mert igaz ami igaz abban én sem láttam nagy változást...
hogy miért késem le a buszt?
mert rossz gombot nyomtam meg. nem az én hibám. rádugtam a telefonom a laptopra, hogy felmásoljam az összes b boys albumot, és a felugró ablakra miszerint szeretném e update-elni a telón a rendszert entert tapostam. aki már csinált ilyet az tudja, hogy ilyenkor egyetlen dolgot nem tehetsz meg. hogy azt mondod a felénél hogy "jóvan bazmeg megy a busz, majd befejezem holnap" és lehúzod a telót. mert akkor marad egy csinos fekete igen drága és halott műanyag darabod.
szerencsére b felvesz autóval, így mégsem kell sétálnom. és legalább találkozom vele, mert az utóbbi időben eltűnt mint az aranyóra.
a munka megvan. szinte élvezem is.
csajozni kell majd lassan. de a diagram szerint még nem vagyok rá kész. :P
péntek, március 08, 2013
now the fun begins
már tuti. reggel is elindultam melózni de nem emlékeztem h bezártam e az ajtót rendesen és a lépcsőházban visszafordultam megnézni hogy rendesen be van e csukva.
pánik.
szerda, március 06, 2013
all good things come to those who wait
a konditerem folyamatban. lassan de biztosan. bízom benne.
akartam egy sim kártyát is, hogy végre elérhető legyek annak a 0 embernek aki netalán felhívna. bementem, igényeltem, hazaküldtek, hogy várjak.
szekomszá.
kiolvastam arnold s könyvét. van benne egy rész amelyben bevallja, hogy egyszer vagy 14 éve amikor asszony nem volt odahaza, elkapta a házvezetőnőt és anyává szeretkezte. majd amikor megszületett a babuka akkor mindenki úgy tudta hogy a csaj férje az apuka. csakhogy amint cseperedett egyre inkább terminátor feje lett. arnie meg nagy kussban küldte a pénzt a kölöknek és nem szólt otthon semmit. de kiderült, felesége lelépett bla bla...
és ebből jött az én nagyon fura álmom...
hasonló szitu, csak arnie helyett öcskös jött haza egy nap egy kis poronttyal, amiről azt állította hogy valami mellékág és szánja bánja de ez van és hogy ne legyen gond intézetbe küldi.
amint megláttam ott öcsköst kicsiben azonnal magamhoz ragadtam, hogy márpedig senki más nem nevelheti fel csak én, és elkezdtem sírni azonnal a puszta látványától. asszem vissza kellene mennem a terápiára...
vasárnap, március 03, 2013
old school tunes
én vagyok a cukros bácsi. nem kergetek ballonkabátban kisgyerekeket. még. munkában gyártom a vattacukrot ész nélkül.
ilyen a munkám.
első felében a napnak vagy tálcákat törölgetek, vagy pizzákat pakolok.
majd jön 1,5 óra kaja. főleg olvasok, jelenleg arnold svájcinéger életéről szóló könyvet. kurva érdekes.
és lezárásként 3,5 óra kasszázás vagy mint ma vattát cukrozás.
a munkában mindenki kedves és mosolyog. egyáltalán nem olyanok mint pld a store-ban voltak tavaly. lazábbak. na jó de ez a park.
kaptam fizut. fél havit. többre számítottam. ahhoz elég, hogy éhen ne haljak. és hogy befizessem az orange-ot. meg a gym-et. már ha sikerül.
itt ahhoz hogy a konditermet igénybe vehessem el kellett mennem egy orvoshoz. aki írt egy cetlit hogy emelhetek. majd el kellett mennem egy papírért ami bizonyítja hogy tényleg a dizniben dolgozom. majd várnom kell egy hetet mert fel is hívják a teamleaderem hogy biztosan tényleg ott dolgozom e. és ha mindez megvan akkor befizethetem a pénzt és már csak 1 napot kell várnom a kártyámra. szóval ha ilyen ütemben haladnak a dolgok akkor 2019-re talán izmos leszek. :P
mi más van?
starcraft2
zergek
nyomom mint süket a csengőt. magamra is fogom tetováltatni a logojukat az hétszentség.
szombat, március 02, 2013
hétfő, február 25, 2013
blizzard paris
kedd, február 19, 2013
get sick get well
az ablak alatt a boiserie-t takarító munkás vonszolja a kiskocsiját, ami jellegzetes hangon zörög. könnyű dolga van, nincs még itt a buli szezon. az még jó pár hét.
én egy hétre lerobbantam. több okot is találtam, miért is jöhetett ez ki rajtam. egyrészt mivel rátoltam az ágyam a fűtőtestre, ami egész éjjel okádta rám a meleget. amitől ugye elszoktam otthon. és így leizzadva persze megfáztam.
aztán ott van még a munkában való tálca törölgetés.
és talán van benne egy csipetnyi stressz is. sűrű egy időszak volt ez és még csak most kezd lenyugodni.
a lényeg az, hogy mára már kutya bajom. szedem még a nyavalyás antibiotikumot. iszom a teákat. de ennyi.
ragyogó napsütés van kint. remélem rá tudom venni magam, hogy fotózgassak egyet.
beteg napjaimat leginkább starcraft-ozással töltöttem. de nem lettem sokkal jobb benne.
volt itt egy lányka jurassic parkot nézni az elmúlt napokban. meg is lepődtem, mert sosem voltunk különösebben jóban. mindegy.
munkahelyemen megismertem egy fr lányt, akivel együtt dolgozom és igazán lelkén viseli boldogulásom, mert nagyon lelkiismeretesen magyaráz. és szünet nélkül. asszem elhívom randizni vmikor. a jóbarátokból Monica-ra emlékeztet. bár ha jobban belegondolok nekem a xeroxgirl jön be legjobban.
mi van még?
jön át ma este tara. nem beszéltünk egy hete.
lassan 2 hete hogy itt vagyok. milyen érzés? néha amikor sétálok az utcán azt hiszem hogy nem is én vagyok, csak visszatekertem egy filmet amit már láttam így is ezerszer. viszont biztonságos is. és nyugodt. ez a két dolog ami olyan nagyon hiányzott nekem otthon. pedig aki ismer az tudja, hogy elég zen természetem van. ill volt. és amikor láttam ezt megváltozni akkor ijedtem meg igazán. elkezdtem puffogni, zsörtölődni mindenen és persze szélmalomharcban álltam mindennel amiről úgy gondoltam hogy tehet arról, hogy szar a helyzet.
zen is back. :) magam mögött hagytam azt ami deprimált. for good this time...
csütörtök, február 14, 2013
uupsz
erre kijöttem most ide, és a hatodik napon belázasodtam.
ami megint nem csoda, hiszen munkám része hogy vizes ronggyal törölgessem a tálcákat a szabadban! miért ott? mert csak de. szóval most köhögök és ráz a hideg, tegnap este lázas is voltam.
persze bemegyek dolgozni mert kell a pénz. plusz úgysincs pénzem gyógyszerre. szóval minek maradjak itthon.
de ha továbbra is lázas maradok akkor bemegyek a first aid-re. ahol adnak majd paracetamolt és ennyi. mint mindig.
kedd, február 12, 2013
baby steps
kezdem az első felével. 12-kor kezdek. úgy tűnik fix óráim lesznek. ami nem rossz. azt vártam, hogy megint lesz eligazítás, betanítás, tűzvédelmi agymosás. nah, ehelyett kaptam a kezembe egy rongyot és kivezényeltek tálcákat gyűjteni meg asztalokat törölgetni. egyből beugrott első munkahelyem a burger king, és elkezdtem magam nem túl rózsásan érezni, hogy 34 évesen még itt tartok, majd megvizsgáltam a dolgot más szempontból is és rájöttem, hogy kifejezetten jó ez így.
ugyanis a lehető legkevesebbet kell így a vendégekkel foglalkoznom. összegyűjtök egy rakás tálcát és vígan elmaszatolok velük hátul. a lány akivel dolgoztam azerbajdzsánból jött és most PHD-zik művtöriből. :)
van 1 óra 15 perc szünetem. azalatt bőven megkajálok, pihenek kicsit. majd visszamegyek a boltba.
ott az a team aki beszólt a hajam miatt vállon veregetett és megdicsért, mert én voltam előző nap a legjobb eladó, amin persze meglepődött hiszen első napom volt ott. ezzel 1:1. sőt még előbb el is engedett, hogy elérjem a buszt este.
amit egyébként is elértem volna, akkor hóvihar volt.
ma van/volt az első day off-om. bementem az orange-hoz, visszaadtam nekik a box-ot, de még le kell beszélnem a dolgot a behajtó céggel is. vettem kaját, főztem, pihentem, szellemírtókat néztem. majd este bementem a village-be találkozni régi kollégákkal. köztük egy angol lánykával, akinek szépsége vetekszik egy angyaléval. bár angyalt még nem láttam.
most pedig megnézek még vmi filmet és alszom. remélem ezúttal jól, mert tegnap éjjel pld kiabáltam álmomban.
vasárnap, február 10, 2013
day one
péntek, február 08, 2013
brand new 4th time
reggel még homeles-ként üldögéltem az itteni Westend aljában. a takarítók épp hogy csak felvették a munkát és kiskocsikról kefélték a padlót. engem meg toszigáltak arrébb.
bementem a Fantasiaba. megmondták, hogy Boiserie. de csak 11-től van recepció. fasza mert még csak 09:30 volt. akkor még egy kis shopping mall. benéztem az orange-hoz. azt mondták, hogy vigyem vissza a boxot és akkor nem lesz gond. oké. a napokban.
voltam a bankban hogy új kártyát csináltassak. nah az nem jött össze. majd a dizni csináltat magától.
uncsiztam, visszamentem a fantáziába. ott üldögélt 2 feka lányka és egy fr fiú. beszélgettünk, ők is arra vártak, hogy vki elvigye őket a B-be.
11:20-kor egy olasz tündér elhozott minket ide a B-be. a recin megismertek, ami sajnos nekem nem túl kedvező, mivel 4 hónapja összevesztem a csókával. Illetve ő veszekedett velem, én nyugodt voltam. mindegy... a lényeg hogy elkérte a pénzt, kitöltöttük a papírokat és megkaptam a kulcsot. már akkor láttam, hogy amilyen balszerencsés vagyok megint a földszinti lakások egyikét nyerem meg. tehát a napot sose látom, plusz parázhatok, hogy ki surran be és lop meg. tétováztam kicsit, majd szóvá tettem a dolgot, hogy ha van rá mód adjanak egy másik emeleti szobát. hááát az nincs, menjek nézzem meg ezt, és majd meglátja ha tud vmi mást adni.
nem tehettem mást elindultam a lakásba, hogy bekukkantsak. egy spanyol Shrek fogadott kezében felmosóval és borzalmas testszaggal. nagyon nem tudott hova tenni, sőt kifejezetten ellenséges volt, amikor pedig kiderült, hogy a szobát is egymással kellene megosztanunk földhöz vágta a fókát és elvágtatott a recire, hogy ez nem állapot és ő követeli a haverját, aki spanyol. a recis próbálta csillapítani, hogy a haverja tegnap amint eltöltött ott 20 percet átkérte magát egy másik rezidenciába és lehet h a hiba az ő készülékében van.
amint elhagyta a helységet az ork a recis megkegyelmezett nekem. adott egy kulcsot egy második emeleti szobához, ahol már eleve lakik egy magyar és egy litván srác. ehhez képest egy olasz lányt találtam a kanapén aki a Keresztapát nézte. mondjuk mi mást?
a szobám remek, világos, tiszta. jól érzem magam.van net. a magyar srácot ismerem tavalyról, a litván is jó arc, a bnője is az. és van már nekem is roomie-m, a fr srác akivel idejöttem. hugo a neve, 20 éves, van bnője a távolban és nagyon csendes és udvarias. nem lesz probléma.
holnap 1245kor kezdek, de bemegyek előbb. kiváncsi vagyok hogy a munka milyen lesz, mert a szállással eddig nagyon nagy mázlim van. amit már meg is érdemlek.
a lakásom még nincs kiadva és el kell kezdenem intézni azt is innen, de kell még 24 óra hogy átálljak és legyen erőm nekikezdeni.
Inna mall
Itt vagyok a bevasarlokozpont kozepen. Jazz szol a hangszorokbol. Alig par ember kolbaszol korulottem, tobbnyire a dolgozok akik lassan kinyitjak az uzleteket. Koran van meg, 08:42.
Tegnap reggel meg a lakasomban ebredtem, osszepakoltam, ocskos kivitt a repterre. Ott hatalmas sor fogadott a check in nel. Szerencsemre egy kedves lanykahoz kerultem, aki bar felhivta a figyelmem arra hogy tulsulyos a borondom, hajlando volt szemet hunyni. Csak megkerdezte hogy a supervisorja nem figyel e... Szerencsere vmit matatott...
A repulout gond nelkul telt. Egy nagyon helyes magyar lany ult mellettem, aki most repult eloszor, igy amig o csodalva bamulta a gyonyoru kek eget alattunk a felhok tengerevel en elvesztem az o hatalmas barna szemeiben.
En nem tudok aludni a repulon. Kenyelmetlen. Elbobiskoltam neha, de leginkabb jobaratokat neztem es a diotorot hallgattam.
Osszefutottam egy ismerossel a repteren. Kijott elenk balazs autoval, haza navigaltunk. Bevasaroltunk es atmentem Tara hoz. Jol esett ujra latni a lanykat. Beszelgettunk, nevetgeltunk, vacsiztunk majd dodo. Reggel el is kesett sulibol, nem ebredt fel idoben. O is a szundiztatok nem ritka fajahoz tartozik. Amiben eleve kodolva van a keses lehetosege is.
En bejottem a bevasarlo kozpntba, mert nem akartam elni a lehetoseggel, hogy kapok kulcsot a kecojukhoz. Kedves de nem akarok maceralni az alarm mal se a kutyaval.
Par perc mulva nyit a fantasia. Kapok beutalot a boiseiebe. Remenyeim szerint.
hétfő, február 04, 2013
into the night
egyetlen dolgom, hogy elmenjek meglátogatni a mostohaanyám. nem mondanám, hogy gyakran eljárok felé. shame on me.
bepakoltam a bőröndöm. najó... teli dobáltam mindenféle ruhákkal.
fogadtam ma egy kedves párt, akik megnézték a lakást és majd visszaszólnak. eddig egyik sem szólt még vissza aki ígérte. furcsálnám ha most másképp lenne.
utolsó napok itthon. annyiszor elbúcsúztam már, hogy nincs pofám good bye partykat csinálni. tegnap azért összejöttünk nálam páran és méltóan elbúcsúztunk pár agysejtünktől.
optimista vagyok a jövőt illetőleg. igyekszem. az maradni. annak lenni.
ha vki olvassa ezt és itt van bp-n és úgy érzi mindenképp találkozni akar velem, akkor tudja hogy találhat meg. van rá még pár napja.
peace out
csütörtök, január 31, 2013
pszichover
más féle terápiát fogok alkalmazni, munkaterápiát, mindenféle mókukka terápiát és porto terápiát is. bár be kell vallanom kicsit kezd elegem lenni belőle. néha még kaja mellé meg dínom dánom, de már csak módjával.
a kecót még nem vette ki senki. szégyen és gyalázat plusz teljes anyagi csőd. de még van 6 nap.
math már összepakolt, holnap hajnalban elutazik. kiderült, hogy elég magamnak való faszi vagyok. napok óta alig beszélünk. mindenki a neten baszakszik. de mi a tököt mondanék? itt van már 10 napja, ezalatt megbeszéltünk mindent amit lehet sztem. nem értem hogy képesek emberek együtt élni. mi a fenét kezdenek egymással? és ha ne adj isten áramszünet van????
veszélyes dolgok ezek.
holnap ha minden igaz akkor megyek dnb buliba. rám is fér egy kis hangos brümmögés.
ma addig bámulkáztam a pékségben dolgozó kislányt, hogy teljesenen belevörösödött és megkért h ne nézzek így rá, mert zavarban van. akkor én váltottam színt. de olyan helyes arca van és finom dolgokat ad.
ideje aludni, mmint math-nak, ő ébred holnap hajnali 4-kor. én nem vagyok álmos. délután aludtam egy hatalmasat. jó is volt.
kedd, január 29, 2013
room for rent
más.
Tara baby ma 21 éves. sok boldogságot neki, alig várom, hogy újra lássam jövő héten.
más.
azt álmodtam, hogy a Therapy?-val bandázom, úgyhogy ma meghallgatom a többi albumukat is, mivel a troublegumot már vakon elgitározom léggel.
ma korán jött egy jelölt lakásnézőbe, így már 10:35 kor ébren vagyunk. a nap süt, én nem főztem, reggeli nincs. de elsétálunk a vligetbe és nézünk kacsát, nyugi nem reggelire, és eszünk lángost.
állatkertbe nem megyünk mert kurva hideg van. szecskába sem mert kurva drága. ő egyedül nem megy, amit kurvára nem értek.
egyébként békében elvagyunk. sokat játszunk, nem láttam még csajt aki ennyire rá tud kattanni a szgépes játékokra, filmeket nézünk. a véres jelenteknél a szemébe húzza a kapucnit, mint kenny. :) a Dredd-et gyakorlatilag vakon nézte végig.
nem szeretem ezeket az elindulás előtti utolsó napokat. unatkozom.
vámpír baszogat, hogy kezdjek el gondolkozni azon, hogy merre tartson az életem, és hogy mi akarok lenni. annyira megfoghatatlan ez nekem. ahogy leírtam ezeket a sorokat fel is hívtam a Kék pontot és kértem időpontot a pszichomokusnál. kell mielőtt elmegyek.
szóval mi akarok lenni??!!! ha erre azt mondom hogy boldog, akkor lebasztok, hogy miért gondolkozom úgy mint egy 5 éves plusz plagizálom john lennon-t. de ha egyszer nem látom magam, mint egy hivatás elkötelezett művelője? nem tudok kitűzni ilyen célt magam elé. nem vagyok túl ambiciózus mi? nah várj...
az állatkertben jó volt dolgozni, szóval erre a vonalra rá lehet állni, úgyis nyílik egy nagy állatkert most párizsban. fejlesztem a fr nyelvtudásom, és igyekszem bekerülni oda. amekkora állat vagyok kell is nekem egy új kert.