nem tom hol kezdjem
telnek itt a napok. jobbak rosszabbak. most pld volt pár olyan amilyet nem szeretnék megint.
kb félidőnél lehetek ha a 4 hónapos tervvel számolunk. van még hátra bőven. nem is írkálok erről sokat hiszen elmondtam már mindent ezerszer. egyedül a pénz miatt vagyok itt, ami igaziból sosem érdekelt és ez meg is látszik rajtam. sztem amint a zsebemben érzek egy kielégítőnek mondható összeget lelépek. az élet amit élni akarok otthon vár rám.
itt volt kisági. a parkba nem jutottunk be, mert elhasználtam már mind a 2 belépőmet. helyette videóztunk meg pörköltöztünk is.
plusz felidéztünk sok sok közös bulit, megnéztünk ezer éve készült képeket, amitől azonnal elfogott a honvágy és befordultam mert maradnom kell még. egyébként ma jöttem rá h nem kell. illetve nem ezt kell... otthon kell találni munkát és máris itt lehet hagyni ezt a lunatic place-t. úgyhogy most majd jól körbe is kérdezek mindenkit, hogy tud e vmilyen állást plusz felregelek mindenféle jobline-ra.
nem az itt létemet fogom foldozgatni, hanem az otthonit építeni tégláról téglára. és amilyen életet éltem eddig elég nulláról kell kezdenem. de úgy tűnik, hogy nem egyedül. és ha valami számít akkor ez számít. fura még az is ahogy most leírom és belegondolok...
hiányzik hogy megértsenek az emberek. itt ül velem szemben tuniszka de nem egy bright mind meg vannak nyelvi akadályok is szóval el sem kezdem mesélni neki, hogy mi zajlik a fejemben.
btw megismertem a kuzinját aki 57 éves és nizzában lakik és sztem nagyon jó fej. tegnap éjjel beszélgettünk sokat. még 2 cigit is elszívtam ami kitette az egész havi dohány fogyasztásomat.
immáron második reggel kezdtem a val d'europe commercial centerben. tegnap telefont lőttem, ma kábelt hozzá. sikerült az egyik eladót magamra haragítanom, pedig szépen tagoltan mondtam neki h mit is szeretnék. ÁSVÁNYVÍZ
egy icipici kábelt. miután felhúzta az orrát és elmormolta a kedvenc franciaországban miért nem franciául kérdezek monológot el akart adni egydrótot 88 euroért. még 2 emelettel feljebb is halloták mosolyomat. egy bolttal arébb megkaptam 10ért.
egyébként több mint zseniális, hogy ha már nem beszél angolul akkor előveszi ezt a nacionalista kártyát ahelyett h magába szállna és nyelveket tanulna. ha már én nyelvem kifacsarva brekegek frencsiül. plusz azt a szót hogy kábel-cable-kábl vagy mi simán meg lehet érteni azért...
megint kitörölt mindent amit írtam... kurva explorer...
szombat, május 29, 2010
hétfő, május 24, 2010
hétfő, május 17, 2010
nézd má gizinek véleménye van...
anyám rámhozta a mega parát...
írja skype-on, hogy beszéljünk error van. nah kész, ennyi is volt. agyam ledobta a szíjat. csak nem öcskössel van valami??? el nem tudok képzelni rosszabb dolgot... de szerencsére nem.
még nem derült ki, hogy mi az error, de öcskös egyben van, és ennyi a lényeg.
anyuval meg majd ledumázom h mi a szitu ha végre stabil internet lesz...
ez a mai volt az 5ik nap melóban. még van egy holnap és 1 nap pihi. kértem fizuelőleget meg is kaptam. csekken ahogy kell, ha már van bankszámlám. de ma leadtam vmi rib számot.
holnap elmegy a dokihoz mert a konditerembe anélkül nem lehet beiratkozni. ilyen egy puhapöcs franciákat basszameg.
gyurogatok amíg el nem jön az idő h végre haza húzzak innen. mint a vadliba. júli legvégén leteszem a lantot.
tegnap találkoztam kristivel és morfoval. végeztem a munkában 1730kor, bementünk a parkba felültünk erre arra. volt amire kétszer is.
vacsiztunk finomat, elbúcsúztunk. én aludtam éjjel mint a tej.
szerda, május 12, 2010
u give me fever
nah akkor írjak
begubóztam teljesen mióta lelépett a csajom. nincs semmi baj a wilágon. hiányozik persze, de hazamegyek nemsokára és együtt leszünk.
a munka visszatért a normális kerékvágásba. nem dobálnak ide oda, btm photo stabilan, ami jó, mert szeretem ott... nincs is miért hupákolnom most. pénzem is akad még.
azt figyelem hogy mindenki kiszemel itt egy célpontot és arra fókuszálva próbál életben maradni. nekem ez a hazamenés valamennyi credittel a zsebemben. a többiekét nem írom le mert felesleges, de tény hogy pusztán a munka miatt, vagy mert szeret itt lenni senkit sem találok.
volt valamelyik nap egy beszélgetésem egy kollégával, aki svédország színeiben kérdőjelezte meg minden mondatom, amit a kommunáról meséltem neki és mindenben szabadságának megcsorbítását látta. számára ha megvan a saját keresete akkor megvan a saját szabadsága is hiszen azt csinál a pénzével és pénzéből amit csak akar, így nem is érti miért akar bárki is kommunában élni és a kapitalizmusban az a gyönyörű, hogy teljes és szabad életet kínál. próbáltam neki elmondani, hogy próbálja ki egy két évre magyarországon a magyar fizuból expresselni himselfét, de eszében sincs. persze nem emiatt volt szép a longoban. csak vicces voltm ahogy minden mondatomra lecsapott, hozzá kell tennem, hogy eddig ősök tartották el és a fizujából persze hogy csak magára kellett költenie. kiváncsi lennék változik e a véleménye úgy 10 év múlva.
számomra a kapitalizmus haldoklik. hofinak volt igaza mindenben. :) szarra se jó. csak hogy még többen éljünk ezen a bolygón, de a minőség helyett csak a lélekszám nő. nem tartom jónak, hogy kitoljuk az átlagéletkort. és miközben mi emberek mindenféle gyógyszerekkel tartósítjuk nyomorunkat, ami egyébként egyedül azért van hogy addig is termeljünk és fogyasszunk a környezetünket felelőtlenül pusztítjuk. mert azt majd úgyis csak pár száz év múlva fogják megszopni, addigra meg nekem úgyis végem a kölöknek is de talán még az unokáknak is.
persze ott is egyre többen élnek ahol nem kapitalizmus van. nem lehet mindent erre fogni.
egyre inkább szimpatizálok a 12 majom gonosztevőjével.
de emberölő vírus helyett nekem bőven megfelel az is ha kicsit puffogok és összetákolom a farm projectem. egy noé bárkáját. egy deserted islandot. egy elefántcsont tornyot. egy vault 101-et.
hétfő, május 10, 2010
ppl get ready
kristi csodamixét hallgatom. már ezredszerre...
csajom hazaért. megint neten tartjuk a kapcsolatot.
nekem 2 day off jön, ami remek, mert vagy 6 munkanap fogja követni.
hallottam pár infot a konditeremről. nincs messze a parktól, a new york hotelben, minimum fél éves bérletet kell venni, 120 euro és el kell menni orvoshoz és igazolást vinni, hogy gyúrhatok.
eu zóna, férfiasan tökéletes...
vasárnap, május 09, 2010
ne lopj,,, és ne tőlünk...
hello,
nem írtan sokáig mi? pedig volt itt minden. sőt, annyi történés volt, hogy időm sem jutott tollat ragadni.
elmúltak a szűkös napok. most sincs persze habzsi dőzsi, de már nem azon filózom, hogy a kacsákat a tóból vagy a nyúlakat a megállóból cserkésszem be.
a fizumat felvettem egy kedd reggel. azonnal vigyorogni kezdtem és lakomát csaptam.
másnap megérkezett tiloska. kimentem elé a santa fe hotelhez, oda clint eastwood alá. rendesen másfél órás késéssel megérkezett. hazajöttünk, együtt voltunk egészen ma reggelig. nagyon jó volt. imádom a csajt.
voltunk párizsban, kutyagoltunk rengeteget, láttunk ezt azt, a legtutibb akkor is a temető volt.
másnap diznilendben garázdálkodtunk. pörögtünk, zuhantunk, nevettünk sokat.
harmadnap aquarium tengeri herkentyűkkel, csikóhalakkal.
lőttem új laptopot is, ezeket a sorokat is arről írom.
ma reggel felkeltünk, elköszöntünk, bementem melózni, hazajöttem és egy levél várt. szegény lányka még a reptéren dekkol hála a hamufelhőnek. marad a vonat... fakszék
az itteni kiküldetés annyira lesz rövid amennyire csak lehet.
szombat, május 01, 2010
szánkig ér a szar
éljen május elseje
a munka ünnepe. amikor is munkaszüneti nap van. persze nem nekem. hanem a mindenki másnak. pld a bankoknak. ami azért is nagyon jó, mert így a fizetésem nem más, mint egy darab fecni. ételt nem adnak érte. bérletet nem adnak érte. biciklit nem adnak érte. és még sört sem adnak érte. de mivel mindezen boltok is zárva vannak, így ma egyébként sem kapnék még egy lófaszt sem a seggembe.
vasárnap alap h zárva a bank. hétfőn is. maradt a kedd. amikor még nem tom mikortól dolgozom, de imádkozom, hogy annyi időm még legyen, hogy reggel valahogy elmenjek és beváltsam. persze jó kérdés, hogy odáig hogyan akarok eljutni, mert mától bérletem sem működik. így a munkahelyemre sem tudom hogyan fogok eljutni. mert a jegy 1,70 egy útra, ami durvább mint a szamársex.
szóval most adva van 4 nap, bérlet nélkül, bringa nélkül és elképzelésem sincs hogyan oldom meg. lehet sétálni.
kajálást megint csak nem tom, hogyan oldom meg... de erről már nincs is kedvem írni.
hogy legyen valami jó hír is.
még 4et kell aludni és itt lesz tiloska. ennél jobb hír meg nem kell...
tegnap megint a main street-en dolgoztam. egész jó volt. kedves emberekkel, a teamleader megkérdezte h nem túl hosszú e a hajam, mondtam hogy pont így szeretem, egyéb kérdés? nem volt neki. ennyiben maradtunk.
kicsit elgondolkodtam ezen az egész kérdésen. azon, hogy egy hosszú hajú nő esik nekem ezzel a kérdéssel. ami elég abszurd, mert ő hála annak, hogy az emancipáció lerombolta azt a konvenciót, hogy a nőnek a konyhában a helye és nincs beleszólása a dolgokba, hordhat nadrágot, keres annyit mint egy férfi és még teamleader is lehet. szóval anyukám be lehet szerintem fogni a kis szádat, mert a dolog oda vissza működik. lányok hordhatnak nadrágot és elégethetik a melltartójukat a fiúknak meg lehet hosszú hajuk.
éljen 68!!!!!
a munka ünnepe. amikor is munkaszüneti nap van. persze nem nekem. hanem a mindenki másnak. pld a bankoknak. ami azért is nagyon jó, mert így a fizetésem nem más, mint egy darab fecni. ételt nem adnak érte. bérletet nem adnak érte. biciklit nem adnak érte. és még sört sem adnak érte. de mivel mindezen boltok is zárva vannak, így ma egyébként sem kapnék még egy lófaszt sem a seggembe.
vasárnap alap h zárva a bank. hétfőn is. maradt a kedd. amikor még nem tom mikortól dolgozom, de imádkozom, hogy annyi időm még legyen, hogy reggel valahogy elmenjek és beváltsam. persze jó kérdés, hogy odáig hogyan akarok eljutni, mert mától bérletem sem működik. így a munkahelyemre sem tudom hogyan fogok eljutni. mert a jegy 1,70 egy útra, ami durvább mint a szamársex.
szóval most adva van 4 nap, bérlet nélkül, bringa nélkül és elképzelésem sincs hogyan oldom meg. lehet sétálni.
kajálást megint csak nem tom, hogyan oldom meg... de erről már nincs is kedvem írni.
hogy legyen valami jó hír is.
még 4et kell aludni és itt lesz tiloska. ennél jobb hír meg nem kell...
tegnap megint a main street-en dolgoztam. egész jó volt. kedves emberekkel, a teamleader megkérdezte h nem túl hosszú e a hajam, mondtam hogy pont így szeretem, egyéb kérdés? nem volt neki. ennyiben maradtunk.
kicsit elgondolkodtam ezen az egész kérdésen. azon, hogy egy hosszú hajú nő esik nekem ezzel a kérdéssel. ami elég abszurd, mert ő hála annak, hogy az emancipáció lerombolta azt a konvenciót, hogy a nőnek a konyhában a helye és nincs beleszólása a dolgokba, hordhat nadrágot, keres annyit mint egy férfi és még teamleader is lehet. szóval anyukám be lehet szerintem fogni a kis szádat, mert a dolog oda vissza működik. lányok hordhatnak nadrágot és elégethetik a melltartójukat a fiúknak meg lehet hosszú hajuk.
éljen 68!!!!!
csütörtök, április 29, 2010
interplanetary music
fülledt meleg van. csendes a tábor. egy lélek sincs sehol. én du kettőig ki sem másztam az ágyból. birodalmat építgettem és neten lógtam. majd amikor elővett az éhség bemásztam a kádba. sajnos még az új tusfürdőmmel sem tudtam lemosni magamról ezt a bágyadtságot.
ma megint dayoff van, mint azt ki lehetett találni az előző sorokból. nem is csinálok semmit. odáig eljutottam már, hogy elmentem 10 virsliért és egy liter tejért. ezzel ki is merült a kassza már megint, de jó hír, hogy holnap kapok fizetést. rossz hír, hogy csekken. még rosszabb, hogy csekket nem lehet kp-ra beváltani, hanem számlára kell rátenni, ami minimum 2 munkanap. miért? nem tom. gondolom durva dolog két számot beírni a megfelelő rubrikába. azt hittem amikor az angoloknál voltam, hogy azok a vogonok élnek csak így, de nem, úgy tűnik már minden civilizált ember...
tegnap egyébként szemem elé tárult diznilend fogyasztói mivoltának 3dés manifesztációja.
mint tudjuk a park tematikus. én vadnyugaton dolgozom, de van fantáziavilág vérszomjas királylányokkal és elrabolt sárkányokkal, kalandvilág indián jónással, felfedezővilág buzzfényévvel és csillagok háborújával. meg még csomó minden.
és persze ahogy kell, minden 20ik lépésnél vmi bolt...
nade, amit tegnap láttam...
apuka, nyakában a kölök zöld kezeslábasban. ha nem figyel az ember elégé akkor kezdő elfnek nézi, de nem mert ő nem más mint Pán Péter. fejibe csapva egy cowboykalap, mert hát ugye felénk is elsétált, keziben meg egy lézerpisztoly, mert túl van a család a halálcsillagon.
másik amit sikerült még megfigyelgetnem ma miközben sétáltam a közértbe, az az út menti golfpálya. dimbes dombos meg zöld, ahogy a filmekben látjuk. amit viszont nem láttam még, az hogy valaki elütött volna egy kurva labdát bármerre is. ehelyett, csak sétálnak, mindenki ugyanazzal a kifejezéssel és testtartással, mereven bámulva a köldöküket, mintha csak azt mondanák magukban, hogy bassza meg tényleg leettem a lacoste pólóm...
tökmindegy.
ma megint dayoff van, mint azt ki lehetett találni az előző sorokból. nem is csinálok semmit. odáig eljutottam már, hogy elmentem 10 virsliért és egy liter tejért. ezzel ki is merült a kassza már megint, de jó hír, hogy holnap kapok fizetést. rossz hír, hogy csekken. még rosszabb, hogy csekket nem lehet kp-ra beváltani, hanem számlára kell rátenni, ami minimum 2 munkanap. miért? nem tom. gondolom durva dolog két számot beírni a megfelelő rubrikába. azt hittem amikor az angoloknál voltam, hogy azok a vogonok élnek csak így, de nem, úgy tűnik már minden civilizált ember...
tegnap egyébként szemem elé tárult diznilend fogyasztói mivoltának 3dés manifesztációja.
mint tudjuk a park tematikus. én vadnyugaton dolgozom, de van fantáziavilág vérszomjas királylányokkal és elrabolt sárkányokkal, kalandvilág indián jónással, felfedezővilág buzzfényévvel és csillagok háborújával. meg még csomó minden.
és persze ahogy kell, minden 20ik lépésnél vmi bolt...
nade, amit tegnap láttam...
apuka, nyakában a kölök zöld kezeslábasban. ha nem figyel az ember elégé akkor kezdő elfnek nézi, de nem mert ő nem más mint Pán Péter. fejibe csapva egy cowboykalap, mert hát ugye felénk is elsétált, keziben meg egy lézerpisztoly, mert túl van a család a halálcsillagon.
másik amit sikerült még megfigyelgetnem ma miközben sétáltam a közértbe, az az út menti golfpálya. dimbes dombos meg zöld, ahogy a filmekben látjuk. amit viszont nem láttam még, az hogy valaki elütött volna egy kurva labdát bármerre is. ehelyett, csak sétálnak, mindenki ugyanazzal a kifejezéssel és testtartással, mereven bámulva a köldöküket, mintha csak azt mondanák magukban, hogy bassza meg tényleg leettem a lacoste pólóm...
tökmindegy.
kedd, április 27, 2010
sitrep
kedd van. ez egészen biztos. nem mintha lenne jelentősége.
az egyik bud spencer & terence hill filmben a főgonosz azt találja ki, hogy fellő egy rakétát az égbe, ami csinál majd valamit, amitől az emberek elvesztik a képességüket, hogy értelmezzék a számokat. megszűnnek létezni a számok, ahogy vannak. hőseink várva a kilövést és kivégzésüket azon tanakodnak, hogy elég tré lesz a világ számok nélkül és egy rendes focimeccset sem lehet majd végig nézni. nem is beszélve a tőzsdeügynökökről és asszem a csajom is elveszíteni az állását.
szóval arra gondoltam, hogy ha nem adtunk volna nevet a napoknak, akkor az kb olyan lenne mint itt lenni...
tuniszkával kezd megromlani a viszonyom. jobban megismerve rájöttem, hogy nem is kedvelem. a nyakamon lóg, állandóan magyaráz valamit, amennyit értek belőle az netto 80% hülyeség plusz ha szívességet kér, akkor jobb menekülni, mert rászáll az emberre. tegnap behalt a laptopja, raktam rá neki új windowst, majd még fél órán keresztül üvöltött utánam, hogy jó de akkor kellene skype, meg msn meg ez meg az. végig vafankulózva. amit nem tudtam mire vélni, de mindegy is. miután meguntam közöltem vele, hogy felejtsen el és bebasztam az ajtót magam mögött. reggel durcizott is. de csak annyira, hogy megegye a kajám a hűtőből és ott hagyjon még egy tonna mosatlan edényt.
öreg vagyok én már ehhez nagyon. ez a kolesz lét nem nekem való anymore. amíg bírom még csinálom, ha meg nagyon tele lesz vele a tököm akkor lelépek innen.
a munka rendben van. ez a legviccesebb az egészben. sőt szeretek bejárni.
tegnap a main street-en dolgoztam egy butikban. áhhh... leírhatatlan...
de azért megpróbálom.
bolt falára kiírva, hogy semmi sem varázsol olyan mosolyt egy gyermek arcára, mint egy új játék. mit tesz isten a bolt pont játékokat árul. a lőpor meg rengeteg boldogságot hoz a családba és az amerikai lőfegyvertartók szerint a halál jó dolog.
egyébként teli a bolt mindenféle bóvlival, a kőbányai bazárban a kóbor kutya még le se hugyozná, itt eladjuk 4.50ért.
a kollégák jó arcok voltak, láttam a 17 órai parádé felét. tetszett. egyszer végignézem az egészet.
hazajöttem. ezzel a istenbarmával baszakodtam meg a laptopjával, majd a csajommal skype-oltam. még 8 nap és itt is lesz. legjobb...
éjjel megjött melegke aka maxim, mert szarul érzem magam, hogy állandóan csak melegfrontnak meg mi a fenének hívom. beszéltünk pár szót, majd elnyomott az álom.
ma dayoff. takarítani fogok, mert egy kicsit is jobb ízlésű disznó elhányná magát már a bejáratnál. az biztos hogy ha tuniszka nem embereli meg magát és kezd el takarítani maga után, akkor hamarabb találkozik a turbános haverjával mint gondol rá és agyonverem a felmosófával.
az egyik bud spencer & terence hill filmben a főgonosz azt találja ki, hogy fellő egy rakétát az égbe, ami csinál majd valamit, amitől az emberek elvesztik a képességüket, hogy értelmezzék a számokat. megszűnnek létezni a számok, ahogy vannak. hőseink várva a kilövést és kivégzésüket azon tanakodnak, hogy elég tré lesz a világ számok nélkül és egy rendes focimeccset sem lehet majd végig nézni. nem is beszélve a tőzsdeügynökökről és asszem a csajom is elveszíteni az állását.
szóval arra gondoltam, hogy ha nem adtunk volna nevet a napoknak, akkor az kb olyan lenne mint itt lenni...
tuniszkával kezd megromlani a viszonyom. jobban megismerve rájöttem, hogy nem is kedvelem. a nyakamon lóg, állandóan magyaráz valamit, amennyit értek belőle az netto 80% hülyeség plusz ha szívességet kér, akkor jobb menekülni, mert rászáll az emberre. tegnap behalt a laptopja, raktam rá neki új windowst, majd még fél órán keresztül üvöltött utánam, hogy jó de akkor kellene skype, meg msn meg ez meg az. végig vafankulózva. amit nem tudtam mire vélni, de mindegy is. miután meguntam közöltem vele, hogy felejtsen el és bebasztam az ajtót magam mögött. reggel durcizott is. de csak annyira, hogy megegye a kajám a hűtőből és ott hagyjon még egy tonna mosatlan edényt.
öreg vagyok én már ehhez nagyon. ez a kolesz lét nem nekem való anymore. amíg bírom még csinálom, ha meg nagyon tele lesz vele a tököm akkor lelépek innen.
a munka rendben van. ez a legviccesebb az egészben. sőt szeretek bejárni.
tegnap a main street-en dolgoztam egy butikban. áhhh... leírhatatlan...
de azért megpróbálom.
bolt falára kiírva, hogy semmi sem varázsol olyan mosolyt egy gyermek arcára, mint egy új játék. mit tesz isten a bolt pont játékokat árul. a lőpor meg rengeteg boldogságot hoz a családba és az amerikai lőfegyvertartók szerint a halál jó dolog.
egyébként teli a bolt mindenféle bóvlival, a kőbányai bazárban a kóbor kutya még le se hugyozná, itt eladjuk 4.50ért.
a kollégák jó arcok voltak, láttam a 17 órai parádé felét. tetszett. egyszer végignézem az egészet.
hazajöttem. ezzel a istenbarmával baszakodtam meg a laptopjával, majd a csajommal skype-oltam. még 8 nap és itt is lesz. legjobb...
éjjel megjött melegke aka maxim, mert szarul érzem magam, hogy állandóan csak melegfrontnak meg mi a fenének hívom. beszéltünk pár szót, majd elnyomott az álom.
ma dayoff. takarítani fogok, mert egy kicsit is jobb ízlésű disznó elhányná magát már a bejáratnál. az biztos hogy ha tuniszka nem embereli meg magát és kezd el takarítani maga után, akkor hamarabb találkozik a turbános haverjával mint gondol rá és agyonverem a felmosófával.
vasárnap, április 25, 2010
párizs felett az ég
túlnyomórészt napos idő várható, átmeneti meleghullámokkal.
a napos idővel együtt a madárfütty is megérkezett és furcsa módon még éjjel is csicseregnek. ami igazán kellemes. most reggel fél kilenc van, ha kinézek az ablakon, mintha egy fotót bámulnék, egy levél sem rezzen a fákon, senki sem sétál munkába vagy isibe, álmos, vidéki vasárnap reggel van madárénekkel.
a btm ma bezár 2 hétre így én össze vissza fogok dolgozni. ma ha jól tudom valami space trader nevű helyen. ez nem tom pontosan mi lehet, de ha az otthon szerzett tapasztalataimból indulok ki, akkor valszeg tömött buszokon kell majd fiatalokat rávennem, hogy adják át a helyüket a nyugdíjasoknak.
újabb érdekes megfigyelést tettem miközben a békazabálókat lestem fél szemmel. minden 3ik ember arany-fekete három csíkos adidas old school melegítőben feszít. ez itt most nagyon menő... meg persze a karácsonyi lidércnyomás skeleton jack figura, aminek terjesztéséből mi, mint dizni kivesszük a részünket rendesen.
tegnap munka közben megint csak érdekes dolgot láttam, egyik teamleaderünk összeroppant. sajnos szó szerint. békésen majszoltam a hot dog-omat egy raklapon üldögélve és belgát hallgatva, amikor kivágódott az ajtó, zihálva és tántorogva kilépett rajta a tl, 30 éves egész csinos nő, két kezét a hasára szorítva, arcát agónia csavarta grimaszba. majd tett még két lépést és összeesett a betonon. lefektettük egy raklapra az árnyékba, kihívtuk a mentőt, ő szegény keservesen sírt. én odébb somfordáltam, mert éreztem, hogy segíteni nem tudok, próbáltam elővenni az elsősegély vizsgára megtanult tudást, de ahhoz kellett volna az is, hogy megértsem hol a hiba. kommunikálni viszont nem mertem vele. a mentők elvitték. többet nem tudni.
kiderült az is, hogy a hülyeség rekordere címre jogosan pályázok. itt görcsölök már lassan 2-3 hete ezen a nyavalyás szabadnapon és most mondják, hogy basszam meg egyszerűen csak nem kell bejönni. betelefonálok, hogy bocsi, ma nem tok jönni és ennyi. akkor nincs gáz. de így hogy kérek elutasítják és nem megyek be még rosszabb... csak érteném, hogy miért????? mi a fene bajuk van az egyenes úttal? mert akkor még tervezni is lehet? esetleg más valakit kereseni és nem a kész szitu előtt állni? nah de sebaj.
az is kiderült még, hogy nem valószínű, hogy kirúgnak engedetlenségemért, a próbaidő is lejárt már szerencsére, így valszeg egy warning letter-t fogok kapni, amiben van 17 deka ejyne bejnye egy kiskanál haragszomrád és egy marék előneforduljonmégegyszer. nah ennyit még bevesz a gyomrom bőven.
hazajövet az ajtómra egy kedves levélke volt tűzve. "pizza party a 3712-ben, várunk, az olasz csajok" rendben. bár tudtam ez egyet jelent az EDUÁRD név kiáltozásával kb 10 lány torkaszakadtából. nem is lett másképp. mindenki nagyon örült mindenkinek, fincsi volt a pizza, ők olaszul brekegtek, én csak bene bene meg néha cazzo. éjfélre már itthon is voltam.
éjjel kettő körül ébredtem a klímaváltozásra és az üvegházhatás első jeleként hazajött melegke. a szokásos diszkréciójával nekilátott azonnal zajt kelteni egy nagy zörgős bevásárló szatyorral és a kifogyhatatlan ruhakészletének jelentős százalékával. majd elaludt és 7kor újra kezdte. aztán vki felhívta és eltűzött. tuti h még visszajön, mert édes kis neszeszer-ét itt hagyta. nem is baj, mert meg kell vele beszélnem hogy 5e után 4 napig akkor se jöjjön ide ha üldözni kezdik és leáldoz a szivárványnak.
nemsokára indulok melózni. ennyi a történet.
a napos idővel együtt a madárfütty is megérkezett és furcsa módon még éjjel is csicseregnek. ami igazán kellemes. most reggel fél kilenc van, ha kinézek az ablakon, mintha egy fotót bámulnék, egy levél sem rezzen a fákon, senki sem sétál munkába vagy isibe, álmos, vidéki vasárnap reggel van madárénekkel.
a btm ma bezár 2 hétre így én össze vissza fogok dolgozni. ma ha jól tudom valami space trader nevű helyen. ez nem tom pontosan mi lehet, de ha az otthon szerzett tapasztalataimból indulok ki, akkor valszeg tömött buszokon kell majd fiatalokat rávennem, hogy adják át a helyüket a nyugdíjasoknak.
újabb érdekes megfigyelést tettem miközben a békazabálókat lestem fél szemmel. minden 3ik ember arany-fekete három csíkos adidas old school melegítőben feszít. ez itt most nagyon menő... meg persze a karácsonyi lidércnyomás skeleton jack figura, aminek terjesztéséből mi, mint dizni kivesszük a részünket rendesen.
tegnap munka közben megint csak érdekes dolgot láttam, egyik teamleaderünk összeroppant. sajnos szó szerint. békésen majszoltam a hot dog-omat egy raklapon üldögélve és belgát hallgatva, amikor kivágódott az ajtó, zihálva és tántorogva kilépett rajta a tl, 30 éves egész csinos nő, két kezét a hasára szorítva, arcát agónia csavarta grimaszba. majd tett még két lépést és összeesett a betonon. lefektettük egy raklapra az árnyékba, kihívtuk a mentőt, ő szegény keservesen sírt. én odébb somfordáltam, mert éreztem, hogy segíteni nem tudok, próbáltam elővenni az elsősegély vizsgára megtanult tudást, de ahhoz kellett volna az is, hogy megértsem hol a hiba. kommunikálni viszont nem mertem vele. a mentők elvitték. többet nem tudni.
kiderült az is, hogy a hülyeség rekordere címre jogosan pályázok. itt görcsölök már lassan 2-3 hete ezen a nyavalyás szabadnapon és most mondják, hogy basszam meg egyszerűen csak nem kell bejönni. betelefonálok, hogy bocsi, ma nem tok jönni és ennyi. akkor nincs gáz. de így hogy kérek elutasítják és nem megyek be még rosszabb... csak érteném, hogy miért????? mi a fene bajuk van az egyenes úttal? mert akkor még tervezni is lehet? esetleg más valakit kereseni és nem a kész szitu előtt állni? nah de sebaj.
az is kiderült még, hogy nem valószínű, hogy kirúgnak engedetlenségemért, a próbaidő is lejárt már szerencsére, így valszeg egy warning letter-t fogok kapni, amiben van 17 deka ejyne bejnye egy kiskanál haragszomrád és egy marék előneforduljonmégegyszer. nah ennyit még bevesz a gyomrom bőven.
hazajövet az ajtómra egy kedves levélke volt tűzve. "pizza party a 3712-ben, várunk, az olasz csajok" rendben. bár tudtam ez egyet jelent az EDUÁRD név kiáltozásával kb 10 lány torkaszakadtából. nem is lett másképp. mindenki nagyon örült mindenkinek, fincsi volt a pizza, ők olaszul brekegtek, én csak bene bene meg néha cazzo. éjfélre már itthon is voltam.
éjjel kettő körül ébredtem a klímaváltozásra és az üvegházhatás első jeleként hazajött melegke. a szokásos diszkréciójával nekilátott azonnal zajt kelteni egy nagy zörgős bevásárló szatyorral és a kifogyhatatlan ruhakészletének jelentős százalékával. majd elaludt és 7kor újra kezdte. aztán vki felhívta és eltűzött. tuti h még visszajön, mert édes kis neszeszer-ét itt hagyta. nem is baj, mert meg kell vele beszélnem hogy 5e után 4 napig akkor se jöjjön ide ha üldözni kezdik és leáldoz a szivárványnak.
nemsokára indulok melózni. ennyi a történet.
szombat, április 24, 2010
click clock
üdv barátaim
mester most írja hogy milyen másnapos, én arra gondolok, hogy szentéletű lettem ezen a helyen.
nem iszom, nem dohányzom és nem sexelek. isteni hely. abcinencia. kakót lehet inni.
ha megjön a fizu akkor tuti megváltozik az első és veszek magamnak egy kocka sört. a cigi nem is hiányzik, szóval azt nem nehéz feladni. ha megjön tiloska akkor meg a harmadik is megoldódik magától, szóval la vie et belle és egyéb közhelyek.
újra munkába álltam a két pihenőnap után. nincs ezzel semmi gond, szeretek bent lenni. az idő gyorsan száll, munkatársak egész jó fejek, csak azt a kurva szává-zást hagynák már abba.
itthon nem kommunikálok. tuniszka elvan magával én is nélküle. sőt néha az agyamra megy. pld rendkívül rendetlen és baszik mosogatni. melegfront nem jött azóta sem.
kicsit rezeg a léc alattam, és nem tom ki fognak e rúgni vagy sem, amiért engedetlen vagyok és ha tetszik ha nem szabaddá teszem magam. de egyáltalán nem is érdekel. majd én eldöntöm mikor mit csinálok.
mester most írja hogy milyen másnapos, én arra gondolok, hogy szentéletű lettem ezen a helyen.
nem iszom, nem dohányzom és nem sexelek. isteni hely. abcinencia. kakót lehet inni.
ha megjön a fizu akkor tuti megváltozik az első és veszek magamnak egy kocka sört. a cigi nem is hiányzik, szóval azt nem nehéz feladni. ha megjön tiloska akkor meg a harmadik is megoldódik magától, szóval la vie et belle és egyéb közhelyek.
újra munkába álltam a két pihenőnap után. nincs ezzel semmi gond, szeretek bent lenni. az idő gyorsan száll, munkatársak egész jó fejek, csak azt a kurva szává-zást hagynák már abba.
itthon nem kommunikálok. tuniszka elvan magával én is nélküle. sőt néha az agyamra megy. pld rendkívül rendetlen és baszik mosogatni. melegfront nem jött azóta sem.
kicsit rezeg a léc alattam, és nem tom ki fognak e rúgni vagy sem, amiért engedetlen vagyok és ha tetszik ha nem szabaddá teszem magam. de egyáltalán nem is érdekel. majd én eldöntöm mikor mit csinálok.
csütörtök, április 22, 2010
assassins on the stairs
napsütéses francia tavasz. ez látszik, ha kinézek az ablakon. olaszul beszélget egy fiú és egy lány az ajtó előtt. nem túl meglepő, több olasz szót hallok itt a lakóparkban mint franciát. kivéve amikor tuniszka rákapcsol, mert hatalmas lelkesedéssel beszéli le az ember füleit a fejéről.
kicsit romlott a morálom amióta parák vannak a szabadnappal. fel nem tudom fogni, hogy miért nem akarják megadni, hacsak azért nem, mert leszarják. egy vagyok a 14000 dolgozóból, találnak a helyemre azonnal másik húsz embert, minek túráztassák akkor magukat. ettől meg forr bennem a víz.
tegnap a parkban kolbászoltam. gondoltam lehet hogy már nincs is olyan sok időm itt, akkor meg kipróbálok ezt azt.
karib tenger kalózai. nah, ha már a film ez alapján készült, akkor meg kellene nézni.
már feltűnt az elején, hogy ide csak családosok jönnek kis kölkökkel, plusz nincs is biztonsági öv. de a hullámvasút ez úttal szó szerint értendő, mert végig vízen siklottunk. 5-tel. a lényeg a díszletekben rejtőzött. kalózok kalózkodtak a félsötétben.
ezután régi nagy kedvencem, egy másik film a csillagok háborúja vonzott magához. ezek sem hülyék teljesen, van itt karib kalóz, indiana jones, star wars. fura hogy a jurassic parkot nem ők jegyzik, pedig a dinókból tuti be tudnának szedni még pár kurva milliót.
nah a star wars...
egy hangár szerű folyosón várakoztam vagy 40 percet, míg beléphettem egy űrkabinnak berendezett mini moziba. 40 férőhelyes, székek vagy 6 sorban. biztonsági öv kötelező. mellettem egy kislány az anyukájához fordult és falfehéren kijelentette, hogy mami én hányni fogok. én is belesápadtam, majd anyuka megnyugtatott, hogy nem fog hányni. mmint a gyerek, nem anyuka.
a story a következő, a star wars légitársasággal éppen az endor erdeibe indulunk piknikre, amikor is vmi malör miatt az ismert halálcsillag elleni ostromba csöppenünk, fegyvertelenül, páncélzat nélkül és valszeg tom waits a pilóta, mert dobál a gép ide oda.
kiváncsi voltam meg tudják-e úgy csinálni, hogy tényleg hihető legyen, de a kivetítőn látott kép és a székek mozgása átadta a feelinget. repültünk, estünk-keltünk, lőttek ránk, menekültünk és közben mindenki visított...
a kiscsaj nem hányt, csak hisztizett a végén és az anyját okolta amiért ilyen borzalmakat kell átélnie.
azután bementem buzz lightyear istentudja mifenéjébe.
erről sokat nem írok, mert nincs mit. kocsik mennek síneken körbe, egy kezedben egy lézerpisztoly, a másikkal a kocsit forgathatod és a villogó Z betűket kell eltalálnod. 6 évesen tuti nagy flash.
ennyi izgalom elég is volt. kitaláltam egy új játékot. az egyik kioszktól elindulva hány lépést tudok úgy menni, hogy ne akarjanak eladni valami terméket. 47. ennyit tudtam és belebotlottam egy pizzázóba.
managerem faszfej, de emiatt nem fröcsögök többet.
ma is dayoff van. eddig tiloskával chat-elek. fürödtem és felöltöztem. ennyi. enni kellene, elmenni a bankba mert megjött a bankkártyám. és várok egy prg-t is hogy lejöjjön.
kicsit romlott a morálom amióta parák vannak a szabadnappal. fel nem tudom fogni, hogy miért nem akarják megadni, hacsak azért nem, mert leszarják. egy vagyok a 14000 dolgozóból, találnak a helyemre azonnal másik húsz embert, minek túráztassák akkor magukat. ettől meg forr bennem a víz.
tegnap a parkban kolbászoltam. gondoltam lehet hogy már nincs is olyan sok időm itt, akkor meg kipróbálok ezt azt.
karib tenger kalózai. nah, ha már a film ez alapján készült, akkor meg kellene nézni.
már feltűnt az elején, hogy ide csak családosok jönnek kis kölkökkel, plusz nincs is biztonsági öv. de a hullámvasút ez úttal szó szerint értendő, mert végig vízen siklottunk. 5-tel. a lényeg a díszletekben rejtőzött. kalózok kalózkodtak a félsötétben.
ezután régi nagy kedvencem, egy másik film a csillagok háborúja vonzott magához. ezek sem hülyék teljesen, van itt karib kalóz, indiana jones, star wars. fura hogy a jurassic parkot nem ők jegyzik, pedig a dinókból tuti be tudnának szedni még pár kurva milliót.
nah a star wars...
egy hangár szerű folyosón várakoztam vagy 40 percet, míg beléphettem egy űrkabinnak berendezett mini moziba. 40 férőhelyes, székek vagy 6 sorban. biztonsági öv kötelező. mellettem egy kislány az anyukájához fordult és falfehéren kijelentette, hogy mami én hányni fogok. én is belesápadtam, majd anyuka megnyugtatott, hogy nem fog hányni. mmint a gyerek, nem anyuka.
a story a következő, a star wars légitársasággal éppen az endor erdeibe indulunk piknikre, amikor is vmi malör miatt az ismert halálcsillag elleni ostromba csöppenünk, fegyvertelenül, páncélzat nélkül és valszeg tom waits a pilóta, mert dobál a gép ide oda.
kiváncsi voltam meg tudják-e úgy csinálni, hogy tényleg hihető legyen, de a kivetítőn látott kép és a székek mozgása átadta a feelinget. repültünk, estünk-keltünk, lőttek ránk, menekültünk és közben mindenki visított...
a kiscsaj nem hányt, csak hisztizett a végén és az anyját okolta amiért ilyen borzalmakat kell átélnie.
azután bementem buzz lightyear istentudja mifenéjébe.
erről sokat nem írok, mert nincs mit. kocsik mennek síneken körbe, egy kezedben egy lézerpisztoly, a másikkal a kocsit forgathatod és a villogó Z betűket kell eltalálnod. 6 évesen tuti nagy flash.
ennyi izgalom elég is volt. kitaláltam egy új játékot. az egyik kioszktól elindulva hány lépést tudok úgy menni, hogy ne akarjanak eladni valami terméket. 47. ennyit tudtam és belebotlottam egy pizzázóba.
managerem faszfej, de emiatt nem fröcsögök többet.
ma is dayoff van. eddig tiloskával chat-elek. fürödtem és felöltöztem. ennyi. enni kellene, elmenni a bankba mert megjött a bankkártyám. és várok egy prg-t is hogy lejöjjön.
szerda, április 21, 2010
grumpy
when the shit hits the fan...
ez egy fröcsögős, hupákolós post lesz!!!
ez is lehetne a cím. az van, hogy kb 1,5 hete kértem fizetés nélküli szabit. rendes szabadságunk itt nem lehet, mert szezonra jöttünk, de ez nem is fontos. jó az is ha nem fizetik.
tiloska kijön és vele szeretnék eltölteni pár romantikus napot, párizsban sétálással, kéz a kézbennel meg mindennel, ami még így lila ködben is tisztán látszik.
tegnap közölték, hogy ez itt nem a három kívánság és nincs szabadnap, különben sem nagyon érdekli őket, hogy ki látogat engem meg. hát azt nem is várom el tőlük. de az is biztos, hogy ezzel sokra nem mennek nálam. megnéztem a beosztásom, elmélkedtem és eldöntöttem, hogy egy napot beteg leszek. ennyi a történet.
rendesen felbőszítettek ezzel a fasz hozzáállással. mert ha arról lenne szó, hogy persze atti megnézzük mit lehet, de legyek megértő mert kurva sok a meló meg minden, akkor jó kitalálunk vmit. de még csak nyitva sincs a munkahelyem azon a héten, mivel felújítják. csak össze vissza dobálnak a parkban. plusz azt se tudták, hogy melyik napról brekegek, csak rávágták, hogy nem és kész.
megkérdeztem a beosztást író teamleader-t. ő azt mondta nem, kérdezzem meg a felettesét. megkérdeztem. azt mondta hogy egyeztetnie kell a felettesével. azon filózom, hogy ennél feljebb már csak akkor, ha felbérelem a szellemírtókat és egyenesen walt disney-től kérdezem meg, hogy vajon bedől-e az egész kurva dizniland ha atti nem megy be 2 napot dolgozni...
egyébként minden kerek.
pusztuljon a kapitalizmus!
ez egy fröcsögős, hupákolós post lesz!!!
ez is lehetne a cím. az van, hogy kb 1,5 hete kértem fizetés nélküli szabit. rendes szabadságunk itt nem lehet, mert szezonra jöttünk, de ez nem is fontos. jó az is ha nem fizetik.
tiloska kijön és vele szeretnék eltölteni pár romantikus napot, párizsban sétálással, kéz a kézbennel meg mindennel, ami még így lila ködben is tisztán látszik.
tegnap közölték, hogy ez itt nem a három kívánság és nincs szabadnap, különben sem nagyon érdekli őket, hogy ki látogat engem meg. hát azt nem is várom el tőlük. de az is biztos, hogy ezzel sokra nem mennek nálam. megnéztem a beosztásom, elmélkedtem és eldöntöttem, hogy egy napot beteg leszek. ennyi a történet.
rendesen felbőszítettek ezzel a fasz hozzáállással. mert ha arról lenne szó, hogy persze atti megnézzük mit lehet, de legyek megértő mert kurva sok a meló meg minden, akkor jó kitalálunk vmit. de még csak nyitva sincs a munkahelyem azon a héten, mivel felújítják. csak össze vissza dobálnak a parkban. plusz azt se tudták, hogy melyik napról brekegek, csak rávágták, hogy nem és kész.
megkérdeztem a beosztást író teamleader-t. ő azt mondta nem, kérdezzem meg a felettesét. megkérdeztem. azt mondta hogy egyeztetnie kell a felettesével. azon filózom, hogy ennél feljebb már csak akkor, ha felbérelem a szellemírtókat és egyenesen walt disney-től kérdezem meg, hogy vajon bedől-e az egész kurva dizniland ha atti nem megy be 2 napot dolgozni...
egyébként minden kerek.
pusztuljon a kapitalizmus!
vasárnap, április 18, 2010
you still can find some room
jó reggelt barátim
hogy vagytok? én istenien.
a munka megy. 6 nap most egyhuzamban, ami elég fárasztó, de ez egy ilyen műfaj. öcskös pld állandóan így melózik. nem is értem hogyan bírja.
úgy volt, hogy összetűzésbe kerülök az egyik teamleaderrel, de megfutamodott. most már nem a borotválkozás miatt, mert azt elvégzem rendesen. basszák meg, babyface s65 vagyok itt, legyen meg az örömük. majd ha hazamegyek behozom a lemaradást és barcelonából már úgy jövök haza, mint rumcájsz.
pont jól fog jönni majd az otthoni munka kereséshez. nah ebbe bele sem gondolok.
valamelyik nap megint kirúgtam a hámból és a menzán ebédeltem 2,90ért egy fél grillcsirkét rosejbnivel. elég koraszülött egy madárka lehetett, de sebaj befaltam mind. ami érdekes, hogy ezek itt még a madarat is késsel villával eszik. én nekiálltam kézzel persze, mint anna karenje. néztek is rám furcsán, hogy ez a barbár cowboy rudapitekusz honnan szakadt ide? úgy tűnik, hogy éttermi fogyatékos vagyok. leszarom.
tegnap a magyar - észt csapat csapott ivós zenés pités mulatságot. mivel nem bírtam már elviselni a rádióból áradó zenét átvittem a laptopot és hangfalakat és megtáncoltattam őket picit. majd mint rómeó papucsban, rohantam haza chat-elni. de hát ez a legjobb dolog a napban...
ők visszanyomták a rádiót és kiitták a maradék vodkát.
reggel lementem egy baguette-ért és most nekiállok hot dogot gyártani, közben elvis-t hallgatva. az élet szép. az ég kék, a víz nedves, a nők...
hogy vagytok? én istenien.
a munka megy. 6 nap most egyhuzamban, ami elég fárasztó, de ez egy ilyen műfaj. öcskös pld állandóan így melózik. nem is értem hogyan bírja.
úgy volt, hogy összetűzésbe kerülök az egyik teamleaderrel, de megfutamodott. most már nem a borotválkozás miatt, mert azt elvégzem rendesen. basszák meg, babyface s65 vagyok itt, legyen meg az örömük. majd ha hazamegyek behozom a lemaradást és barcelonából már úgy jövök haza, mint rumcájsz.
pont jól fog jönni majd az otthoni munka kereséshez. nah ebbe bele sem gondolok.
valamelyik nap megint kirúgtam a hámból és a menzán ebédeltem 2,90ért egy fél grillcsirkét rosejbnivel. elég koraszülött egy madárka lehetett, de sebaj befaltam mind. ami érdekes, hogy ezek itt még a madarat is késsel villával eszik. én nekiálltam kézzel persze, mint anna karenje. néztek is rám furcsán, hogy ez a barbár cowboy rudapitekusz honnan szakadt ide? úgy tűnik, hogy éttermi fogyatékos vagyok. leszarom.
tegnap a magyar - észt csapat csapott ivós zenés pités mulatságot. mivel nem bírtam már elviselni a rádióból áradó zenét átvittem a laptopot és hangfalakat és megtáncoltattam őket picit. majd mint rómeó papucsban, rohantam haza chat-elni. de hát ez a legjobb dolog a napban...
ők visszanyomták a rádiót és kiitták a maradék vodkát.
reggel lementem egy baguette-ért és most nekiállok hot dogot gyártani, közben elvis-t hallgatva. az élet szép. az ég kék, a víz nedves, a nők...
péntek, április 16, 2010
csicseregnek a madarak. az ablakom kitárva. tuniszka alszik a másik szobában, melegfront nem jelentkezett már másfél hete, rájött, hogy valaki beköltözött és inkább ide se jön. fine by me.
kitakarítottam az ágya alatt, mert már nagyon zavart a mocsok amiben eddig élhetett, találtam egy star wars monopolyt meg egy használt óvszert. nem akarom tudni merre járt benne...
ismét munkába álltam. hála istennek. már szinte hiányzott. hála a busznak fél órával előbb értem be. nem tudtam mit kezdeni magammal, így nekiálltam a csipogókat feltűzni a mikiegeres türcsikre. nem bonyolult a feladat, adva van egy műanyag darab ami tüske, a másik oldalára egy másik műanyag darab, benne tinta és egy foglalat a tűnek. csak mágnessel lehet leszedni a ruhadarabról. különben szétfolyik a tinta és baszhatod.
nah épp összedugnám ezt a két komponenst, amikor is leállítottak, hogy még nem kezdődött el a munkaidőm és nem csekkoltam be.
nem gond mondom, uncsizom, segítek.
arról szó sem lehet.
de nekem tényleg nem gond.
nem. mert ha megszúrom magam a tűvel, akkor az nem munkahelyi baleset és a teamleadert veszik komolyan elő, hogy miért engedett dolgozni.
el sem akartam hinni...
kimentem friss levegőt szívni. sok kartondoboztól alig tudtam kinyitni az ajtót, a présgép, ami egy hatalmas kék monstrum 9 lépésre, csak bele kell hajigálni. felmarkoltam egy adagot és belehajítottam a szörny tátott szájába. megint rám szóltak. mit csinálok? nah ne vicceljetek bazmeg, 3 lépést csak meg tudok tenni. nem. nem lehet. ha elesek akkor mi lesz? ezt nem lehet.
mindegy, így is lehet. becsekkoltam percre pontosan, majd végre legitim dolgoztam.
a nap eltelt gyorsan. sok látogató. néha kavarás. páran elviselhetetlenül hülyék. mint mindenhol.
a rendszer nem valami rugalmas de próbálgatom a határaimat.
a munkaidő úgy oszlik meg, hogy a végén 20.45től van negyedóra pihim. 20.59kor pedig ki kell csekkolni. ez viszont azzal jár, hogy lekésem a buszom és várhatok egy órát. ami szopó. megkértem a teamleadert hogy had öltözzek át és csekkoljak ki az öltözőben, ami egyébként szigorúan tilos. megengedte. elértem a buszt. éljen.
felugrottam a csajokhoz. ittam 3 sört, 2,5 decis palackok, nem nagy kunszt benyomni egy szuszra. elvileg valami party volt itt az éjjel. a buszon összefutottam egy lánnyal, aki elhívott. beszélgettünk, örült neki, hogy jo fejek a kollégáim. rácsodálkoztam hogy ismeri őket. közölte, hogy együtt dolgozunk basszam meg és szedjem kicsit össze magam. najó, ha te mondod...
de nem mentem bulizni az éjjel. tiloskával chat-eltem, majd bedőltem az ágyba.
most meg most van. mehetek megint melózni mindjárt.
peace out
kitakarítottam az ágya alatt, mert már nagyon zavart a mocsok amiben eddig élhetett, találtam egy star wars monopolyt meg egy használt óvszert. nem akarom tudni merre járt benne...
ismét munkába álltam. hála istennek. már szinte hiányzott. hála a busznak fél órával előbb értem be. nem tudtam mit kezdeni magammal, így nekiálltam a csipogókat feltűzni a mikiegeres türcsikre. nem bonyolult a feladat, adva van egy műanyag darab ami tüske, a másik oldalára egy másik műanyag darab, benne tinta és egy foglalat a tűnek. csak mágnessel lehet leszedni a ruhadarabról. különben szétfolyik a tinta és baszhatod.
nah épp összedugnám ezt a két komponenst, amikor is leállítottak, hogy még nem kezdődött el a munkaidőm és nem csekkoltam be.
nem gond mondom, uncsizom, segítek.
arról szó sem lehet.
de nekem tényleg nem gond.
nem. mert ha megszúrom magam a tűvel, akkor az nem munkahelyi baleset és a teamleadert veszik komolyan elő, hogy miért engedett dolgozni.
el sem akartam hinni...
kimentem friss levegőt szívni. sok kartondoboztól alig tudtam kinyitni az ajtót, a présgép, ami egy hatalmas kék monstrum 9 lépésre, csak bele kell hajigálni. felmarkoltam egy adagot és belehajítottam a szörny tátott szájába. megint rám szóltak. mit csinálok? nah ne vicceljetek bazmeg, 3 lépést csak meg tudok tenni. nem. nem lehet. ha elesek akkor mi lesz? ezt nem lehet.
mindegy, így is lehet. becsekkoltam percre pontosan, majd végre legitim dolgoztam.
a nap eltelt gyorsan. sok látogató. néha kavarás. páran elviselhetetlenül hülyék. mint mindenhol.
a rendszer nem valami rugalmas de próbálgatom a határaimat.
a munkaidő úgy oszlik meg, hogy a végén 20.45től van negyedóra pihim. 20.59kor pedig ki kell csekkolni. ez viszont azzal jár, hogy lekésem a buszom és várhatok egy órát. ami szopó. megkértem a teamleadert hogy had öltözzek át és csekkoljak ki az öltözőben, ami egyébként szigorúan tilos. megengedte. elértem a buszt. éljen.
felugrottam a csajokhoz. ittam 3 sört, 2,5 decis palackok, nem nagy kunszt benyomni egy szuszra. elvileg valami party volt itt az éjjel. a buszon összefutottam egy lánnyal, aki elhívott. beszélgettünk, örült neki, hogy jo fejek a kollégáim. rácsodálkoztam hogy ismeri őket. közölte, hogy együtt dolgozunk basszam meg és szedjem kicsit össze magam. najó, ha te mondod...
de nem mentem bulizni az éjjel. tiloskával chat-eltem, majd bedőltem az ágyba.
most meg most van. mehetek megint melózni mindjárt.
peace out
szerda, április 14, 2010
late night tales
szép estét, itt a Love FM 69.69 különkiadása...
a ma esti adásunkat nagymami tiszteletére és a winamp szeszélyének jóvoltából Péter Máté - Elmegyek című számával kezdjük. nagyon találó a dal, mivel én sem tok a seggemen ülni, de én legalább a jóbarátoktól el szoktam búcsúzni, nagy dajdajjal... annyiból is sántít a nóta, hogy nem azért megyek világgá, hogy megtaláljak valami nőneműt, mert azon már túl is vagyok, sőt, otthon is maradt. különben is arról nem énekel, hogy hova a tehénbe megy el, mert azt mondja, hogy fingja sincs merre van a luvnya. se füle se farka ennek a nótának nagyi bakker, én meg 8 évesen erre pogóztam a szőnyegen.
mivel a magyar mappából csemegézünk ma, így egy másik love song jön anyanyelvemen, Miklós Varga -Európa, nah ennek sincs semmi értelme. igen hallgatóim, ez a Love FM 69.69, csupa szerelmes szám, hülyébbnél hülyébb szövegekkel. hallgassátok...
meanwhile...
pár szót ejtünk nappali foglalatosságunkról, azaz arról, hogy mi a szitu a diznivilágban.
kezdem az első és legfontosabb dizni szabállyal, ami így hangzik:
Tiszteld a Varázst!
szép igaz? ha mosóporon lenne vagy egy másik rádió szignálja, akkor csak röhögnék rajta. így hogy a mindennapjaim része már másként látom. a varázslat itt van, csak rá kell nézni az emberekre, természetesen főleg a csemetékre, akik annak megfelelően, hogy melyik helyszínen vannak átveszik annak hangulatát. az élet játszótér, igaz? engem naponta 10-12 kiskölök lövöldöz le az kis ujjacskájával anyuka által frissen vásárolt cowboy kalapban. itt jön be a képbe a díszlet ára. mert az úgy nevezett varázslat, csak abban segít, hogy beindítsa a fantáziád és megteremtse a légkört ahhoz, hogy el merd már engedni magad és megkockáztatva azt hogy kiröhögnek elhidd, hogy a vadnyugaton vagy vagy egy űrsiklóban, a végzett templomában vagy a halálcsillagon. dizni add alád egy vurslit, beöltözteti az összes munkását maskarákba és éppen hogy csak szájba nem vág, hogy érezd már jól magad geci. én élvezem. jó sétálgatni. jó dolgozni.
szeretem a nem hétköznapi dolgokat. a kommunában egyik legjobb volt felébredni a lk-ban, kinézni az ablakon, látni a lovakat, ahogy legelnek, hallani a traktort, amint száguld a porúton és a platánfák alatt együtt enni a többiekkel.
most a vadnyugaton vagyok, mögöttem egy gőzhajó sípja tudatja az emberekkel, hogy megérkezett és kikötéshez készül, gyerekek visítanak a hullámvasút kanyarjaiban.
kicsit konkrétabb dolgokról is essék szó. itt két dokument, ami kötelező minden időben. az egyik egy hitelkártyához hasonló mágneskártya. ezzel lehet belépni a parkba, elkezdeni a munkát, befejezni azt és pénzt is lehet rátölteni és azzal fizetni a menzán, plusz ezzel lehet belépni a lakóparkunkba. hasznos jószág.
a másik dolog egy ruhára tűzhető névtábla. dizni, új generáció, ATTILA. voltam eddig. viszont elvesztettem. nem is én lennék ha nem. szóval holnaptól DOMINIQUE. ez még mindig jobb, mintha nem lenne rajtam semmi név.
az élet a munkán túl sem rossz. most volt 2 szabadnapom egymás után. nem csináltam semmi különöset. jah de. antiszoc voltam. egyedül a lakótársammal beszélgettem tuniszkával .egész jó arc. kerültem mindenki más társaságát, egy kedves szavam sem volt senkihez.
nah ez mégsem teljesen igaz, mert este mézédes szavakat suttogtam az internetbe, de ez betudható másállapotomnak. btw tiloska 20 nap múlva itt landol párizsban és karjaim között.
holnap 13kor kezdek. addig még be kell mennem a bankba, hogy legyen bankkártyám.
eddig fél hónap telt el. még van 4,5. nem kevés. azután egy kis barcelona, majd egy egész új életérzés. fel vagyok dobva.
a ma esti adásunkat nagymami tiszteletére és a winamp szeszélyének jóvoltából Péter Máté - Elmegyek című számával kezdjük. nagyon találó a dal, mivel én sem tok a seggemen ülni, de én legalább a jóbarátoktól el szoktam búcsúzni, nagy dajdajjal... annyiból is sántít a nóta, hogy nem azért megyek világgá, hogy megtaláljak valami nőneműt, mert azon már túl is vagyok, sőt, otthon is maradt. különben is arról nem énekel, hogy hova a tehénbe megy el, mert azt mondja, hogy fingja sincs merre van a luvnya. se füle se farka ennek a nótának nagyi bakker, én meg 8 évesen erre pogóztam a szőnyegen.
mivel a magyar mappából csemegézünk ma, így egy másik love song jön anyanyelvemen, Miklós Varga -Európa, nah ennek sincs semmi értelme. igen hallgatóim, ez a Love FM 69.69, csupa szerelmes szám, hülyébbnél hülyébb szövegekkel. hallgassátok...
meanwhile...
pár szót ejtünk nappali foglalatosságunkról, azaz arról, hogy mi a szitu a diznivilágban.
kezdem az első és legfontosabb dizni szabállyal, ami így hangzik:
Tiszteld a Varázst!
szép igaz? ha mosóporon lenne vagy egy másik rádió szignálja, akkor csak röhögnék rajta. így hogy a mindennapjaim része már másként látom. a varázslat itt van, csak rá kell nézni az emberekre, természetesen főleg a csemetékre, akik annak megfelelően, hogy melyik helyszínen vannak átveszik annak hangulatát. az élet játszótér, igaz? engem naponta 10-12 kiskölök lövöldöz le az kis ujjacskájával anyuka által frissen vásárolt cowboy kalapban. itt jön be a képbe a díszlet ára. mert az úgy nevezett varázslat, csak abban segít, hogy beindítsa a fantáziád és megteremtse a légkört ahhoz, hogy el merd már engedni magad és megkockáztatva azt hogy kiröhögnek elhidd, hogy a vadnyugaton vagy vagy egy űrsiklóban, a végzett templomában vagy a halálcsillagon. dizni add alád egy vurslit, beöltözteti az összes munkását maskarákba és éppen hogy csak szájba nem vág, hogy érezd már jól magad geci. én élvezem. jó sétálgatni. jó dolgozni.
szeretem a nem hétköznapi dolgokat. a kommunában egyik legjobb volt felébredni a lk-ban, kinézni az ablakon, látni a lovakat, ahogy legelnek, hallani a traktort, amint száguld a porúton és a platánfák alatt együtt enni a többiekkel.
most a vadnyugaton vagyok, mögöttem egy gőzhajó sípja tudatja az emberekkel, hogy megérkezett és kikötéshez készül, gyerekek visítanak a hullámvasút kanyarjaiban.
kicsit konkrétabb dolgokról is essék szó. itt két dokument, ami kötelező minden időben. az egyik egy hitelkártyához hasonló mágneskártya. ezzel lehet belépni a parkba, elkezdeni a munkát, befejezni azt és pénzt is lehet rátölteni és azzal fizetni a menzán, plusz ezzel lehet belépni a lakóparkunkba. hasznos jószág.
a másik dolog egy ruhára tűzhető névtábla. dizni, új generáció, ATTILA. voltam eddig. viszont elvesztettem. nem is én lennék ha nem. szóval holnaptól DOMINIQUE. ez még mindig jobb, mintha nem lenne rajtam semmi név.
az élet a munkán túl sem rossz. most volt 2 szabadnapom egymás után. nem csináltam semmi különöset. jah de. antiszoc voltam. egyedül a lakótársammal beszélgettem tuniszkával .egész jó arc. kerültem mindenki más társaságát, egy kedves szavam sem volt senkihez.
nah ez mégsem teljesen igaz, mert este mézédes szavakat suttogtam az internetbe, de ez betudható másállapotomnak. btw tiloska 20 nap múlva itt landol párizsban és karjaim között.
holnap 13kor kezdek. addig még be kell mennem a bankba, hogy legyen bankkártyám.
eddig fél hónap telt el. még van 4,5. nem kevés. azután egy kis barcelona, majd egy egész új életérzés. fel vagyok dobva.
szombat, április 10, 2010
should i?
belekezdjek így késő este at all?
elkezdem, aztán majd befejezem egyszer. elhelyezkedtem kényelmesen. itt az ágyamon, nettel teli a szobám, elvis szól.
tökéletes. najó tiloska társaságát tudnám még díjazni, de alszom 25öt és meglesz az is.
itt sok minden megváltozott. kezd a társaság összerázódni. a magyar brancs kibővült kelet európával. van már egy orosz és egy észt csapattag is.
a munkahelyen minden kerek. az esetek nagy részében fotókat árulok a látogatóknak. ami minden csak nem pihentető. szünet akkor van, amikor kinézünk az ajtón és azt látjuk, hogy 101. ami annyit jelent, hogy leállt a hullámvasút. megszerelik pár perc alatt és minden megy tovább. én is ültem már rajta, tényleg nagyon jó. bár ez még a szelídebb fajta.
éerdekes dolog ez a hullámvasút dolog. próbálom megfejteni, hogy mi is a nagy flash benne... hiszen annyit tud, hogy váratlanul felgyorsul, meg a centrifugális erő neki paszíroz a kocsi oldalának. vagy visítani jó? megijedni? a liftes móka talán könnyebben ad választ a kérdésre. hiszen a világon semmiből nem áll, mint hogy leszakad a lift. és zuhansz. azzal a tudattal, hogy tuti hogy biztonságos és élve meg fogod úszni.
akkor tehát a biztonságos ijedség az ami fasza? vagy a sebesség? végül is gokartozás közben is éreztem. de azt legalább én vezettem. nem jövök rá.
ennyi szót nem is érdemel a téma.
visszatért a lakótársam tunéziából. plusz beköltözött mellé egy spanyol srác. jó arcok mind a ketten. melegke nincs itt. nem is hiányzik. maradjon is így távol.
megvolt ma az első bbq sütés előttünk a dombos rétecskén. ha jól hallottam akkor angolok követték el.
a mi brigádunk palacsintát sütött. sajtos sonkásat meg nutellásat. fél centi vastag tésztásat. én hazaszaladtam megnézni h tiloska online van e, beszéltem vele majd egy órát, visszamentem, megtanítottam őket bash-ozni, de addigra már segg részeg volt mind. a spanyol srác rendre bemondta, hogy hetven akármennyi, amit egy hatoldalú kockából teljesítmény kihozni.
itthon még nagy hupákolás volt pár perce. most elcsendesedett. alszanak. én is elteszem magam, hogy csak 24 legyen.
holnap dayoff. nézek bringát...
aludjatok jól.
elkezdem, aztán majd befejezem egyszer. elhelyezkedtem kényelmesen. itt az ágyamon, nettel teli a szobám, elvis szól.
tökéletes. najó tiloska társaságát tudnám még díjazni, de alszom 25öt és meglesz az is.
itt sok minden megváltozott. kezd a társaság összerázódni. a magyar brancs kibővült kelet európával. van már egy orosz és egy észt csapattag is.
a munkahelyen minden kerek. az esetek nagy részében fotókat árulok a látogatóknak. ami minden csak nem pihentető. szünet akkor van, amikor kinézünk az ajtón és azt látjuk, hogy 101. ami annyit jelent, hogy leállt a hullámvasút. megszerelik pár perc alatt és minden megy tovább. én is ültem már rajta, tényleg nagyon jó. bár ez még a szelídebb fajta.
éerdekes dolog ez a hullámvasút dolog. próbálom megfejteni, hogy mi is a nagy flash benne... hiszen annyit tud, hogy váratlanul felgyorsul, meg a centrifugális erő neki paszíroz a kocsi oldalának. vagy visítani jó? megijedni? a liftes móka talán könnyebben ad választ a kérdésre. hiszen a világon semmiből nem áll, mint hogy leszakad a lift. és zuhansz. azzal a tudattal, hogy tuti hogy biztonságos és élve meg fogod úszni.
akkor tehát a biztonságos ijedség az ami fasza? vagy a sebesség? végül is gokartozás közben is éreztem. de azt legalább én vezettem. nem jövök rá.
ennyi szót nem is érdemel a téma.
visszatért a lakótársam tunéziából. plusz beköltözött mellé egy spanyol srác. jó arcok mind a ketten. melegke nincs itt. nem is hiányzik. maradjon is így távol.
megvolt ma az első bbq sütés előttünk a dombos rétecskén. ha jól hallottam akkor angolok követték el.
a mi brigádunk palacsintát sütött. sajtos sonkásat meg nutellásat. fél centi vastag tésztásat. én hazaszaladtam megnézni h tiloska online van e, beszéltem vele majd egy órát, visszamentem, megtanítottam őket bash-ozni, de addigra már segg részeg volt mind. a spanyol srác rendre bemondta, hogy hetven akármennyi, amit egy hatoldalú kockából teljesítmény kihozni.
itthon még nagy hupákolás volt pár perce. most elcsendesedett. alszanak. én is elteszem magam, hogy csak 24 legyen.
holnap dayoff. nézek bringát...
aludjatok jól.
kedd, április 06, 2010
98
2010.04.05 23:15 hétfő este későn fáradtan. 98
elkedtem a munkanapokat 100-tól vissza számolni. miért 100-tól? mert kerek szám és kb annyi van még hátra. persze kiszámolhatnám pontosan is, de nem fogom. tetszik a 100. és már úgyis csak 98.
boldog húsvétot lányok.loccs loccs, fröccs, fröccs…
fröcsről jut eszembe, hogy még a maradék pénzemből venni kellene egy kanna bort meg szódát és mindjárt feldobná az estém.
bementem melózni 14-re. simán beértem, átöltöztem. jó fejek a kollégáim. kicsit meg vannak kavarodva, mert magyart most láttak először és egyből kettő is dolgozik náluk plusz mind a ketten attilák vagyunk. én még kicsit haverkodom, majd átkeresztelkedem super65-re.
ma már szerencsére a helyemen melóztam. a big thunder mountain photo részlegen. mellem dagad a büszkeségtől ám J vicc nélkül. így az első nap után annyit mondhatok, hogy a legjobb hely. nem vagyunk sokan, így meg tudom jegyezni az arcokat és nem személytelenül sodródunk csak egymás mellett, van meló rengeteg, így gyorsan telik a nap, plusz az egymásra utaltság miatt gyorsan bound-olunk. már ledumáztam velük, hogy őket nem zavarja ha borostás vagyok. :)
a vendégek némelyike megérdemelné az aranyfaszkorbács díjat. tipikusan az a mentalitás, hogy eljöttem ide gecc, beifzettem a sok lét a belépőre, nah akkor innen kezdve mindenki aki itt maskarában dolgozik a csicskám. én még türelmes vagyok és olyan ford perfect-es vigyort veszek fel, kollégáim keményebbek, helyre is rakják azt akinél elengedett a ragasztó.
sok orosz látogató van. náluk tapasztaltam, hogy a türelem nem erős oldaluk. meg vígan cigiznek a pult előtt, amikor az egész parkban van összesen kb 3 kijelölt dohányzó hely, és mondanom sem kell, hogy egyik sem a btm photo.
hogy az élet ne csak habostorta legyen megemlítem azt is, hogy lehetlenség volt elérni a buszomat este tíz óra húszkor és nem akartam 50 percet várakozással tölteni, így ma is hazasétáltam. 40 perc, se több se kevesebb. sima ügy. azt hallottam, hogy ma este egy magyar lány főz vacsit a nem túl népes, kb 4 fős magyar tábornak. bekopogtam,de senki sem nyitott ajtót. gondolom már rég kihült a gyomrukban a gulyás. L
nincs valami nagy szociális élet itt. klikkesednek a nációk, a partymagyarok meg úgy látszik még nem jöttek el.
tiloska írt, hogy talált robbanócukorkás milkát. nah még jobban várom, hogy kijöjjön. én az utolsó 3 hétben azt kutattam budapesten a cityben, de sehol sem leltem. pedig az a legjobb csoki a világon.
elfáradtam. otthon játszottam az eszem, hogy ugyan 7 óra munka egy nap, mi az nekem blah blah, barátaimnak lett igazuk. fárasztó ez bizony. folyamatosan jönnek az emberek, bemondanak egy számot, amit akkor olvastak le a kivetítőről, amikor kimásztak a hullámvasútból és meglátták a képüket, amint torzultan grimaszol. megnézzük a képet együtt, nagyítgatom, tili tolizom, megbeszélem velük, hogy mennyit is nyomtassak, kifizetik, keretbe helyezem, odaadom, elköszönük és jön a következő. nem bonyolult. persze nem is emberek lennénk, ha nem tudnánk megbonyolítani. és valamiért mindig azok pöcsölnek a legtöbbet a képpel és átméreteztetik velem 4szer, akiknek ingyen kuponjuk van. aki fizet érte, az megnézi, rábólint, elteszi a kandalló fölé és elégedeten iszogatja mellette a teát hosszú téli estén. az ingyenmókusok meg bakker variálnak, rá akarják tetetni a nagyit is, sebaj hogy ő nem is volt a hullámvasúton, mert ’43 nyara óta nem ült még vonatra sem.
semmi gond, így kerek. webáruházjónapotkívánok.
jó lett volna ma még ránézni a netre. L biztos kaptam levelet. biztos szép dolgok vannak benne. biztos örülnék neki.
hétfő, április 05, 2010
boris...
2010.04.04 12:52 itthon, első dayoff-om…
tegnap 11-re mentem melózni, a photo-ból átküldtek a szembe lévő üzletbe, hogy jelentkezzek be. elmagyarázták az alap dolgokat, mi merre hány méter, majd elküldtek az elsősegélyre, hogy vételezzek egy borotvát, némi balzsamot és a wc-ben borotválkozzak meg, mert így nem kerülhetek a látogatók szeme elé. lenyeltem a békát és belementem a dologba…
hip hop fiatalodtam 7 évet, elkezdtem melózni. a lány aki betanított már 8 éve ott dolgozik, kedves volt, de nem maradt mellettem fél óránál tovább, magamra maradva próbáltam helyt állni egy esős szombati napon, a vevők pedig jöttek a plüssmackókkal, pólókkal, nyalókákkal ezzel azzal…
furák itt a munkaviszonyok. minden kasszást óránként áttesznek egy másik kasszához (van vagy 7), mert nagyon unalmas lenne egy helyben sok sok órán át, plusz egy nap ha jól értettem akkor max 3 vagy 4 órát kasszázhatsz, mert megerőltető. nah erről sztem pár cba-ban dolgozó, szabadidejében 3 büdös kölköt nevelő asszony tudna szólni egy két keresetlen szót.
a nap legviccesebb része amikor visszasétálok az imagination épületbe, ahol az öltöző van. az úton szembe jön velem, 2 portás, micimackó, 1 cowboy, 3an szerelő ruhában, 1 obi van kenobi, 2 séf, tűzoltók, királykisasszonyok, pincérek
átöltöztem, lekéstem a buszt, 40 percet kellett volna várni rá. nah engem nem olyan fából faragtak, mint aki egy helyben tud maradni 40 percig egy megállóban, így inkább neki indultam gyalog. kb tudtam, hogy merre kell menni, mert bár a busz rengeteget kanyarog, de a kisváros nevét ahol lakom megjegyeztem. bíztam a közlekedési táblákban és bejött. 45 perc kellemes séta után megérkeztem. bringával 20 percnél nem több. most már tuti h szereznem kell egy cangát. várjon a buszra a fene, meg fizesse a bérletet a pék.
egyből felmentem magyar barátaimhoz, beszélgettünk, lecsekkoltam a leveleimet. kaptam rengeteget J
éjfél körül értem haza, melegfront volt a nappaliban. végre tudtunk váltani pár szót. nevére nem emlékszem, de megnyugtatott, hogy nem költözött vissza, csak még ma alszik itt, majd megy vissza a barátjához. fine by me. aludtam, felkeltem ma 11kor. magyarok plusz mail check. mind a hármunknak ma van dayoff, de annyira tré az idő, hogy nincs értelme meg kedvünk se menni sehova. bár ha így megy tovább akkor bemegyek a parkba felülök erre arra.
addig is, hazajöttem, csináltam rántottát, majd nekiálltam kitakarítani a hűtőt. sötétbarna koszréteget kellett lesikálnom a polcokról. ég is a pofám, mert én meg a mikrót hagytam otthon ilyen állapotban. bocsi szami. tényleg.
netem még mindig nincs sajnos. pedig akkor tuti jobb lenne. beszélni veletek. irogatni.
van itt pár szemtelen macska, akik bepróbálkoznak jönni. itt kergetem őket. jah melegke ezer méter mélyen alszik a szobában, hogy baszná meg. így nem akarok elkezdeni zenét hallgatni vagy lövöldözni. tudtam én, hogy a dayoff-ok lesznek a legnehezebbek. azt számoltam, hogy kb 100 munkanapot akarok itt eltölteni, amiből eltelt mondjuk 1. azaz már csak 99 van hátra addig, hogy hazamenjek és jól beilleszkedjek és rendes ember legyek. J mint mondtam már a kalandozás itt véget is ért. másra vágyom.
17:16
sétáltam a tónál. el is küldöm este mailben a képet tiloskának. melegke felébredt, nem beszélget velem. annyira nem is bánom a dolgot. nem pakol. tegnap azt mondta h lelép. nehogy nekem itt maradjon. fenének sem kell egy olyan szobatárs, akivel nem lehet dumázni és még buzi is. nem vagyok homofób mielőtt vki rám sütné eme bélyeget. az jobban zavar benne, hogy egy értelmes mondatot nem nyögött még ki magától, mint az hogy a fiúkat szereti. sebaj. a tunéziai mókus megígérte, hogy átköltözhetek hozzá. inkább egy muszlim. J
éhes vagyok. csinálok vmi hamikát. majd még jelentkezem.
2010.04.05. hétfő reggel 09:25 itthon
este elég kocka voltam. ültem a gép előtt egy magyar haverral és nyomtuk a homm5-öt.
felkeltem reggel fél nyolckor, teljesen magamtól, engedtem vizet a kádba, bemásztam, közben boris nyomatta a house-t és azon filóztam, hogy eltelt az első hét. innen már könnyebb lesz. letudva a kezdeti izgalom, a betanulás hosszú és uncsi órái, a lányka hiánya állandósult, de kijön májusban, ami már nincs is messzi…
nagyon szeretem a reggeleket. csipős a levegő, csend van, nincs forgalom, nincsenek emberek az utcán, jó érzés lesétálni a boltba, majd át a pékségbe és a baguettet a hónom alá csapva hazasétálni. most gesztenye lekváros kenyeret majszolgatok, majd viszek haza jucusnak, tudom, hogy ő nagy rajongója. ma csak 14-re megyek melózni, így időm van még bőven. ránézek még munka előtt a netre. J így, hogy a net nem a csapból folyik vagy éppen kisvámpír hozza zsákban minden reggel sokkal értékesebb minden apró levél amit kapok. a várakozás felpoliroz mindent.
tegnap 11-re mentem melózni, a photo-ból átküldtek a szembe lévő üzletbe, hogy jelentkezzek be. elmagyarázták az alap dolgokat, mi merre hány méter, majd elküldtek az elsősegélyre, hogy vételezzek egy borotvát, némi balzsamot és a wc-ben borotválkozzak meg, mert így nem kerülhetek a látogatók szeme elé. lenyeltem a békát és belementem a dologba…
hip hop fiatalodtam 7 évet, elkezdtem melózni. a lány aki betanított már 8 éve ott dolgozik, kedves volt, de nem maradt mellettem fél óránál tovább, magamra maradva próbáltam helyt állni egy esős szombati napon, a vevők pedig jöttek a plüssmackókkal, pólókkal, nyalókákkal ezzel azzal…
furák itt a munkaviszonyok. minden kasszást óránként áttesznek egy másik kasszához (van vagy 7), mert nagyon unalmas lenne egy helyben sok sok órán át, plusz egy nap ha jól értettem akkor max 3 vagy 4 órát kasszázhatsz, mert megerőltető. nah erről sztem pár cba-ban dolgozó, szabadidejében 3 büdös kölköt nevelő asszony tudna szólni egy két keresetlen szót.
a nap legviccesebb része amikor visszasétálok az imagination épületbe, ahol az öltöző van. az úton szembe jön velem, 2 portás, micimackó, 1 cowboy, 3an szerelő ruhában, 1 obi van kenobi, 2 séf, tűzoltók, királykisasszonyok, pincérek
átöltöztem, lekéstem a buszt, 40 percet kellett volna várni rá. nah engem nem olyan fából faragtak, mint aki egy helyben tud maradni 40 percig egy megállóban, így inkább neki indultam gyalog. kb tudtam, hogy merre kell menni, mert bár a busz rengeteget kanyarog, de a kisváros nevét ahol lakom megjegyeztem. bíztam a közlekedési táblákban és bejött. 45 perc kellemes séta után megérkeztem. bringával 20 percnél nem több. most már tuti h szereznem kell egy cangát. várjon a buszra a fene, meg fizesse a bérletet a pék.
egyből felmentem magyar barátaimhoz, beszélgettünk, lecsekkoltam a leveleimet. kaptam rengeteget J
éjfél körül értem haza, melegfront volt a nappaliban. végre tudtunk váltani pár szót. nevére nem emlékszem, de megnyugtatott, hogy nem költözött vissza, csak még ma alszik itt, majd megy vissza a barátjához. fine by me. aludtam, felkeltem ma 11kor. magyarok plusz mail check. mind a hármunknak ma van dayoff, de annyira tré az idő, hogy nincs értelme meg kedvünk se menni sehova. bár ha így megy tovább akkor bemegyek a parkba felülök erre arra.
addig is, hazajöttem, csináltam rántottát, majd nekiálltam kitakarítani a hűtőt. sötétbarna koszréteget kellett lesikálnom a polcokról. ég is a pofám, mert én meg a mikrót hagytam otthon ilyen állapotban. bocsi szami. tényleg.
netem még mindig nincs sajnos. pedig akkor tuti jobb lenne. beszélni veletek. irogatni.
van itt pár szemtelen macska, akik bepróbálkoznak jönni. itt kergetem őket. jah melegke ezer méter mélyen alszik a szobában, hogy baszná meg. így nem akarok elkezdeni zenét hallgatni vagy lövöldözni. tudtam én, hogy a dayoff-ok lesznek a legnehezebbek. azt számoltam, hogy kb 100 munkanapot akarok itt eltölteni, amiből eltelt mondjuk 1. azaz már csak 99 van hátra addig, hogy hazamenjek és jól beilleszkedjek és rendes ember legyek. J mint mondtam már a kalandozás itt véget is ért. másra vágyom.
17:16
sétáltam a tónál. el is küldöm este mailben a képet tiloskának. melegke felébredt, nem beszélget velem. annyira nem is bánom a dolgot. nem pakol. tegnap azt mondta h lelép. nehogy nekem itt maradjon. fenének sem kell egy olyan szobatárs, akivel nem lehet dumázni és még buzi is. nem vagyok homofób mielőtt vki rám sütné eme bélyeget. az jobban zavar benne, hogy egy értelmes mondatot nem nyögött még ki magától, mint az hogy a fiúkat szereti. sebaj. a tunéziai mókus megígérte, hogy átköltözhetek hozzá. inkább egy muszlim. J
éhes vagyok. csinálok vmi hamikát. majd még jelentkezem.
2010.04.05. hétfő reggel 09:25 itthon
este elég kocka voltam. ültem a gép előtt egy magyar haverral és nyomtuk a homm5-öt.
felkeltem reggel fél nyolckor, teljesen magamtól, engedtem vizet a kádba, bemásztam, közben boris nyomatta a house-t és azon filóztam, hogy eltelt az első hét. innen már könnyebb lesz. letudva a kezdeti izgalom, a betanulás hosszú és uncsi órái, a lányka hiánya állandósult, de kijön májusban, ami már nincs is messzi…
nagyon szeretem a reggeleket. csipős a levegő, csend van, nincs forgalom, nincsenek emberek az utcán, jó érzés lesétálni a boltba, majd át a pékségbe és a baguettet a hónom alá csapva hazasétálni. most gesztenye lekváros kenyeret majszolgatok, majd viszek haza jucusnak, tudom, hogy ő nagy rajongója. ma csak 14-re megyek melózni, így időm van még bőven. ránézek még munka előtt a netre. J így, hogy a net nem a csapból folyik vagy éppen kisvámpír hozza zsákban minden reggel sokkal értékesebb minden apró levél amit kapok. a várakozás felpoliroz mindent.
szombat, április 03, 2010
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)