vasárnap, június 22, 2008
hülye legyek
de addig is leírom, mi minden történt velem. a következő potstot, meg teleszórom képekkel.
tehát...
tegnap germánkával (a németlány) beszélgettem a lk elött. magányos a lelkem. úgy érzi nem szeretik az elvtársak, nincs biztonság érzete, és valóban riadt a tekintete. hát nekem is van szívem, nem hagyhattam kétségek között, vigaszt nyújtottam hát, és közben lehúztam pár cigivel, ugyanis még nem mentem ki azóta a faluba. átmentem én is ezen. nem a lányon, hanem ismerős az érzés, hogy nem illesz bele a képbe. én sem tudok jókat beszélgetni velük, csak engem már megszoktak, elfogadtak.
este elmentünk a fete de la music-re ide arles-ba. elhatároztam, hogy arles a kedvenc városom. persze tata után :P
ez a zene ünnepe nagy happening itt. tavaly is nagyon jól mulattam, idén még jobb volt. egy régi templomban kötöttünk ki, ahol borikával tavaly túristáskodtunk. ott a kerengőnél. egy joanna nevű nő játszott tangóharmonikán, mellette egy dundi pasas dobolt egy ládán, másik oldalon egy gyönyörű mosolygós teremtés csellózott. nincs kedvem ódákat zengeni, nem is fogok, kibaszottul jó volt, örülök hogy láttam. szeretem azt az érzést, hogy többé kevésbé egyszerűen úgy élek, ahogy akarok. ezen gondolkoztam a koncert közben. itt vagyok franciaország csodaszép városában, tök idegenként hallgatok egy tyúkot, aki az isten tudja mit énekel, de azt nagyon szépen, körülöttem barátságos, mosolygós emberek, nyílt tekintettel, fogják a párok egymás kezét.
ma reggel szúrósat szedtem gregékkel. azóta a gépet nyomom, időnként meg elmegyek tusolni. napi hat hidegzuhannyal ki lehet bírni. csak a legyeket nem. erre nem is emlékeztem. lehet, hogy majd megszokom.
ebédre várunk mind, láttam egy halott madarat a konyhában. sztem megesszük. vörösborban úszott, én meg mámorban. ha nem lennék lusta, akkor kimennék a boltba, ha lenne biciklim. és nem törték volna szét.
még jó hír. köszönet ismeretlennek érte.
a linkek között zenerajongó barátaim találhatnak egy nagyon hasznos kis blogot. aki veszi a fáradságot és ránéz nem fog csalódni.
szombat, június 21, 2008
folklor
kint tűzött a nap, bent 34 fok volt, de a jó párás fajtából. beszélgettünk, magoztunk, amikor fura zajra lettünk figyelmesek... naneeeee az öntözőőőőő. dirrr, egy pillanat múlva már elindult az áldás a fölöttünk végighúzódó csövekből és finoman szólva hűs permet, tényszerűen leírva kurva eső áztatott el minket egy szempillantás alatt. greg kirohant és rákiabált sabinára, hogy bent vagyunk bassza meg, kapcsolja ki. kikapcsolta. munka ment tovább.
kezemről lemostam a mocskot és elindultam az lk felé, felszedni a laptopot. kis ösvényem megint víz alatt áll, kerülőúton közelítettem meg a házat, annak is a második emeletét, ahol a net szoba van. bejöttem, kanapéra ledobtam a táskám, majd vmi szürke elsöpört mellette. csak fél szemmel láttam, de lehetett még egér is. jó, akkor egy másik kanapére ülök, azt szem.
kipakoltam a laptopot magam elé, kezdek böngészni, amikor érzem vmi mocorog a combomnál. hinnnye... ráadásul a nadrágomon belül. ehhez tudni kell, hogy borikától kapott lenvászon nadrág, nagyon szeretem, ebben a hőségben mást nehéz elviselni. odacsapok egy bazi nagyot, majd két ujjal egy apró csómót összeroppantok. az az hülye kis hang követi tettem, jellegzetes, amikor vmi izeltlábúra rálépsz, és a világos len nadrág abban a pontban azonnal barnásra szineződik. a pék lovába bele, ennek fele se tréfa, micsoda dög mászott be oda, ami nemcsak hogy roppan, de még 2 deci vérrel is összedzsuvázza a gatyám? félve felugrottam h nadrágom szárán lecsúszkázzon a tetem, és ... hát ez az, nem tom mivolt olyan rendesen kilapítottam, plus beleolvad a szőnyegbe. meg azt hiszem, mint gyakorló anachrophob nem is nagyon akarom tudni.
péntek, június 20, 2008
áprémidi
az a fickó írta, aki a nagysikerű shogun sorozatot, amiből csak valami japán halandzsára emlékszem.
ejtőzöm itt. elvtársaimmal franciául beszélgetek, igen szerény keretek között. minden mondatomat 2x megismételve. a tihanyi visszhangra már rávertem pár kört.
nem szocializálódom túl sokat. már régen egyértelmű az, hogy nincs sok közös témánk az elvtársakkal, az pedig, hogy nem is tudjuk megvitatni azt a keveset ami van szintén napnál világosabb. nem leszólom őket ezzel, csak tény és kész. ahogy elnézem az új lányt, abban a mamuszban csoszog amiben én is amikor idejöttem tavaly áprilisban.
fete au Mas de Granier
minden évben egyszer nyílt nap van a kommunában. eljön vagy 100 ember a faluból, a vásárlóink, beszállítóink, barátaink.
a program ugyanaz évről évre.
mi feldíszítjük a farmot, virágokat, színes szalagokat tűzünk a falakra, nyilakat a fákra, hogy mi merre,
16.00-tól elkezdenek szivárogni az emberek. körbevezetjük őket, megmutatjuk a kerteket, az állatokat, a konzervgyárat. mert olyan is van.
ezt úgy 19.00-ig műveljük, majd együtt vacsorázunk. hatalmas jókedvvel kajálnak a franciák. sztem ez egyik kedvenc időtöltésük. sziget feling van, ahogy az asztalok között kóválygok, hozok nekik kenyeret meg mindent amit látok, hogy szükséges lehet. tavaly még 0 szókinccsel is igen jól mulattam, angolul eldumázgattam jópár vendéggel. idén remélem még több embert meg tudok majd ismerni.
21.30-kor kezdődik a koncert. tavaly 2 banda is volt. az egyik a kommuna zenekara. szerintük cigány zenét játszanak, sztem csak unalamas nyekergést, ami ráadásul erőltetett is. ha nem feszülnének rá erre a balkán életérzésre, hanem csak muzsikálnának sokkal élvezhetőbb lenne.
nah, de minek is írok róluk, idén ők úgysem jönnek.
jön viszont Dr. Bajan. finomlelkű antikomcsik rá se nézzenek a weboldalra, mert tuti levágja az agyuk a szíjat.
Emotional, raw, savagely passionate and virtuoso all at the same time: sovietabilly is modern urban folk music Dr. Bajan-style
ezt írják magukról. remélem vmi leningrad cowboys-os lesz. :Degész éjjel dínom-dánom, koncert után amikor már a népek is hazamenek, akkor magunknak toljuk mp3-ról. én majd berúgok mint a csacsi. egy üveg vilmos félre is van téve. jippie...
ma egyébként péntek van. annak is a reggele. 08.32. elég korán. péntek lévén takarítás lesz ma. besegítek itt a háznál, majd nekiállok a lk-nak. muszáj átrendeznem kicsit, mert nem férek el. el sem tom képzelni mi lesz itt ha jön t. mindegy. nem pánikolok.
csütörtök, június 19, 2008
turns
ma nagyon elfáradtam. ebéd elött és után is aludtam 1-1 órát.
így fél kilenckor még napvilág van. onnan tudom, hogy jön az este, hogy egyre több a légy, megjelennek a szúnyogok és csörömpölnek a konyhában a komcsik. ma egyébként vmi ünnep lehet, che szülinapja, castró kasztrálása vagy a szabadság, egyenlőség, testiség eszméjének első kikiabálása. onnan gondolom h csirkét eszünk.
"amanzs" felharsant megint. azaz "eszünk", azaz "vályúhoz".
járuljunk eléje...
fél óra múlva...
i am back. érdekes tény. otthon voltak napok, amikor annyira nem tudtam mit kitalálni ebédre, hogy megleptem magam egy egész grillcsirkével és vígan marcangoltam. volt, hogy az egész madarat bevágtam pár zsemlével, nyomva rá majonézt, sőt a múltkor annyira szofisztikált voltam, hogy francia salátát vettem mellé. ehhez képest itt kihalászok a tepsiből egy kis darab melle húsát, lóg róla egy darabka bőr, teszek mellé salátákat és főtt krumplit, majd mint aki jólvégezte olgát befalom 7 perc alatt.
a szemem elött 2 dolog lebeg. egyrészt víziók az éhségtől, másrészt, hogy hála a koplalásnak nem leszek dundika.
megint nem mentem ki a városba. így nem nehéz spórolni. sört inni annál inkább. vagy csokit enni.
nagyon fontos... nem azért nem eszem, mert nincs mit. szedhetnék akár 6 tányér főttésztát is. pfúújjjj...
kitakarít itt, atti betakarított
reggel egyszerre keltett a teflonom és a traktor. sajna az már rég nem jó jel, ha hallom, amint a kis piros a hátsó kert felé tart. kipattantam az ágyból, bele a gatyámba, előre mentem lenyomni egy pohár tejet és kivezényeltem magam a kertbe.
egy tonna zöld cuccot leszedtem. szívesen leírnám a nevüket, de nem tudom. még parasztnak sem vagyok jó.
3 órán keresztül túrtuk a rétet. most mindenki megpihen. én is feljöttem a netre, beszélgetek cukorkával és asszem diablo-zni is fogok ebédig. amit ma hannes főz és tuti hogy lesz benne répa, mert láttam.
szerda, június 18, 2008
2nd night
fél négykor nem mentem be a superU-be söröket, meg szúnyogírtót venni, mert háromtól már újra téglákat hordtam. nem ám ilyen vacak előregyártott könnyű lukas téglákat. hatalmas sárga böhöm masina sajtolja mellettünk az egyenként legalább 8 kilós csokiszínű téglatesteket. szó szerint. ebből vagy ezret adogattam ma a munkásosztály kezibe. este hétre már a létező összes istenhez könyörögtem, hogy hagyjuk abba, haszontalan. gondoltam hátha a majáknak volt igazuk, már emberáldozatra készültem amikor kifogyott a gépből a föld és úgy döntöttünk, hogy "on arret". mindent fonetikusan írok, mert máshogy nem tom.
a délelötti gyomlálásnál leégett a hátam. de okosan már ahogy az első fájások jelentkeztek óvintézkedtem. az első fájásokat egyébként szeretett elvtársam hozta hátam tájára, amint jól hátbavágott, h "salut attila". én kiugrottam a zoknimból és konstatáltam, hogy ideje felvenni egy pólót plus SENKIT sem engedni mögém. azóta forgok mint a ringlispiel.
hét körül abbahagytuk a házépítést, én letusoltam, majd beheveredtem a lk-ba. kilenc körül keltem fel, arra hogy a predator2-nek megint vége és ideje vacsizni. ne félj nem volt most válogatás. a vasszöget megettem volna. ha lenne szögünk. helyette saláta, fött tojással és paradicsommal. plus főtt tészta sajttal és pestóval.
vacsi után kihoztam a hűtőből a vilmost, kinyitottam, a többiek felhördültek, de mindenki dugta a poharát. igazán vicces ahogy pálinkáznak. vizes poharat félig töltik, majd nyalogatják. ehhez sem értenek, csak a földtúrás.
holnap csütörtök, mint megtudtam. hamar elszokik az ember a napok számolgatásától. megvan már a prg is. betakarítás, dobozolás. nem is baj. megleszek egy napot téglák nélkül is.
ma is elalszom vmi hülye filmen... éjjek én.
first night
visszavonultam a lk-ba, hátba veregettem a cipőmmel néhány pókot és elkezdtem nézni a preadtor 2-t.
neccharisnya még mindig megvan nekije. plus állati kemény dumák a fekete renegát zsaru szájából, de ami még legjobb, hogy amikor bemegy a fehér főnökéhez fejmosásra akkor annyira laza, hogy felteszi a lábát a főnök asztalára. imádtam. sajnos lemaradtam a nagy kézitusáról, mert elnyomott az álom. rém ráadásul. forgolódtam minden irányba. azt hajtogattam hogy "fázom", "fázom", mire egy hang felelt, "azért mert rövid a takaród bazmeg!" megnéztem, csakugyan kilógott térdtől a lábam.
magamtól felkeltem 9kor. előre mentem reggelizni. 3 szelet baguette, vajjal, kakaóval. fogmosás.
hátramentem segíteni a srácoknak a ház építésében. de a tégla sajtoló masina bemondta az unalmast. ok. akkor irány a kert. ott mindig van mit tenni. sabina rámutatott egy dzsindzsásra? "ezzel mi a faszt csináljak?" ez magyarul a belső monológ. az ő fülébe ez jutott. "keszkösze?" nah ez az. 40 centinként van egy értékes palánta. minden más gaz. jó szórakozást. vagy másfél óráig téptem ki a zöldet a földből. némelyik még szúrt is. de velem nem szúrt ki, mert vettem az obiban 290 ft-os kesztyűt. ami pontosan annyit is ért, mert mire végeztem 3 helyen el volt szakadva. darwin kitalálta ezt.
miután végeztem a dzsungellel, felkerestem a házat, ahol téglákat pakoltam. szépen épülget.
fél egykor munkát beszüntettük. előre jöttünk ebédelni. szabad téren. fák alatt. volt kitéve pár tál. egyikben tarhonya szerű tészta. abból szedtem. másikban szines cuccok. nézegettem. gill féltőn szólt "szá poászon". bólogattam. mindig ezt szoktam. tökmindegy mit mondanak. majd leassan helyére tettem a szavakat. bazmeg ez hal. gill meg emlékezett h nem eszem meg a halat. felnéztem rá. enyhe értelem tükröződött a szemembe. "degolász, merszi" akkor gomba. meg paradicsom.
most itt ülök. fél négykor bemegyünk st martinba. veszek pár sört. az élet szép.
kedd, június 17, 2008
first day here
lentről tányér csörömpölés hallatszik fel. nem hat meg, első répa vacsorámat ezennel ki is hagyom. bár lehet, hogy nem is répa. de akkor meg tuti hogy zöld a színe.
ma reggel flo-nál ébredtem. bekaptunk pár falat kolbászkát, kikisért a pályaudvarra és délután kettőkor felszedtek az elvtársak st martin de crau-ban. megérkezvén nagy puszilkodások. lesmároltam vagy 20 embert. lakókocsim érintetlenül, a délutánom rá is ment, hogy rendbe szedjem, kitakarítsam, összerakjam a lemezjátszóimat. kis szépséghibája még van a dolognak. nem folyik az áram. de majd holnap kilobbizom, hogy legyen.
milyen újra itt? vegyes...
morgó, aki sose kertel, közölte, hogy nem hitte volna, hogy valhalla viszont lát.
a többiek lassan kezdenek visszafogadni. de megvolt megint a kisértet érzés.
szóval összepakoltam az lk-t, majd fél hétkor hátramentem a kertbe, mert elkaptam egy beszélgetést arról, hogy cukkinit fogunk betakarítani. ott greg és egy új lány traktoroltak. én hátrahoztam a másikat, a kis pirosat. szedtünk cukkinit, dolgom végeztével ping pongoztam egy kicsit, letusoltam és nemrég paula és greg közös vadiúj gyermekét ünnepeltük.
a játszóterem most moziként funkcionál. felhoztak egy pc-t, rékötötték a projektort és meccset néznek esénként. amikor otthagytam őket akkor pont az olaszok alázták a francia válogatottat. nem kis feszültség volt a teremben.
a kisbaba tündéeri. múlt szombaton született, gyűrődik a feje minden irányban és mindenki tutujgatja, meg gügyög hozzá. azt hittem, hogy az ennyi idős babákat még karanténban kell tartani, de itt úgy látszik nem ez a módi. egyébként itt is született, nem kórházban.
a kommuna még mindig gyonyörű. zöldellnek a rétek, feljebb bámulva méregzöld fenyők, még feljebb emelve a tekintetünket a világoskék égbe botlunk. a két lovacska békésen legelészik, a kutyák is megismertek és nem harapták le a tökömet. csatlakozott még hozzánk pár száz szúnyog is, úgyhogy holnap első dolgom lesz betekerni a superU-be és venni egy szúnyog riasztót. a vérszívók elhozták légy haverjaikat is. napközben nem lehet nyugton ülni 3 percet sem. de ez ezzel jár.
talán udvariatlanság nem velük vacsorázni, de az étvágyam otthon hagytam. érdekes egy dolog ez. otthon állandóan éhes voltam.
repterek
Nnnah, itt is vagyok.
Paris- beaouvais vagy mifene. Letettem arról h megtanulok majd ebben az életben helyesen franciául írni. A reptér nem nagyobb, mint a zugló tesco és most ingyen netért könyörgök az úrnak, mert 6 óra várakozás áll még elöttem. Most dől el minden... az alkalmazások próbálnak netet találni. :(
asszem ez nem jött be. Piros pont hazám repterének, ahol free wnet áll készen szolgálatunkra.
Akkor írok. Fura jelenségnek tartom a tülekedést. Főleg ha a reptéren esik meg, a beszálló kapu előtt. Adva van a kapu másik oldalán ugye egy busz, ami elvisz egy repülőgéphez, ami mindenkit kivétel nélkül elszállít ugyanoda.
Nos amikor megnyílik a kapu és lehet mutogatni a beszállókártyát, akkor megrohamozzák a népek és egymás hegyén hátán állva tülekednek. Miért? Ülőhely nincs is a buszon. Egyébként is megvár majd mindenkit. Kurvára nem értem. Talán h jobb helyet kapjanak a repülőn? Mi lehet ott a jobb hely? Ablak mellett? Szárnynál? Mindegy...
beszéltem kicsiFlo-val. Este jönnek elénk. Kocsi nincs, majd metróval bumlizunk haza hozzájuk. Remélem nem okozok gondot azzal, hogy ma éjjel ott húzom meg magam, de ő ajánlotta fel. Anyway.
Beszéltem a kommunával is, szigorúan csak franciául, vadásztam össze a szavakat, hogy értésükre adjam, itt vagyok, marseille-ben alszom, jövök holnap, de elötte még hívom őket. Biztos, ami biztos angolul visszakérdeztek. Gondoltam, hogy elütöm majd az időt azzal, hogy csajokat figyelek, de egy öreg banyán kivűl, aki ráadásul mellém telepedett le sehol senki. Még egy ócska mcdonalds sem. És még a kommuna a préri, mi?
Emberek harcolnak a táskáikkal, pakolnak veszettül, mert ryainair nem engedi becsekkolni azt, akinek egy grammal is nehezebb a bőröndje. Norbi alexandrával karöltve sem figyeli ilyen elszántan a mérleget, mint az itt szolgálatot teljesítő légikisasszony.
Fehér egyenruhás rendőrök járőröznek. A szék amin ülök kényelmetlen és fogalmam sincs mit használjak egéralátétnek ha diablo-zni támad majd kedvem.
Kaptam t-től egy könyvet. Hogyan káromkodjunk franciául. Már kiolvastam. Még mindig a pütádömerd a legjobb...
a repülőn legszélen ültem. Állandóan attól féltem h kilógó könyökömre vagy lábamra tolja majd, az amúgy igen szemrevaló stewardes a hatalamas fémkocsiját. Nórika brightonban egyik évben vizsgafeladatként repgépfotelt tervezett. Nem tudom, h amiben én ültem hányadéves diák fércműve volt, de sehogy sem tudtam elkényelmesedni.
Nah mégsem jó, újra a bőröndöket pakolják. Kicsit be is vagyok szarva én is. Nem azért mert nehéz a tatyó. Pont 15 kiló. Hanem, mert vettem a duty free-ben 2 üveg vilmost. nem tom, hogy felvihetem e majd a gépre. Nem bírtam ki h ne vegyek. Egyet az elvtársaknak. Másikat magamnak. Remélhetőleg lakókocsim magányában fogyasztom majd el, esténként egy két kupicával. Feltéve egy lemezt és sírva örülve annak, hogy megint ott vagyok. Rosszabb esetben, lakókocsi foglalásban lévése miatti bánatomban, egyszerre felhajtva az egész üveggel, sírva azon ,hogy megint vmi ökörrel kell megosztanom szobámat. Majd kiderül.
15.16
még 5 óra van hátra felszállásig. Ha mázlim van akkor 3,5 óra múlva berakhatom a táskám a gépbe.
Nézd mán.... társaságom akadt. Remélem nem tud magyarul. Itt egy töküres reptér és mellém huppant le. Idegesen babrál. Zavar a közelsége. Kicsit be is fejezem...
15.28
megint itt. megbeszéltük ki kivel van. azt remélte h van net a gépemben és megnézhet ezt azt. ezért ült le mellém. most meg csak puffog meg lesi, hogy miket irkálok. este hétkor indul a gépe, de nagyon remélem, hogy nem boldogít itt engem addig. mindenkinek nyugta van. az emberek felteszik a lábaikat a bőröndjeikre és úgy alszanak. praktikus és el sem lopják. ez a nő meg itt görnyed rá saját térdeire, hatalmasakat sóhajtva, szemmel láthatóan kurvára szenvedve és unatkozva. nemsokára elindulok venni egy üveg ásványvizet és jól elbújok, máshova verek tanyát.
16:44
eddig diabloztam. a nő lelépett, mert konnektort keresett. leült a helyére egy idős francia nő a barátnőivel. nnna ez a tyúk azzal nyomatékosított minden mondatot, hogy előrehajolt amikor mesélte, majd visszahuppant a széktámlára. mivel ezen székek össze vannak vasalva így hamar tengeribeteg lettem, ahogy a banya dobálta magát.
kis mexikói lányka is itt ül nem túl messzi. olyan kanári feje van.
kb. óránként indul gép. akkor nyüzsi van. a monitorig nem látok el, fogalmam sincs hova mennek.
már nagyon unom az üldögélést. ha lenne vmi kényelmes fotel akkor nem hisztiznék ennyit. de ez egy vacak fémlóca. hallgatom egyik régi bunnyval közösen készített mixemet. nem is rossz. borzalmas.
egy tábla szerint innen 5 perc sétára található egy mc donalds. kecsege. kecsegtető.
18:20
kiolvastam az oidipust. és még mindig nem check-elhetek in. bár sztem nemsokára már megnyitnak egy terminált. ilyenkor szoktam kb. eljönni a webáruházból. most meg itt ülök, párizstól pár kilóméterre, arra várva h tovább repítsenek franciahon déli partjára.
remélem Flo megérti majd h a wilágon semmi kedvem sincs marseille-ben bandázni. otthon benyomnék 2 sört és aludnék holnap délig. majd vonatra pattanok a st. charles-on és leszállok de crau-ban. oda kijönnek elém elvtársak. onnan nem tudom mi lesz. de móka, az biztos. kiváncsi vagyok mi változott amíg nem voltam ott. legnagyobb újság nyilván paula és greg közös gyermekének wilágra jövetele lesz. julien nevű germán tinédzserünk, aki télen borzolta az idegeimet, már hazament über alles-be.
még mindig a mixet hallgatom, bunny sem normális, enya-sail away-t mixel. :P ezt szeretem ebben a szakmában.
amire ursula 1000 cha cha cha-t rakunk. mondanom sem kell, 0 sikerrel.
gyűlnek az emberek, akik szintén egy repülőn utaznak majd velem. kisgyerekek kergetik egymást. egyik egy hatalmas lecsó patkányt cipel magával.
már kevesebb mint 2 óra van hátra. még jó h otthon is késett a gép egy órát. kevesebbet kellett itt csöveznem. te hogy milyen hájas rendőrnők vannak. megnézném amint ez a tehén egy rablógyilkos után fut és kerítésen ugrik átal. ha elkap tuti kiüti vagy 7 fogad, de addig meg ötször elszaladsz. az 2 a rablógyilkos javára.
„i am looking for freedom” így kell ezt csinálni. david hasselhof a kirájjjj. csekk in
19:02
becsekkoltam. táskámra rátették a markukat. nálam van a laptopom és egy nylon szatyor, benne 2 üveg pálinkával. asszem kócos fejem, hajszerkezetem teljesen lefagyasztja őket. mikor átjöttem az ellenőrző kapun úgy megmotoztak, ahogy még senkinek sem sikerült. diadalittasan talált is nálam egy bankkártya nagyságú gyanús tárgyat, amit a fémdetektor visítva kijelzett. egy orbitos karton volt. benne még 2 rágóval. ezt látván egyből gyanússá vált a pálinka is. mikor vettem? mondom pár órája. hol? budapesten. hol a blok? ott a zacsiban, de ha elolvasod, akkor megmotozlak én is, de úgy istenien. nézegeti, majd tovább enged. gyanús vagyok még magamnak is. találtam netet is. csak egy bankkártya szám kellene. lehúzás az egész.
ettem ma eddig 2 sajtos-párizsis szemlét. egy tábla piros mogyorós csokit. és ittam egy fél lityó multilét még ferihegyen. itt piszokdrága minden. most azon gondolkodom h anyámpicsáját e amiért nem vettem cigit, vagy úgyis árt az egészségemnek.
ne feledjük, hogy a kommunában nem csak az a jó, hogy természet anya és francia nyelv, hanem az egészséges táplálkozás és a fizikai munka is. tervbe van véve a lebarnulás, lefogyás, méregtelenítés és némi izomfejlesztés.
bementem a duty free-be itt is. három lépést sem tettem meg amikor mellém került a secu ember. belekukkantott a szatyromba, majd mérlegelve a helyzetet a zacsit gyorskötözőszte össze és nem a csuklóm. értek én a jelbeszédből, akár még kompromisszumra is hajlandó vagyok. hajat nem vágatok és borotválkozni sem fogok, fesűt se hozzanak elibém, de ha ennyire akarják, akkor ezentúl rendszeresen sapkát hordok és fürdök is.
hétfő, június 16, 2008
disznótoszó
itthon praise the lord van ingyen wifi. szóval chatelek, meg lököm a sódert.
este még diablo-ztam kicsit, majd beájultam. nem felejtettem el betenni a kolbászt a bőröndbe. az élesztőt sem. bár t szerint, aki titkon meglepett itt ferihegyen, sikerült duplán is megölnöm az élesztőgombácskákat. egész éjjel a fagyasztóban, plusz ma majd a röfülőn. fasza... beperlek mindenkit, ez nincs a csomagoláson.
borika stoikusan elhozott a dugóban ferihegyre, itt ugye találka t-vel. megjött öcskös is. bár vele csak pár percet tudtam beszélni.
beszállás van... folytatom
11:17
bemondták h késik a gép.
a duty free-ben vettem 2 üveg vilmos pálinkát. remélem felvihetem a másik gépre is. hülye érzés lenne benyomni mind a kettőt, h kárba ne vesszen...
elöttem francia hippik vedelik a johhny walkert. állati jó fejnek tünnek. fenébe a francia hippik magyarok. mindegy. akkor is jó fejek
táskámat átjárja a sajtospárizsi szag.
bőröndömet a rohadó élesztő.
lehet h kitiltanak az országból.
vasárnap, június 15, 2008
before...
szavakat keresek, hogy történet kerekedjen.
a holnapon gondolkodom. 7 óra dekkolás párizsban a reptéren. az nem kevés. egy könyvet viszek magammal. szopokhlész-oidipusz király-t.
sikerült kurtán furcsán elbúcsúznom pár barátomtól. t-től egy villamos megállóban váltam el, mondván ágyő, c ya soon.
kiságival telefonba intettünk búcsút. vlagyikkal is ugyanígy meg vickyvel.
egyedül májkellel töltöttem el huzamosabb időt. tegnap este találkoztunk a gödörben, de nagyon lehangolt mind a kettőnket az eső, a sok tinipunci, az egész ottani herce hurca. inkább felmentünk hozzájuk, felfegyverkeztünk pár alkoholegységgel és megbeszéltünk mindent.
májköllel szoktunk ilyet csinálni. amikor először hazajöttem a kommunából akkor is nála kötöttem ki a szilvuban, ugyanígy átpofázva az éjjelt.
reggel hazasétáltam a nyugatitól. úgyse látom most a belvárost jóideig. nem is igaz. 2 hónap. elszáll majd nagyon gyorsan.
nehezemre esik a mondanivalómra koncentrálni, mert jó zene szól, gyerek mesét mesél nekem egy másik ablakban, fáradt vagyok és nincs mit mondanom. így igazán level 5.
telepakoltam új táskámat, vettem a tescoban piros aranyat, erős pistát és rengeteg élesztőt. hazajöttem, megnéztem a receptes könyvet és kiderült, hogy sütőporra lett volna szükségem. mi a faszt lehet csinálni az élesztővel? és miért emlékeztem arra egyáltalán? suzy szerint isteni arcpakolást lehet összehozni. great. egy darab ragyás kommunista sem lesz hamarosan provence-ben.
felötlött májkelben h egész nagy poén lenne kijönni autóval, telipakolva jóbarátokkal, majd együtt hazajönni. csodás terv. szorgalmazom. :)
most pedig beállok a niagara alá.
péntek, június 13, 2008
log
munkát már magam mögött hagytam. tegnap elköszöntem szépen szabitól és a titánoktól.
bementem a szilvuba, megnéztem egy meccset, jól felidegesítettem magam rajta. bíró anyukája valszeg csuklott eleget.
16 perc alatt hazatekertem. rekordidő. sima ügy. a z se normális, aki nem bringával jár városunkban.
itthon várt t. sp-t néztünk. dodo.
reggel szembesültem a ténnyel, miszerint bőröndöm megadta magát. lóg a füle, kivan a bele, sérülten fekszik a földön, szóval eléggé úgy néz ki, mint egy kuty amivel elbánt az élet meg egy kamion.
t-vel elmentünk brassóizni. februárban jöttem haza és még nem voltam kedvenc éttermemben.
brassóit nem kaptunk de így is otthagytam fél tányér zsírban tocsogó sertéspörit. nem bírta befogadni a gyomrom.
elindultunk kuffert lőni. sugárból árkádba, majd vissza a sugárba. be is szereztem egy hatalmas, fekete utazótáskát. beváltottam a forintjaimat euro-ra. hazajöttem, lefürödtem és elindultam budára ádám öcsém ballagására. erről mit írjak? káosz a köbön így külső szemmel. plusz nagyon fura látni egy 8.os osztályt. az összes srác kiskölöknek tűnt a csajokhoz képest. más szemmel nézem már nyilván, de vajon mi is ilyen kis kretének voltunk? én mindenképp.
nem mentem már fel anyuhoz. hazajöttem összepakolni táskámat. megtömni 4 pólóval, 5 trikóval, 1 nadrággal, 7 gatyával, zoknikkal... tökmindegy... ruhákkal stb.
a régi gázoltkutya bőröndöt meg megtöltöttem a maradék ruhámmal. majd a pincében megvárják visszatértem.
cukorka és gyerek megkapták ma kis ajándékomat és nagyon örültek neki. boldoggá tesz.
megjött suzyka és beszélgettünk. szinte már fura lesz nélküle élni. őt is megszerettem. mennyi csodás ember vesz engem körül. dejó nekem. nem vok részeg, don't worry...
lassan éjfél és kurva kajás vagyok. sajna suzyka is biomokukka. müzli meg joghurt cuccok vannak itthon.
el ne felejtsek holnap pár karika kolbászt venni. a pálinka miatt nem aggódom, azt nem felejtem el.
flo várni fog rám marseille-ben. érkezésem estéjét vele és nála töltöm majd. másnap valamikor majd átvonatozom crau-ba és eggyé válok újra elvtársaimmal. várom.
kedd, június 10, 2008
green light
- csavargó1 itt torony… az engedélyt megadom, elszállhat az egyes kifutópályáról, amikor csak akar.
és akar bizony, kevés dolog van, amit annyira akar, mint az, hogy újra elvtársai között legyen. jipieeeeeeeeeee…
tegnap munka után bementem kirow-ba és simi segédletével megvettük a jegyeket. itt kell megjegyeznem, hogy elég nagy köcsögök a reptársaságok és a feltűntetett ár soha nem egyenlő a végső, fizetendővel. ilyenekért a tesco-t simán megbasszák. ezek meg dobálóznak plusz költségekkel. mint pld bőrönd, visa kártyás fizetés… jó vicc, mi mással fizessen az ember, ha nincs egy rohadt irodájuk sem.
semmi gond. hazafelé meg még nem tom hogyan, de megszervezem idejében.
mesterrel kiültünk a gödörhöz, belebotlottunk csibébe, vámpírba és hál’ istennek fecóba és viribe is. virág a csajom, ha még emlékeztek. borika is társul szegődött. szóval körbebástyáztam magam régi jó barátokkal. tilos maraton van, ha vki adományozna, most ott megteheti. t is lejött borikával beszélgetni kicsit. :P
hétfő, június 09, 2008
i got da ticket - júni 16 hétfő
| Depart | Arrive | Journey time | From | To | Airline | Flight |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 11:20 | 13:35 | 2h 15min | Budapest (BUD) | Paris Beauvais (BVA) | Wizz Air | Flight W6 223 from Budapest (BUD) to Paris Beauvais (BVA) |
| Connect in airport | 7h | (Recommended minimum connection time: 2h) | ||||
| 20:35 | 21:55 | 1h 20min | Paris Beauvais (BVA) | Marseille (MRS) | Ryanair | Flight FR 7773 |
fat thx 2 chimie, aki mindezt lehetővé tette
vasárnap, június 08, 2008
it's no good
mesteremmel hazaértünk már fogalmam sincs mikor, s pár percre rá futott be. vhogy szóba jött az, hogy volt boncoláson. látta ahogy szétkaptak egy férfit és egy fiatal nőt. mutattak neki egy szénfekete tüdőt, fresh from the oven, illetve chest. nem is dohányzott a paciens, csak vmi buszvégállomás közelében lakott. tanulság? ne dohányozz a buszon… extra veszélyes lehet.
nekem a történet fő mondanivalója az volt, h a test milyen fontos és jobban oda kellene figyelnünk arra, amit teszünk vele. nagy szavak megint egy olyan alaktól, aki nincs 24 órája, hogy megevett egy egész dupla sajtburger menüt a burger kingben, elszívott egy doboz cigit és megivott nem kevés sört. (tudom gabi vigyáznom kellene, isten látja lelkem igyekszem… és ha már így átlát rajtam igazán szólhatna hogy mi a szitu, mert vagy 4 éve kihagyom a tüdőszűréseket)
szóval adjunk több tiszteletet saját fizikai valónknak. a kommunában megvolt majd’ minden, hogy érezzem az ételek, italok, levegő, munka, környezet pont összhangban van a természettel. ez egy 2 milliós városban megvalósíthatatlan. szóval marad a damage control.
a téma másik megközelítésére suzy világított rá. a tanulság lehet az is, hogy a testünk egy darab hús. ott fekszik és idegenek tépkedik ki a beleinket, folyatják el a vérünket, magasba emelve szerveinket mindenki okulására. amit viszont nem tudnak formalinba áztatni még ha megfeszülnek sem az pont a lényeg… ami gondolkodó élőlénnyé változtat minket, a lelkünk. faszba a testünkkel. mit számít a váz? csonkán is lehet teljes az ember, amíg lelke van.
gondolom megint azok nyernek akik x-re vették és döntetlenre szavaztak. ápoljuk a lelkünk és óvjuk a testünk. gay-ül hangzik, hahh?
a tegnap estém több szempontból is rendhagyóra sikeredett.
munka után hazajöttem, mester felhívott, hogy hasznát tudná venni a társaságomnak, uccu neki menjünk le szimplába és igyunk, beszélgessünk, csocsózzunk.
útközben ettem meg ama bűnös hamburgert. a hely már dugig volt emberekkel. pár órával később rájöttem, h tud ez még jobban dugig. kértünk két italt, leültünk egy asztalhoz, betársult mellénk sok ismeretlen és hangos ember. rég töltöttünk el együtt ennyi időt és beszélgettünk. kellett már egy ilyen este. csocsóasztalnál tönkrevertek párszor minket. perfect. suzyka is letévedt barátaival, közölte, h ők tovább mennek depeche mode fanclubba a pecsába. mesternek felcsillant a szeme. ő régen lejárt oda. meg a csillagfény diszkóba. ok akkor leccgo nézzük meg, hogy néz ki egy ilyen mulatság. pecsa bejáratnál in-kal security. lord of the rings érzés lett úrrá rajtam. ezek baszki tuskók, mint az entek. vagy orkok. megmotoztak alaposan. így csak egy kést tudtam bevinni, gondosan elrejtve a bal zsebemben. egy szerencsétlen megpróbált kimenni a főbejáraton, de közölték vele nem túl kedvesen, hogy ha áthalad a küszöbön, akkor oda vissza már nem megy. max ha újra vesz jegyet. erre egyébként nagyon haraptak. a hátsó ajtónál légszomjunkban kisétáltunk a szabadba. egy piacos pulton üldögélő mordor szülötte csak annyit üvöltött ránk, hogy „VISSZAAAAAAAAAAA”. sztem meg csöngess be anyádhoz jóbarát… talán inkább „uraim legyenek szívesek visszamenni, itt nem tartózkodhatnak”. nem vagyok ilyen kis nebántsvirág, de attól, hogy valaki bunkó, még nem kell egyből egyenruhába bújni. tisztelet a nincs kivétel.
a dm fanclub érdekes jelenség. pecsa nagyteremben, üvöltő hangszórók, teljesen jól szóltak, kivetítőn koncertfelvételek, dj és az összes ember énekeli azokat a számokat, amiket én hezitálás nélkül törlök a vinyómról. ha véletlenül felkerül oda. más nótát nem is húznak csak dm-t. gondolom ettől fanclub. ez még gombócból is sok lenne.
szerencsére volt kisterem is. 80-as évek dizsijével. általános iskola aula diszkó érzés, füstgéppel, szar hanggal, jó zenékkel. de csak módjával.
nem tudom mikor hagytuk el a pecsát, hazasétáltunk. erről már írtam.
ma ébredés után felhívtam t-t. pont a flóriánon vette celluloidra a népeket amint bevásárolnak. a piac tövében találtam meg, álcázva, az optikai zoom minden lehetőségét kihasználva, kukkolva. ettem egy kapros-juhtúrós lángost és felmentünk anyámhoz. megvártuk öcskösöket és felköszöntöttük ádámot. szeretem azt a kölyköt. megpróbálom kihozni a kommunába kicsit. világot látni és nyaralni.
hazajöttem még a zuhé elött. suzy is pihenőt tartott én is ledőltem dodózni.
most itthon, egyedül. nem megyek sehova, nem iszom meg egy darab alkohol egységet sem, csak bateriiz mixét hallgatom, játszom a prince of persiaval és olvasok. atti szereti ezt.
péntek, június 06, 2008
comic
2. egy esős péntek este hirtelenfelindulásból levonatoztam
3. cukor és gyerek kijöttek elém esernyőcskével
4. másnap elmentünk kirándulni a kálváriárago get a haircut, i showed her my bare but
elég szentimentáliska vagyok újra és nem jó ezt túlzásba vinni
a lényeg az, hogy lomtalanítsatok.
pincében, agyban, testben, lélekben
ész nélkül, előre
szerda, június 04, 2008
pingu
linuxot telepítettem a gépemre és most is onnan írok.
ez picit vissza is vett a designelős amúgy is gyatra teljesítményemből.
főnökkel ezen a héten megbeszéljük a repjegyet
kifizettem öcskösnek a laptopot, nem lógok már pénzzel neki. le is gatyásodtam azonnal.
ádinál még mindig nem voltam. szégyen tudom.
tegnap bementem a citybe, taliztam edittel. útközben benyomtam egy sört a mexikóira menet. majd leszálltam az operánál egy másikért.
lementem a szilvuba egy harmadikért plus haverok.
megérkeztünk gödörbe négy és kótyag.
beszélgettünk sokat éjjelivel meg hazajöttem.
nyúlfarok
hétfő, június 02, 2008
insomnia
péntek éjjel nem tom mivolt, de tuti h ittam. szombaton megjött cukorka és gyermek.
kaptam ajándékot. megismerkedésünk történetét képekben illusztrálva. csodaszép. bescannelem ma és megosztom veletek.
benyomtunk egy üveg pezsgőt, felvettük a szépruhánk és átmentünk tündi-sinkóhoz. ott sörök, bodza, laposüvegben whiskey. mokkába menet aszalódtunk a sok heringgel a buszon, beérve még több pia tánci tánci. nem szokott velem előfordulni, hogy elmegyek egy buliba és nem nézem a csajokat vagy nem figyelek a zenére, de ezúttal szartam mindenre, csak jóléreztem magam ihaj csuhaj, dölöngélés, zavaros beszéd, kótyag.
megjött borika, később öcskös. ő haza is vitte kis csapatunkat. én akkor már a fűben akartam aludni a házunk elött. vhogy felmásztam a szőnyegig és 11-ig dodo.
ébredés után a gangon randalíroztunk. gy-t fotóztam riherongynak öltözve fókával a keziben. miután elsiettek a délibe elkezdtem takarítani és suzykára felkészülni. este pihenőt tartottam és aludtam másfél órát. s kisteherautóval érkezett, amit dugig pakolt ruhácskákkal, cipőkkel, kellékekkel. dejó h nem lány vagyok. a hétnek van 7 napja, nekem van 8 polóm. u do the math. átjött t is. ő maradt is, suzy balra el vámpírhoz.
és jött az álomtalanság. all night long. csak beszéltünk, mindenféléről, a felének sem volt értelme, közben fülledt meleg, ventillátorból prüszköl rám a huzat, nem volt jó.
reggel gyomorgörcs. figyelmeztetés, hogy ne folytassam a múlt hetet. hagyjam abba az iszogatást. mert a tütüke nagyon ment. szinte minden nap.
ma itt vagyok melóban. főnökkel beszélnem kell provence-ról. villamost kell fabrikálnom és ami a legfontosabb el kell mennem öcsémhez.
ádinak sznapja volt, de nem jutottam el odáig h felköszöntsem, és ahogy elnézem a zombie fejem ma sem fogok. nem szép dolog de hulla vok.
hazamegyek megnézem a tango és cash-t és elalszom...
péntek, május 30, 2008
light
Közhely gyűjtemény következik, kérjük kapaszkodni
„az életben semmit, sem adnak ingyen”
”olcsó húsnak híg a leve”
”a rest kétszer fárad”
Mire tanít ez a három igen elcsépelt nagyzolós okoskodás? Első blikkre azt mondom, hogy jól van nagypapi hagyjál már a hülyeségeiddel.
Közelebbről, empirikusan megvizsgálva, pedig azt, hogy baszki mennyire igazad van…
Vettem ugye ezt az istencsapása mp3 lejátszót, amit vissza is vittem az üzletbe, hogy dugják fel maguknak jó mélyre. Vevőszolgálaton már röhögött a mókus. Ahan… még egy ebből a lejátszóból. Hozzák vissza az emberek szépen sorban. Remek. Még jó, hogy lehet kapni. Szóval megvettem a 2x annyiba kerülő apple terméket, ami úgy működik, ahogy ezt el lehet várni.
Következő történetem szereplője egy nadrág. Semmi nonplusultra egyszerű lenvászon gatya, két zsebbel. Meglepően olcsón, 4900 ft-ért. Már szakad szét a varrásnál. Van egy másik hasonló nadrágom, sisleyben vettem 4 éve, amikor még úgy voltam, hogy igyekeztem ruhatáram a benettonból és sisleyből felépíteni. Előzőhöz képest csillagászati árat fizettem, viszont még így is, 4 év távlatából kiválóan szolgál, nem szakad le rólam, kicsit ugyan megkopott, de még nadrág.
Most pedig valami teljesen más következik…
Példának okádék a mai napom a tegnapitól kezdve.
Tegnap meló után visszasiettem a media-ba, lecserélni kakamp3-at egy almára. Simán ment. Ikea előtt várt lelakatolt biciklim és vicky. Érdemes ellátogatni oda a gyepre ha sok istentől elrugaszkodott, tizenéves, hollózabáló rocker, emo kispajtást szeretnél látni. Ott tobzódnak a füvön. Nagyon ridikülös.
Vettünk v-vel pár söritalt,felmentünk nem messze húzódó lakásába, megbeszéltük az élet dolgait, installáltuk az almát és leittuk magunkat. Perfect evening.
Elvist hallgatva hazatekertem és bevágtam a szunyát.
Ma munkásélet. Főnök nagyon aranyos, nem is várja meg mostanában a zárás óráját, hanem szalad be a kórházba tutujgatni szíve választottját és a kis porontyot. Nem láttam még ilyennek, de tényleg jó ránézni. Vesződik a babakocsi vásárlással. Sose hittem volna, hogy ez ekkora problémát tud jelenteni, de gondosan meg kell választani a kerek számát, pakolhatósági lehetőségeket meg ezer apró részletet. Nem lennék a helyében.
sinkó tesó sem sietett haza, zárás után vettünk söröket és a királydomb oldalában bevágtunk párat közben elbeszélgetve erről, arról. Leginkább arról.
A tervem az volt, hogy hazajövetelemet követően gatyába szedem a gépem és új rendszert húzok reá. Install cd-m a pofámba röhögött. C’est la vie. Akkor még marad a régi kicsit.
Mivel a fentebb említett nadrágon kevés és nem megbízható a zseb, ezért itthon hagytam a mobilomat. Mire hazaérkeztem jó pár nem hívás fogadott. Első kőrben visszahívtam t-t. meglódult a fantáziája vagy csak nem értem a női nemet vgay fordítva vagyok bekötve. Beszéltünk. Minden a medrében.
Vérszívóm is hírekkel szolgált, nem is akármivel. Nem fejtem ki, csak megkönnyebbülök.
Borika drágám úgy volt egy pillanatig, hogy társamul szegődik, azután hazaérvén legyőzte a fáradság. Megértem.
Mi maradt itt? Egy megint kótyagos loboncos, - mint azt ma megkaptam egy biciklis futártól – homályos tekintetű leftalone mókus.
„peace, flowers, freedom, happines” ez szól, jutalom pontért meg lehet írni miben hangzik el eme gyönyörű sor. Kíváncsian várom a megfejtéseket.
Most pedig valami teljesen más következik…
Mert söröm is van még, cigim is akad, a reggel meg messzi távolban.
más zene szól már, régi kispál album. Kibaszás ez a majdnem éjfél. Nem illő már felcsörögni haverokat. Úgyis alukálnak. Reggel mindenkinek a legszebb bundáját kell felvennie, hogy jól mutassanak a mókuskerékben. Pár lehűtő vagy hardcore rágcsáló van csak ébren, mint jómagam. Én sem sokáig már. Nehezedik a pillám. Megtisztítom metszőfogaim és betakarózom puha avarba. Álomra hajtom fejem odúmban. Álomvilágba merülök tudattalanul, control nélkül. Olyan világba, ahová vakon vezet valami, diónyi agyam mélyén.
szerda, május 28, 2008
mp3
főnök megemlíté, hogy görögdinnyére lenne szüksége. riasztottam zöldség és gyümölcs expert öcsikémet, aki 1 múlva már dinnyéstűl állt az ajtóban. ettünk egy levest, elmentünk az árkádba főnöknek ajándékot venni. martinit szeret inni, édeset.
benéztünk a hervisbe, öcskös 3 pár cipővel és egy ővtáskával távozott. nincs is ennyi lába.
mediamarkt-ból én jöttem ki mp3 lejátszóval. concorde típusú. 7k, megnyugatatott az eladó, ha nem tetszik vihetem vissza. élek is ezzel, munka után vissza viszem. olcsó húsnak tipikus esete.
legalább letesztelem fogyasztóvédelmi szempontból a mm hozzáállását.
fura bizsergés van az erőben, ti nem érzitek?
m.u.s.i.c.
Ahogy változnak az idők, úgy változik az ízlésem is.
Eleinte, gyerekfejjel hard rock zenét hallgattam. Alice Coopert, Iggy Pop-ot, Hair filmzenét, éjjel nappal.
Emlékszem kint voltam uncsitesómmal izrealben és mind a ketten válaszhattunk egy műsoros kazit magunknak, én egy rock válogatást, uncsim egy queen best of-ot. Ami nagyon megtetszett…
Szücsi barátom teletömte a fejem rock and rollal. Volt olyan osztálykirándulás, ahol az én 2 r n r kazim pörgött a magnóban végig.
Teenager éveim későbbi szakaszában queen rajongó voltam. Oda meg vissza voltam a zenéjüktől, megvolt minden album, megszereztem sok-sok koncert videót, lejártam a pecsába fan clubba, könyveket olvastam a pályájukról.
Szakmunkás iskolában megismerkedtem a rage against the machine-nel. Egy házibulin általános iskolás haverokkal részegedtünk, amikor ratm-ra pogoztunk a nagyszoba közepén, meg pantera-ra. Onnan már úgy jöttem el, hogy követeltem danitól egy, ahogy akkor hittem Ray Jegens kazit.
Ezzel elkezdődött egy so called Hc-s korszak. Minden kellékével, body count pulóverrel, rajta egy kölök felkötve aka born dead, nagymuter követelte, hogy vigyem vissza ezt a borzalmat a boltba. Semmi érzéke nem volt az igazi nigger életérzéshez. Drága jó emberek… elszorul a szívem, ha rájuk gondolok, nekik a getto teljesen mást jelentett… nem kokainos orrot, cracken élő thug-okat, kurvákat, pimpeket, meg minden ilyen lószart, amit én beleképzeltem a hiányosan értelmezett dalszövegekbe. Ők megjárták azt a getto poklot, amit leírni nem képes jeges tea még a biohazarddal együtt sem…
Első saját pénzen vásárolt műsoros kazija a beastie boys – ill communication-ja volt. Rohantam át danihoz meghallgatni. Össze voltam zavarodva teljesen. Csalódottság érzése vett erőt rajtam. Hát ez nem is hasonlít a ratm-ra!!! Nekem azt mondták, hogy ez kurva jó. Láttam az mtv-n a sabotage-t, mekkora zúzás az, erre összesen 2 szám ilyen az egész albumon. Ráadásul sokáig töprengtem azon, hogy a kazi hibás vagy direkt torzított a hangjuk a számok többségében. De kitartottam és hallgattam serényen.
Munkát kaptam később egy fotex records-ban. Beszabadultam a paradicsomba. Éjszakákon át grabbeltem a zenéket a vinyómra. Egy 286-oson, amikor még a cd írás úgy ment, hogy el kellett vinnem a hard disc-et egy helyre és ott elég sok pénzért egy nap alatt kiírták a kért anyagot.
A grabbelés sem 5 percig tartott, hanem 2-3 órán át pörgött a gép. Hazahoztam 3 cd-t, ennyi volt a limit és beállítottam az órám, h ébresszen fel az éjszaka közepén kicserélni a muzsikát.
Hála jó barátoknak megismertem a freak power-t. nem hallottam még ehhez foghatót soha. Azonnal rákattantam a funk-ra és közelebb kerültem az elektronikához is.
Munkatársam és zenei oktatóm péter, akinek sok mindent köszönhetek fáradhatatlanul okított funk vonalon, megismertetett alap nagymesterekkel, a 70-80-as évek diszkó robbanásával, még mindig nagy szeretettel hallgatom a tőle kapott mp3-akat. Megfertőződtem egy életre a belém oltott groove-okkal.
A következő lépcső egy mix cd-nek volt köszönhető. Tetszett a borítója, egy régi zenegép, retro feeling, narancssárga és annak árnyalatai domináltak a képen. A címe is ígéretesen hangzott: dope on plastic.
Hideg tél volt akkor, odakint zordan fújta a szél a mínuszokat és még hó is volt rendesen, nem mint mostanában. De a szobámban, amit nagypapival osztottam meg, a mini hifiből a dope on plastic break ütemei törték meg csendet, barátságossá változtatva a kinti cidrit.
Innen utam az elte szociológiára vezetett. A könyvtárban serénykedtem, ismerkedtem és kergettem őrületbe a könyvtár vezetőjét és kedves feleségét. Szép katonaévek voltak. Polgári szolgálat hogy pontos legyek. És mire jó még egy egyetem? Megismerni sok-sok embert. Akik rengeteget változattak rajtam, formáltuk egymást, cseréltük az információt, kihatottunk egymásra és reményeim szerint örök barátságok szövődtek. Drága Nóri, Borika, Kristi és Fecó. Mind részesei azóta is életemnek.
Külön kiemelném kristit, aki … nem is tudom elmondani. Tiszta gay már az egész tudom, de ti nem voltatok ott. Zenei soulmate, a másik felem, sidewingem. (nagyon fontos h a zeneileg bullshit nem azt jelenti, h én valaha is felénekeltem, feljátszottam v letettem az asztalra akár egyetlen épkézláb dalocskát is, erről szó sincs.)
Szóval elkezdődött a dnb korszak. Ahogy peti anno, úgy kristi vezetett bele a dnb bugyraiba. Én funkkal terheltem a fejét. :P később pedig addig hallgattam a másik szobában a doors-t, amíg egy nap beadta a derekát és rákattant.
A dnb rész belerángatott a partyzásba. Bunnyval tilos partyk, big beat révület, kék pont party service, első garancsi tó, tört ütemek és még több tört ütem.
A funknak köszönhetem szintén, hogy a 4/4 az életembe lépett. Még mindig őrzök egy sms-t bateriiztől, amit egy daft punk mix hallgatása közben írt „bazzz, ezek nem egyszerűek, micheal jackson-t pörgetnek”
Funkhouse, french house, daft punk, cassius, basement jaxx mind mind ámulatba ejtettek. És mr. Norman cook aka fatboy slim. Persze ő már a freak powerből és a big beat rajongásomból is ismert szereplő volt.
Idő közben kinyílt a szemem a trip hop-ra. Annyi portishead-et hallgattam, hogy az egy fekete öves emo-snak is sok lenne. Meg howie b-t, death in vegast, massive attack-ot.
Sineger tomi barátom a gimis éveink alatt a rock zene, azon belül is a blues berkeibe húzott be. Első bob dylan album még mindig nagy kedvencem.
Ilyen háttérrel, előélettel és ekkora zeneszeretettel nem is csoda, hogy bedroom dj-vé váltam. Azon meg pláne kár lenne csodálkozni, hogy képtelen vagyok megmaradni egy stíluson belül. Amivel simán kergetek őrületbe bárkit, aki hallgatja ténykedésem.
Cipruson dolgoztam az állatkertben amikor újdonsült kollégám, egy a hatvanas éveit taposó angol fickó kiírt nekem 2 best of elvis cd-t. sorsom ismét megpecsételődött. Szerelem egyből.
És most, mint olvasztótégelyben a metál, úgy folyik össze minden. Innentől kezdve nincs sorrend, nincs stílus. Jó zene van és rossz zene.
Azt, hogy a funk az alapja mindennek szentül hiszem. Legyen az tánc zene, hip hop, break, dnb, teljesen mindegy. Karácsony nekem, azon belül is dec 25, nem az első hippi megszületése, inkább a JB elhalálozása. Nem vagyok túl időszerű, hiszen messzi még a tél, csak eszembe jutott… de akkor is emlékezzünk rá és munkásságára kicsit.
Az apropója ennek az írásnak egy jóbarát, kinek nevét többször nem írom le, mert isten sem mossa le rólunk a meleg barátság bélyegét, még domestossal sem.
Egy ma kapott mix tőle, ami szól e sorok írása közben is, túl pár sörön és küszködve a nosztalgiázással, az eltelt évek tovaszállásával, gyermekkorom visszasírásával és kimondhatatlan, végtelen és sosem szűnő hálával a nagyszüleim, a barátaim és a zene felé. Köszönöm.
És akkor most töltök még egyet.
Egy dolog van, amiről még nem írtam, pedig changed my world for a much better one, az pedig az MLY.
Szorosan kapcsolódik mindahhoz, amiről eddig hadováltam, ebben a három betűben összesűrítve van benne a zene szeretete, a barátság, az összetartozás, találkozások, jammek, tábortűz és bográcsban főtt vacsora, természetanya, sex and drugs and rockandroll. Volt, hogy úgy érezted, hogy igazán élsz? Hogy minden tökéletes körülötted? Hogy olyan vibráció vesz körül, amiben sugárzik a lényed? Hogy kebledre ölelnél mindent és mindenkit? Hogy olyan tiszta, mint semmi más dolog, amit eddig tapasztaltál. Hogy belesűrítették életed lényegét egy eszmébe, egy közös happeningbe. Hogy megismételhetetlen, de el nem fogod felejteni soha.
5 éve már és nem sok nap telt el azóta, hogy ne jusson eszembe. Túlzásnak tűnhet.
Az a baj, hogy amíg megírtam ezt itt, sikerült rendesen lerészegednem, plus felzaklatnom magam emlékeim felidézésével. De ebből is érezhetem, hogy élek, nem csak működöm.
hétfő, május 26, 2008
bubblegoose
I feel a like, king, yeah… ’ cause i just kissed my babe…
Ősfunkok a hagszóróból. Vadim keze nyomán. Lakásban rendet raktam és nekiálltam ebédet gyártani. Mehikánó ződségkeverék a tepsiben, alatta vaj, felette fedő. Sütök még ki bélszín rolót is, hogy érezzem a husikát.
7vége van, annak is a vasárnapja. 1456. kora délután. Felhős égbolt, nem szürkén, fehéren. Lakást áthatja a párolódó zöldségek szaga, körülöttem cd és dvd hegyek tornyosulnak.
Pénteken munka után nem találkoztam t-vel. Így nem kapott tőlem még szülinapi ajándékot se nem. Ha minden igaz, akkor ma este bepótolom eme hiányosságot. Csütörtök este a megbeszélt terv szerint lecsábítottam szimplába. Ott barátai elrejtőztek egy sarokban és égő tortával várták. Meglepetés party, heje huja, minden egyben.
Nekem ott volt borika, akivel elütöttem az idő nagy részét. Szimpla nem az én közegem, plus másnap munka, úgyhogy nem is maradtam csak éjfélig ezen a jeles ünnepen.
És megint pénteknél tartunk. Amikor is ugye munka után arra készültem, hogy lelátogassak mókacuka megnyitóra. Borika szegődött társamul ismét. 37 ember lődörgött kb., fehérre mázolt pálcikák között. Vettem egy drága sört, egy olyan sós sajtburgert, hogy a húst kihajítottam belőle. Aztán még sör. Találkoztam zsófiékkal, pultra támaszkodva néztük az egyforma embereket és egy a praise you videóklippre kísértetiesen hasonlító magánszámot. Voltam az elmúlt időszakban jópár partyn, de egyre kevésbé élvezem. Lee coombs jó volt. Aztán ennyi. Itt a bajom egyrészt a hangosítással volt, csekély mély csak közép meg magas, plus a tömeg. Úgy éreztük borikával magunkat, mint a muppet show 2 vén fazonja, fikáztunk mindent és mindenkit magunk körül, remélve, h anno nem voltunk ilyen gázok és nem viselkedtünk ily’ röhejesen.
Befutott vdani, nem sokkal később bettylove, megismerhettem végre kis barátnőjét, a csodásnevű szimónát. Rég buliztam már bettyvel, így most nagyon megörültünk egymásnak, csörögtünk az ember(telen) tömegben, lökdöstük arrébb a totál bebaszott tiniket. Freq nasty semmi meglepőt nem művelt, pakolta a break-eket, néha pár 4/4-del megspékelve. Mivel pocsékul szólt hamar el is hagytuk a táncteret és lelket ápoltunk, beszélgettünk. Bettyék hazamentek, mert szifonka dülöngélősre vette a figurát, de igen bájosan.
Megkerestem vámpírt meg vdanit. Majd elvesztettem őket újból. Időközben üzenet érkezett suzykától, h megérkezett és az itatónál vannak. Nem volt nehéz megtalálni őt, ilyen csinos szerelésben még a kopasz, nyakkendős, fülönteflonbizbaszt viselő tulaj akárki csaja sem volt. Feszenghetett is kicsit szegény lány. Megbeszéltük, hogy a jövő hétvégén beköltözik.
Meglettek vámpírék, cigiztünk, iszogattunk, majd hazajöttünk.
Szombat délután vaniaval volt randim. Gödörnél ültünk, mint nyuszi a fűben. Sok sok emberrel együtt, rögtönzött szinpad, rajta kalapos dj-vel, senával, hippel hoppal. Ez jött szemből. Oldalról alulról vmi rockbanda túrta neki. Nem értem, hogy kishazánkban miért van ennyi kretén, de csak gratulálni tudok, amiért sikerült megszervezni, hogy egyszerre szóljon a 2 stage. Az aranyfaszkorbács díjjal megjutalmaznám. Senáék abba is hagyták…
Gyula mester is becsatlakozott gyermekeivel. Isteni hírekkel szolgált, remélem mentesülése attól a vérszopótól ezúttal sokáig kitart majd.
2000 körül hazaérve feltelepítettem a sacred c játékot. 20 perc után elegem is lett belőle. Nem értenek ezek a hack&slash műfajhoz. Felraktam a diablo II-t. még így 8 év elteltével is ez a csúcs. Már 19.ik szintű barbár vagyok, teli zöld cuccal. Az élet szép.
Ma játék után neki fogtam rendet rakni. Jön suzyka, kell neki hely, rendezkedés program elindít. Főztem is… most megeszem, kicsit még szapulom a démonokat, majd megjön t, átadom neki a kis élőlényt amit ajándékul szánok, beszélgetünk, szokásos.
csütörtök, május 22, 2008
pooor little baby
Fröccsözve
Az élet gyönyörű
Mindig az. Ha szar akkor is az.
Bár át tudnám adni ezt gyermekeim az úrban.
„szűz máriám hol a tanácselnök…”
Ma nem voltam produktív, sőt lusta tetű pfúj a belem jön ki voltam. Bocs szabi. Holnap bepótolom. Úgy fogok melózni, mint a kisangyal. Nnna ezen álljunk meg egy szóra. Vajh egy kisangyal hogyan melózik? Mi a frászkarikát csinál egy kisangyal? Ha még kicsi, akkor ugye gyermek. Nem szép dolog, még a mennyben sem dolgoztatni ezeket a kölyköket. Vagy ők is nike cipőket gyártanak, mint az indiai lurkók? Vagy a kis jelző a termetüket akarja vázolni? Alacsony angyalok? Akkor gondolom tankban ülnek. Mit csinálnak még a pöttöm emberek, akarom mondani angyalok? Talán jobb is hagyni…
„Na mondjad Jóska, szépen tagoltan…”
Mai nap in nutshell. Reggel ébredés. Meglepően éberen. Ablakon kinéztem. Esik? Nem, létrán jön bazmeg. Idő napos, akkor bringával közelítem meg a webáruháztatot.
Kiderítettem, hogy eb lesz nem vb. Fociban otthon vagyok.
Régi levelekben merültem el, mazoista módon. Miért? Mert egy állat vagyok.
Öcskösnek segítettem videókártyát választani. Szandrával chat-eltem.
Munka után meg volt beszélve kedvenc vérszívómmal, hogy így 3 hét után végre megbeszéljük kivel mi, hányszor, miért oda? Vligetben kolbászoltunk, feljöttünk ide, fröccsözni kezdtünk. Ennyire szar borból még sose ittam spriccet. Pontosítok, az első fél liter nem jó. Azután már csak vigyorogok.
Még hever itt a fiókomban – komolyan, kihúztam a fiókot az tartja a boromat.
Harmadik fiók felülről. Az elvileg üres. Illetve kevés szemét van benne. Ebben tartom a befizetett számlák sárga cetlijeit. Meg dolgokat. Pld. Egy sexpoziturákat ábrázoló 6 oldalas kis szösszenetet. Egy sex társasjáték része. Isten látja lelkem sose játszottam még olyat, de muszáj volt kinyomtatnom. Tanulni, tanulni, tanulni, apánk is megmondta. Nem vagyok prűd típus, de a feléről se hallottam még ezeknek. Szégyen mi?
Nézzük a „kényeztetőt”… a lány térden hajol, guggol feneke az égnek mered, a fiú fekvőtámaszban rája nehezedik, vesszejével fentről penetrál. Előtted van a kép?
Vagy a „bimbó ölelése”. Lány hason fekszik. Idáig még hagyján. A fiú is. A lányon rajta 69-ben. Penetráció szintén megvan csak a ciki az, h a fiú feje pont a lány talpán nyugszik. Vica versa. Lány fülét cirógatja a hím lábfeje. Sajnálom hogy egyedül tengődöm, mert komolyan kíváncsi lettem.
A „libikóka”-t már kedvem sincs leírni.
Hagyjuk ezt a mocskos randa sex-et. Evezzünk más vizekre. Tudnám mire.
szerda, május 21, 2008
inside
Vagy ha nem megy, akkor belekezdek valami újba.
Előjáróba annyit, hogy 80-as évek válogatás szól, most a Maneater…
Hosszú idő után felhoztam egy reklám újságot. Saturnra esett a választásom, az volt a legnagyobb meg legkékebb. Az újság akkora, hogy egy félkerületnyi hajléktalan nyugodtan álomra hajthatja a fejét az oldalak sűrűjében, minden lapon nagyobbnál nagyobb plazma és lcd hd tv-kel. Nem mondom, hogy én lennék a célközönség. Tv-m nincs amióta az eszemet tudom. Ami volt azt öcsém elajándékozta valakinek. Az összes tv képernyőjén futbalisták fejeltek, ölelkeztek, becsúsztak. Tuti valami vb vagy mi lesz a napokban.
Tudom most az udvarlásról kellene írnom, de kurvára elfelejtettem. Megfakult az emlék…
I wanna get down, lower than atlantis…- kicseréltem a zenét gorillazra, beszarás milyen szövegeket nyomnak.
Elszomorító, hogy ma is leragadnak a szemeim. Oké lehet ezt az időjárásra fogni, szürke minden odakint, esős, ragacsos, nyálkás. Elszívnék egy cigit, de nem biztos, hogy megéri a strapát lemenni a boltba. Az is igaz, hogy nem mondhatnám, hogy fordulatokban, vad spirálokban vagy csak úgy izgalmakban bővelkedik az életem. Munka után ugyanazt folytatom, itt ülök a monitor előtt. Azt a kocka úristenemet. Szóval ez is lehet oka annak, hogy álomra hajtanám kocka fejemet.
- Hehh kis szösszenet, de az előző beszarás szót aláhúzta a word, kiírva, hogy ilyen szót nem illik papírra, képernyőre vetni… dejó, hogy így vigyáznak reám, nehogy elkanászodjak –
Egye fene lemegyek dohányáruért, azzal is megy az idő. Egy hős vagyok, vettem cigit. És meguntam a gorillákat. Hallgassak nyerst.
Vérciki, de igaz. Múltkoriban t reggel sietve távozott hajlékomból, itt felejtvén mobilját. Ismerve merre fog bandukolni beleugrottam a cipőmbe és elfutottam a mexikóira. Gondoltam utolérem és odaadom neki munkájához és magánéletéhez eme nélkülözhetetlen kelléket. Nos, az idők folyamán vagy futni felejtettem el, vagy a cipőm alkalmatlan erre a tevékenységre, de minden szökellés után teli talppal értem földet. Ami nem kis hangzavart kavart én meg úgy éreztem magam, mint phoebe. Próbáltam finomítani a dolgon, de az meg a méter per secundum rovására ment. Oké, a járda helyett futkorásztam inkább a virágágyásokban, anyaföld úgy ahogy elnyelte lépéseim zaját. A lényeg az, hogy mire elértem a metróhoz, majd kiköptem a tüdőmet és azóta ólomnehezek a lábaim plus izomláz. A cink része az, hogy szegény lányt a halálba savazom állandóan, amiért rója a köröket a margit sziget körül, 5-10 km-eket. Én meg 800 métertől kifingok. Nnna szép.
kedd, május 20, 2008
short one
tomi öcsém tegnap felvette a telefont és ma átjön meginni egy sört meg beszélgetni. éjjen
szintén tegnap, munka után leragadtak a szemeim. 23 körül átjött t, pár perc ébrenlét után aluka reggelig.
arielről sikerült rémálmodnom, lelőttem aztán meg nem akart megbocsájtani... ilyenek a nők.
hétfő, május 19, 2008
the swamp creature
Sokféle mocsárban lehet elsüllyedni, a unalom, a nyomorúság, a reménytelenség és az összes ilyen ócska dolog, nekünk tegnap a rokkenroll mocsarában sikerült megfürdőznünk.
Kezdjük az elején.
Pénteken leforgatták a reklámfilmet a webáruházban. Egyik jelenetben szerepeltem is, de kétlem, hogy azt benne hagyják a végleges verzióban. Kevés dolgot vetek meg jobban, mint a televíziót és a reklámokat, szóval nem különösebben érdekel a dolog.
Szabival azt beszéltük meg, hogy június elejéig várunk a repjegy vásárlással, megnézzük mennyire üt be a hadjárat és ennek fényében vesz nekem repjegyet. Ámen.
Péntek este átjött t. zsenge korához képest nagyon házias és gondoskodó egy lányka. Nem egyszer meglepett már eme tulajdonságával. Re5pect. Szombat reggel 6kor lelépett forgatni, én dodoztam 8ig, majd játszottam délig. Hogy kiteljesedjen a nap visszafeküdtem és aludtam még két órát. Kitakarítottam, este pedig nyakamba vettem a várost. Összefutottam bettylove-val, májkellel és kow-val. Plus többiek. Gödörnél fűben söröztünk, borika becsatlakozott, trafóban pedig country és rokkenroll muzsikára forgattuk a lányokat meg a lányokon a szemünket. Sikerült berúgnom, pedig mindent megtettem, hogy így is legyen. Ismét jó szórakozást jelentett nézegetni a párzást megelőző rituálékat, a párválasztás szofisztikált és kevésbé módjait. Szerencsére volt velem egy remek alany arra, hogy empirikus kutatást végezzek, ugyanis pillanatok alatt megjelentek a hím egyedek, hogy násztáncukkal, színes tollazatukkal elbűvöljék, majd ágyukba csábítsák. Vagy szénakazlukba. Fészkükbe, na.
Az már rég megfogant a fejemben, hogy … folyt köv
péntek, május 16, 2008
push it real good
belezavar a képbe, hogy most indul be a reklám hadjáratunk, ennek kapcsán ma egy mókus kezében kamerával felvett minket minden szögből. én játszottam a vásárlót, sinkó meg kiszolgált.
tegnap felfúrták az új táblákat. olyan elegem volt már este nyolcra, hogy hazamentem kikapcsoltam a mobilom és lefeküdtem aludni. terminátor 3at választottam esti mesének. mire arni fejbevágta a szőke kurvát én már nyálcsorgatva aludtam.
itt áll elöttem a 7vége és nem tudom még mit kezdek vele. t-vel töltögetnék el időt, kirándulva, de nem fog ráérni :(
úgyhogy vmi más mulatság után nézek. gondoltam arra h lemegyek tatára, de jelenlegi állása a dolgoknak az h cukor sem lesz otthon.
inni nem nagyon akarok, elég volt a múlt hétvége amit alkohol mámorban töltöttem szinte végig.
öcskössel töltöm majd a szombat vasárnap nagy részét terveim szerint
úgyis őt szeretem a legjobban a wilágon. lehet h el is megyünk ketten kirándulni. hajrá hajrá
csütörtök, május 15, 2008
szerda, május 14, 2008
door(s)
az enyimé
fehér festék pattózik le róla már mióta enyimé
alsó zárja nem működik 2 hónapja, felsővel eddig nyugodtan hagytam magára.
tegnapig
vmi kattant és a zárnyelv nem hagyta el többet az ajtófélfa kínálta gödröt.
hazaérve már rákészültem. volt nálam 2 féle csavarhúzó.
rángattam... fogja... rugdostam... fogja plus kijött egy szomszéd... be vannak ezek tanítva rendesen...
felhívtam danit, melózik, felhívtam lipit, érkezik.
ötlete, h ablakot zúzzunk, akkor beférek a nyíláson plus 2 oldalról ránciga. sztem egy pörgő az ajtóra majd két jokogeri meg 5 májgeri és már bent is leszünk.
csavarhúzóval befeszítettünk, löktük, nyílt, tekintet, tágul, 4 centis rés, már majdnem bent a feje, kézfeje, nyomjad, még, légzésre figyelj, még két centi, látom a nyelvét, eltöröd, vigyázz, reped, nyomd, még, krakkkkkk, bent vagyunk.
rusnya látvány nem mondom...
akkor bevásárlás, spar, autó lerobban, betoljuk a nagy lajoson, egy homeless segít, obi bezár nyolckor, anyjapicsája, 1 sör pár cigi plus lipiék kivizsgálása enneagrama szempontok alapján. 2 teszt kitöltés 4 eltérő eredmény kapás. hitem szertefoszlik
hazaséta. vacsi. rendőrakadémia 2
elaludtam végre...
j'adore catwoman
legyen a péntek... t ugrik be. vele csinálhattam vmit. igen... lementem szilvuba t nélkül vlagyikékkal. nem voltam vmi jó passzban. semmi komoly, csak szótlanul üldögéltem, hallgattam a koncertet, new orleans blues v mifene, remek muzsika, elő emberekkel, élő hangjegyekkel.
jó volt újra látni corvinékat, májkelt, krisztát és bnőit. egész felvidultam a végére. meg lerészegedtem. befutott t is, bnőjével. csocsóztunk. nna ez fájt. én egész jó játékos voltam, kirowski sok mindenre megtanított, inc csocsó. viszont a hosszú kommunista évek (az az 1) kitörölték minden tudásomat. poor little me.
koncert után dj lepte el a pultot. cd-s táskája dugig az elmúlt év slágereivel. pontosítanék. az igen rég elmúlt 90-es évek slágereivel. a sweet for my sweet-nél még mosolyogtam, a bumsakala alatt segget ráztam, a 2unlimited alatt elhagytam a pincét. azért van szint aminél lejjebb már gáz. volt kontaktom is a dj-vel, kértem tőle rokkenroll-t, közölte hogy rock is dead, nincs is nála élesztő meg elvis cd se. de e után jön a d azaz dj bobo ha gondolom. gondoltam...
nem tudom hogyan jutottunk haza, semmi különös, sétálhattunk. hazaérve ledőltem a szőnyegre. 11 körül ébredtem ruhában, kedvesem által betakarva.
szombaton suzykával találkoztam a szimplában. megbeszéltük a dolgokat. csatlakozott hozzánk gyöngyi is plus haverja és meginvitáltak egy zuglói házibuliba. nem volt ellenemre, taxival átbumliztunk, tőlem kb 10 perc gyalog. lebontásra váró ház plus telek, tábortűzzel, lounge-val, szivacsokon pokrócba burkolt emberekkel. nagyon barátságos és befogadó légkör, sex activity, érdekes tapasztalat megjelenni egy házibuliban teljesen ismeretlenként, majd 37 percre rá azt imitálni h pornofilmre vered a farkad és szorgalmazni, h jöjjenek rá, h jól begyakorolt, ám elnagyolt mozdulataid mit is akarnak sugallni. hmm...
reggel hatig beszélgettünk, majd öcskössel hazaautóztunk.
vasárnap.
ébredés után petike lelécelt. én vligetbe mentem, lángost enni. nagyon tré volt. jött lipi és emese plus sineger tomi haverom. beszélgettünk, megélhetési indiánokat nézegettem, amint tollakban verdesték magukat és árnyékban risza. egyik indián fehérebb volt nálam is.
este egyedül maradtam, nem is bántam. kell pár óra magány.
hétfő, pünkösd. borikával olivért sétáltattunk, kisági megmérgezett ebédnek álcázva, ági anyám elpanaszolta minden búját baját, tomi öcsém nem volt otthon telefont sem vette fel. véleményem szerint drága öcsém szégyelld magad és innentől kezdve nincs magyarázat tetteidre. ez már rég nem arról szól h tartozol pénzzel v sem...
este átjött t. megnéztük a batman2-t, michelle pfeiffer, mint catwoman, bőrszerkóban... istenem... köszönöm... trinity ehhez képest kismiska
kedd, azaz tegnap meló. kész a külső megjelenés terve, elvileg már gyártják is.
péntek, május 09, 2008
minnyá abbahagyom...
Az aranyhal megszólal:
-Van három...
-nyam-nyam-nyam-nyam..
hehe! ez tetszik!
- Elnézést meg tudja mondani, hol találom a 452-es parcellát és az 57-es sírt?
- Hehe! Ez tetszik! Elmászkálnak, azt nem találnak vissza!
Music is your only friend, until the end…
Események kezdenek felgyorsulni. Minden összeállni egy képpé.
Suzyka beköltözne, ami megnyitja az utat a kommuna felé. Le kell tehát foglalnom egy repjegyet, ami még nem tudom, hogy merre fog vinni. Mert mehetek Parisba, onnan másik röfülővel Marseille-be. Vagy egyenesen M-be, de eddig az tűnik a legdrágábbnak. Egyenesen Frankfurtból úgy értem. Létezik még egy megoldás. Átszállással Montpellier-be, onnan vonattal St. Martin de crau-ba. És ennek eldöntése még semmi ahhoz képest, hogy ki kell sakkoznom a dátumot is.
Főnökömnek az a jó, ha június közepén hordom el az irhám.
Nekem? – csajom ebben a percben toppant be, sexy futkározós cuccban, ajkain az élet értelmével… harmónia… jó tudni –
Szóval nekem? T-t idézve nekem is a harmónia. Nem kényszerből, de meg szeretnék felelni főnöknek is, tudom, hogy nehéz időszak van most, sok-sok munkával, gyermekáldással, reklámmal, fejlődéssel és kicsi félelemmel, mi lesz akkor, ha tényleg csúnyán meglódul az érdeklődés a nyomtató patronok felé. Bírni fogják-e a titánok?!
Szeretném tartani adott szavam Suzykának, szopó lehet neki nap mint nap több órát bkv-zni, hogy beérjen ide a munkahelyére. Szóval a számára a legjobb az, ha mielőbb elszállok.
Az elvtársaimnak azt mondtam, hogy már márciusban visszamegyek, amit persze magam sem hittem el. Pláne azután, hogy hazajöttem és rájöttem, hogy mennyire meg vagyok reccsenve, mennyire rosszat tett velem az izoláció, meg nem értve levés és pár ostoba játszma greggel. Eme elmebajomra rá is ment a kapcsolatom agent J-vel. Sztem azóta sem tudja mi ütött belém és mi volt ez a crazy fog a fejem körül. Már el sem magyarázom neki.
kedd, május 06, 2008
netty is back
Kedd, 0929
Melóban vagyok, de a netünk elszállt. L
7végi történetet még nem fejeztem be, pedig akad téma amit netre vésnék. Ha lenne net, de nincs. Mint már írtam.
Szombaton öcskössel autóba vágtuk magunkat, felvértezve 2 daft punk mix-vel. Mint hamar kiderült ugyanannak a mixnek 2 kópiájával. Tatára menet benéztünk vmi outletbe. Sose jártam még ilyen helyen, shoppingolni is … hmm… nem is emlékszem bakker mikor voltam… de megvan… dec 31-én az elvtársakkal elegáns ruhát venni szilveszterre, szóval jártunk boltról boltra. Gatyákkal meg zoknikkal tömtük tele a kosarunkat meg öcskös vadiúj hátizsákját. Miután elköltött kielégítő kreditet folytattuk utunkat. Érkezés, örülünk egymásnak. Sörök, bacardik, molyírtók, csapatunk kiegészült egy rég nem látott bnővel szandrával. Engem kellő alkoholegység után arielre kezdett emlékeztetni és nem tudtam hova tenni a dolgot. De jót beszélgettünk. Meg táncoltunk. Mert dizsibe is lementünk ám, hogy belekóstoljunk a tatai wildwild nightlife-ba. Étterem belsejében nem tudom zenekar, madonna, beleléptem a pocsolyába, közben risza.
3kor kitessékeltek, nekem az egész móka 20 percnek tűnt, többiek szerint eltöltöttünk 2 órát ott.
Visszatérve a zöld falak közé grim fandango, beszélgetés, szunya.
Másnap isteni lecsós rántotta, gyümölcs fagyi, rögtönzött színpadi előadás gyerek dalokkal.
Már délután hazaindultunk, elkerülendő a dugót. Hogy mi volt otthon arra nem emléxem. Talán semmi. De az még megvan, hogy t már megvette a repjegyet franciába. Meglátogat, szép.
Beugrott a vasárnap. Vámpírnál voltam, lecsót főzött, én forró fürdő, kicsi játék, majd into the wild c. film. Nem végig mert baromi hosszú, úgyhogy még egy napon át furdalta az oldalamat a kíváncsiság, hogy mi is történik még a mókussal.
Hétfőn munkásélet. Gif-ek gyártása, délután szakadó esőben hazabringázás, suzykának és kolléganőinek lakásmutogatás. Még függőben, hogy beköltözik e.
Vámpír átjött és befejeztük a filmet. Mókus nem járt jól, de a sok felülés helyett inkább vett volna egy kurva térképet vagy magolta volna be jobban a bogyós könyvet. Amit viszont nagyon át tudtam érezni, az a nagy tanulság amit ő is levont, egyik nagy tanulság jobban mondva, mert nyilván előkelő helyen van a ne zabálj ismeretlen bogyókat is, szóval az az, hogy hiába a természet minden kincse, ha azt nem oszthatod meg valakivel… hüpp hüpp…
T és a repjegy történetéből úgy tűnik, hogy én a nyáron osztozkodhatok majd kicsit.
Hogy helyére tegyem a ezt a sok érzelmet megnéztem az underworld 2-t. az egyet még marseille-ben láttam, és sokkal többet vártam az új résztől. Sebaj. Legalább már fél 12-kor aludni tértem. Egyszer felébredtem a saját kiabálásomra, egyszerre támadott meg egy hatalmas barna medve és voltam szolgája adolf hitlernek, aki ráadásul nő volt. Szerencsére álmom végén őt és egész kompániáját megmérgeztem egy partyn a bóléba töltött patkányméreggel. Szóval a mai reggelem mondhatom, hogy jól indult.
Aztán bejöttem ide és látom, hogy nincs net. Búskomorság amerre a szem ellát. Nem csak az elvonási tünetek. Az se teszi ugyan könnyebbé, de mégiscsak webáruház vagyunk. Lennénk.
hétfő, május 05, 2008
suntired
4 napos holiday van. Szerdán kezdődött azzal, hogy délután eljöttem a webáruházból, daybefore rendbeszedtük a lakást t-vel, hogy szépnek mutatkozzon majd, ha Suzyka átjön és lemeozza. Szegény lány tragikus trafikus lekvárba került úgyhogy could not made it, de sebaj, szeretem ha rend és tisztaság van.
Gondolataim üveggolyó módra szétgurultak, próbálom összeszedni őket. Itt is van egy a sarokban. Mi van ráírva?
Jövő
Lássuk az mit hozhat.
//időközben átmentem lipiékhez, leittuk magunkat, mission completed//
A közeljövőben lemegyek tatára, meglátogatom cukorkát meg a gyereket. Bbq partyt rendezünk és nagyon finom fagyit eszünk majd. Plus napfény, jó társaság, mother nature.
Kicsit távolabbi jövőben kisakkozom az indulásom dátumát, összepakolok pár ruhadarabot, felülök a repülőre és megkezdem a harmadik negyedéves ciklust a kommunában. Az utolsót. A legtanulságosabbat. Más szemmel látom már őket és az ügyüket. Finomodott a filter, tudatosabb vagyok. A francia nyelvet sokkal többet fogom használni h improve-oljak és el akarok látogatni az új kommunába, kiváncsi vagyok egy év alatt mennyit haladtak. Összetákolták e már.
Amit magam mögött hagyok is rendezettebb lesz, ha minden a terv szerint alakul. A webáruházas pozíciómat lehet, hogy elvesztem ezzel a manőverrel, hála istennek meg a vásárlókedvnek, olyan jól haladunk, hogy a 2 titán nem fogja bírni és szükség lesz egy harmadikra is. Akkor pedig nekem már nem nagyon jut majd hely. Meg lássuk be, nem is vagyok az a megbízható munkaerő. Gondolok egyet és lelépek.
Vigyázó szemek vizslatnak, és intelmek záporoznak az éterből…
- Ejnye bejnye atti, ideje lenne felnőni. Ideje lenne beletörődnöd, hogy az anyagi biztonság megszerzése érdekében fel kell adnod pár dolgot.
- Ideje lenne elfogadnod a tényt, hogy az életedben elég sok órával nem te rendelkezel, hanem a létfenntartás érdekében mókkukkává kell, hogy válj piciny kis kerekedbe bemászva és tekerve.
- Nem ártana elgondolkodnod drágám azon, hogy te sem leszel fiatalabb? Hát nem akarsz családot? Nem szeretnél apuka lenni? Férj is esetleg? Hogy akarsz így megtartani magad mellett egy nőt is?
- És ha lebetegszel? Mióta nincs biztosításod? ’95 május? Az nem ma volt.
- És a nyugdíj? Azod miből lesz te lőkötő?
Önostor kikapcs
1638, still here
Modern talkingot hallgatok és forog a gyomrom. Nem, nem a zene miatt. Az rendedben van, asszem tegnap este ittam túl sokat és ettem túl keveset. Gyúrok az esti grill partyra. Ma csak módjával fogom bevinni az alkohol egységet. Nem hiányzik nekem egy szükségállapot plus hánykolódás.





















