vasárnap, december 22, 2013
ending
but no i don't!
hétfő, december 16, 2013
sinkin' boat
a cím apropóját az adta, hogy a 7végén krs-sel lementünk a hajóra, hogy meghallgassuk dév klárk mestert, aki már több mint 10 éve az egyik kedvenc dj/producerem. egyszer már buliztam a szettjére a Szigeten, amikor még pepsi volt a neve asszem és az hatalmas party volt. a mostanira kcisit megkésve érkeztünk teljesen felvillanyozva az érzéstől, hogy élünk, egy helyen egy időben és akkora királyok vagyunk, hogy még késünk is.
bent csűrdöngölés, tömeg, alaszkában nincs annyi grizzly mint a hajó gyomrában. 2 órán át elviselhető. max.
velem minden okés. telnek a hetek munkában. már egyedül dolgozom és kifejezetten szeretem. ha valami nehéz az a sok negatív hullám körülöttem, de Csodabogarat megszégyenítő módon próbálom ignorálni.
ez a hét van még plusz egy bonusz nap és vége 2013ra a munka. még korai év végi összegzést írni de annyi már elöljáróban látszik, hogy évek óta most áll a legjobban a szénám. ami csodálatos.
plusz lipivel járunk gyúrni. úgyhogy most fáj a hátam.
csütörtök, december 05, 2013
Médicament
szóval.
ma
vagy tegnap.
aludtam vagy 10 órát. nagyon jó volt tele a legfurább álmokkal. vonattal, öcskössel, utazással. felére sem emlékszem már, inkább csak az érzésre, hogy milyen jó volt felébredni kipihenten. ne örülj nem tartott soká...
a munka elment. szóltam ma, hogy adjanak több melót különben megbolondulok. azt hiszem szereztem pár rossz pontot a közvetlen munkatársak között és túlbuzgóságnak vették, hogy nem bírok órákon keresztül rezet baszni.
kisrókával is találkoztam ma. ami annyira nem meglepő.
munka után pedig egyenesen hazajöttem és vártam krs-t meg a közös képv-t. megjött mind a kettő. sajnos a frissen újrakezdett gyúráshoz már túl késő volt, de sebaj mert tart még az előző adagból származó jóleső izomláz. majd holnap bepótolom.
holnap péntek. munka után lehetne menni ide oda, de nem érzem a vágyat. munkatársak elindulnak majd és beveszik a várost, én asszem max egy forralt borra vagyok hitelesítve.
ez a hét ilyen csendes lesz... kell is a pihi hiszen jövő héten dave clarke. ami fájni fog. system reset.
szerda, december 04, 2013
dinner with tiffany
csütörtök, november 28, 2013
words, don't come easy
vasárnap, november 24, 2013
after a month
vasárnap, november 03, 2013
kedves naplóm... egy lusta disznó vagyok
két hete már munkásember vagyok. hogy jó e még nem lehet tudni, mert hasznot még nem hoztam a cégnek, csak a tudást szívtam magamba a sok tanfolyamon. ami mellesleg nem volt nehéz. alap windows dolgok. jujjjj volt tréning arról is h nem beszélhetem ki a cég dolgait. de talán ennyi még belefért.
hazaköltözni nagyon jó érzés volt. rádöbbenni, hogy még egy árva takaróm sem már kevésbé. és ami még inkább aggaszt, hogy a konvektorom is életveszélyes. jön belőle a gáz ha kell ha nem és mivel nem akarok a Holdon ébredni inkább be sem gyújtom.
pénteken megkaptam az első fizumat. elszaladtam egy kisboltba és vettem egy indokolatlanul nagy tv-t.
felszereltük öcskössel, elmentünk ikeába fészekrakáshoz gallyat keresni. nah oda se megyek többet. remélem.
ma átjött tomi öcs lemjákkal, átmentem ági anyuhoz ő függönyt szeget be és ádám öcs volt aki segített haza költözni. we r family... isteni jó érzés.
most béna filmet nézek és lassan alszom is, mert holnap reggel munka. és lefogadom, hogy izgalmas lesz.
kedd, október 22, 2013
the slow one now will be later the fast
az ország stimmel, a város is a kerület már necces kicsit.
3 hete és egy napja hogy landoltam és újra találkozhattam Öcskössel, Terrorkával, anyámékkal, barátokkal. olyan volt mint a mesében.
beköltöztem V-hez és jelentkeztem a Unisyshez. remegő lábbal persze... mivel ezúttal nem babra ment a játék. vagy gyors siker vagy kereséssel töltött hónapok munka nélkül.
megvolt az első interjú telefonon, a deák téren a csirkefogó előtt... majdnem egy hatalmas csirkemájas szendviccsel a pofámban. szerencsére hosszú volt a sor.
haverok, koncertek, kocsmázások következtek.
interjú megint. jól sikerült. olyannyira jól, hogy felajánlottak egy másik pozíciót. több technikai tudást igénylőt. szóval új interjú. azon is átmentem és ma elkezdtem dolgozni.
szép vastag zsíros hullám amin lovagolok és remélem elég szél dagasztja a vitorlát ahhoz hogy végre eljussak oda ahol letelepedhetek. egyelőre még itt ott lakom, várom hogy újra haza költözhessek nem annyira szeretett lakásomba. de otthonossá varázsolom majd. barátok segítségével, akik jobban értenek ahhoz, hogy mitől lesz 4 falból és egy tetőből otthon.
jelenleg vdaninál vagyok. locsolom a macskát és etetem a virágokat amíg ő a szent földön lépked.
ilyen fasza lakást nem is tudom láttam e már. komolyan. még azt is felejteti h nem zuglóban van.
találkoztam újra orsival, akivel együtt kezdtem dolgozni a fotex recordsban, amikor még volt fotex, voltak, műsoros kazetták és videoszalagok és az emberek sterbinszkybe akartak belehallgatni mozi előtt... isten óvja a bolondokat.
fáradt vagyok. haza akarok menni.
és imádom hogy az életem kezd összeállni és az eddigi utazásaim, a tapasztalatok amiket gyűjtöttem, a skillek amiket felszedtem összeérnek és végre tudom őket kamatoztatni.
se tálcák se vattacukor.
szerda, szeptember 25, 2013
ok, this was fun, let's go
volt 5 szobatársam ezalatt az idő alatt... 5,5 ha beleszámítom az utsó srác fr bnőjét is.
a faszba az utolsó napokkal. kivagyok az egésztől. le is DA-ztam a mai nap felét is. az étterem még valahogy elmegy a probléma a bolttal van. annyira unalmas, hogy ha rendes nyakkendőm lenne, nem csak az a csiptetős vacak, már ott lógnék vmelyik antik replika csilláron.
a rezidencia kiürült már 2 hete. asszem azóta egyszer elhagytam a lakást és elmentem vmi partyra. mind a 20 percig ott is voltam. de nem éreztem jól magam egyáltalán.
terveim szerint legközelebb majd otthon fogom jól érezni magam. addig játszom, videózom, gitározom és ha lenne piám innék.
---
még reggel 8 sincs. én már ébren vagyok. tegnap is eljöttem hamarabb a melóból és nem kizárt hogy ez ma sem lesz másképp. nem mintha olyan rengeteg tennivalóm akadana itthon. de minden jobb mint unatkozni és csak megjátszani hogy dolgozom.
szombat, augusztus 24, 2013
how could they know what this message means...
pláne ha már egy jó ideje nem mártogatta az ember tintába a pennáját. én pedig nem írtam már vagy egy hónapja...
ami történt velem nem is jelentős. ezért sem írtam le. bejárok dolgozni, késve általában. választanom kell hogy 1 órával előbb érek be vagy 6 perccel később. u do the math.
egy hónapom van itt. arról hogy vissza lehet e jönni 2*2 hétre még nem szól a fáma. ha lehet én jövök, mert a pénz nem rossz és a 2 hét hamar elrepül.
elkezdtem otthoni munkahelyekre jelentkezgetni. eddig egy ügyfélszolg és könyvesbolt részesült a kiváltságban, hogy betekintést nyerjen az életembe egy ügyesen megírt cv formájában. kiváncsi vagyok ellen tudnak e állni.
most 60as évek slágereit hallgatom és olyan szám után kutatok amit talán le is tudok játszani. ez a gitározás nagyon nekem való. nem hiszem hogy különösebben tehetséges lennék de ezt ellenpontozza lelkesedésem.
mivel lakótársam hozott pár napja egy liter jégert így az hever itt a laptop mellett. persze nem közvetlenül.
ez egy ilyen este.
lehet hogy hofit is nézek. attól lesz igazán szép.
péntek, július 19, 2013
guitar zer0
el is kezdem.
volt egyszer hol nem volt... pénzem. dizni adott 13ik havi fizut amit én egyből beleinvesztáltam vadi új hobbimba - hatásszünet - a gitározásba.
úgy bizony. találtam egy éppen bezáró hangszerboltot, ahol minden termék 70%-kal olcsóbban adtak és vettem egy gityót. szinte ingyen. buzergáltam egy hétig. majd bementünk párizsba és egy másik hangszerboltban belefutottam új kedvesembe egy arctic white Fender Stratocasterbe. amit magamévá tettem.
szóval a másik gityó inkább csak befektetés volt. ez pedig true love.
azóta minden nap gyakorolok. az ujjaim végei keményednek. az akkordok pedig sorban követik egymást. a váltásokkal még küzdök de ez ilyen.
szereztem egy fasza játékot is ami rengeteg számot megtanít. boldogabb nem is lehetnék... azaz de...
még van 10 hét az itteni létből. mivel szerződést tuti hogy nem kapok - és valszeg nem is kérek, mivel elegem van dizniből - ki kell találnom mit merre és hogyan.
oké tudom hogy állandóan ezen rugózom de hát mindenkinek megvan a keresztje.
most mennem kellene aludni, nem azért mert álmos vagyok hanem hogy holnap ne legyek egész nap morcos. de nincs kedvem.
kedd, június 18, 2013
the summer is over baby...
véget ért a nyaralás. a nyár az még nem. sőt az még csak most kezd igazán belehúzni.
milyen volt otthon? csodálatos. felnőtt. ez volt a legjobb benne. még csak pár órája jöttem vissza ide sohaországba, de már soknak érzem. persze ez majd elmúlik. pár nap.
4eske holnapután kiköltözik. kapok egy 5öskét. remélem nem lesz teljesen kertén és főleg nem lesz spanyol.
a visszaút eseménytelenül telt. öcskös herkulesi erőfeszítésének köszönhetően nem kellett a bkv-n megfőnöm. cserébe megsülhettem a reptéren, mivel izijet az egész gépre nyitott egy ablakot, ahol becsekk... a magyarok meg messze földön híresek arról hogy tudnak sorban állni.
a repcsin vmi filmet néztem egy szegény parasztlegényről aki nem csak hogy belezúgott a hercegnőbe, hanem még óriásokat is mészárolt érte. ezek a hercegnők a leglehetetlenebb dolgokat várják el szegény parasztoktól. miért nem zúg bele azért, mert mondjuk "húú de jól kaszálsz" vagy "kérlek driftelj még a traktorral". nemnem... menj oszt csapd le az óriás fejét. lesz akkor fele királyság meg altesti gyönyör.
ezek a dizni hercegnők sem különbek. alig múlnak el 16 már valami faszin jár a fejük aki aztán lehet tolvaj, szörny, 7 törpe akármi csak végre apucitól vigye távol és csónakázzon vele ezüst holdfényben előjátékként.
nemsokára éjfél. itt azt lőttem be pizsi időnek. egyszerűen nem érdemes tovább ébren maradni, úgysem történik semmi, csak reggel leszek kókadtabb. így van esély arra hogy bemenjek gyúrni.
csütörtök, június 13, 2013
decisions, decisions
május uncsi volt, esős és szinte eseménytelen. leszámítva persze boris brejcha partyját és ... hmm asszem más nem is nagyon történt velem.
legalábbis nem olyan ami említésre méltó. vagy belefér a blogba :P
jah de, volt egy nagyszerű estém egy svéd lánykával, majd' hajnalig beszélgettünk az élet dolgairól. még bob dylan sem ijesztette el. fura.
júni elején elmentem egy hangszerboltba. kinéztem magamnak egy mixert de nem tudom eldönteni hogy ez vmi olyan amit igazán szeretnék vagy csak a consumer birtoklási vágyam játszik az agyammal.
ha már ott voltam megpengettem rengeteg gitárt is. mivel úgy gondolom hogy minden férfinak kell hogy legyen gitárja. ezt azóta gondolom így amióta rájöttem hogy nekem nincs és hogy szeretnék egyet.
asszem az agyam azt akarja hogy örök szegénységben éljek sok sok lim-lommal. a szemét.
és júni 8-án hazarepkedtem. a repziút semmi volt ahhoz képest hogy éjjel ki is kell jutni vhogy a reptérre.
a franciákról annyit tudni kell hogy semmihez sem értenek. talán a sajtokhoz meg a borokhoz picit.
a lényeg hogy olyan busz nem létezik amit a weboldaluk ajánl. másik van csak az nem oda megy. átszállni lehet csak kellemetlen ha sok a cuccod. így 3,5 óra alatt el lehet jutni dizniből cdg-be.
a gép felszállt, a gép leszállt a kettő között meg repkedett. így megtekinthettem a hófödte hegycsúcsokat meg a vízfödte félországot.
öcskös kijött a reptérre a kisterroristával. ettünk aludtunk náluk, majd megnéztem a lakásom. egyben van, rendben van. majd átjötem ide vámpírkához és tanyát vertem.
kedden bementem a citybe. taliztam májköllel és lecsekkoltam az új kocsmájukat. állati jó hely ma este vissza is megyünk csapatostúl és porig romboljuk. nah nem egészen...
este tilos maraton volt a prg.
reggel öcskös jött értem és elvitt a kiscsaláddal együtt egy tóra, amiben állítása szerint van hal is. erre sajnos az egész napos pecázás rácáfolt. 3 halacskát sikerült kifogni, méretük nem sokban tért el az óvódai ruhaakasztók fölé rajzolt piktogramoktól. szombaton újra próbáljuk de viszünk erősítést is a lipták family személyében.
este kb hulla voltam, egy csengetett mylord és nekem is kicsengettek... pfff atti ez derossz volt... mindegy már leírtam
jah tényleg, találkoztam boribonnal. re5pect
vasárnap, május 05, 2013
putty putty
ahhoz képest h du 2 van én csak most ébredtem, mivel a tegnap éjszakát párizs legmagasabb épületének a pincéjében töltöttem.
kinéztem pár hete magamnak boris brejcha fellépését és elhatároztam hogy azon én ott leszek ha a fene megeszi a fenét akkor is.
lebookoltam egy day off-ot, találtam pajtit aki eljön velem, mathilde személyében és nekivágtunk az éjszakának.
éjfélre volt meghirdetve a party, mi már 23kor ott tobzódtunk. a piros kabátos marcona security volt még ott, akik kordonokat pakolgattak.
beültünk a mcdo-ba, és mivel fr o-ban lehet sört is kapni kértem is egyet. de sört csak szendvics mellé adnak. szóval kértem egy hambit is. amihez hozzá sem értem. még így is olcsóbb volt mint a klubban a pia. ahol is 7 eurot elkértek egy 0,33 heineken-ért.
visszamentünk a helyre, beengedtek, szállingóztak az emberek. 2 teremben dübörgött a techno, a kicsiben gépiesebb a nagyban minimal, lézerfény, füst, heje huja.
egy kettőre tele is lett a hely. fél kettőre meg már mozdulni nem lehetett. a nagyteremben. a kicsiben szellős volt, de nem is csodálom mert dj zsöszepá live act-ezett és egy szám kerek 37 percig tartott.
mi a nagyterem közepén harcoltunk az életünkért. mivel a törzsközönség a montparnasse-i hét pettyes coccinelle óvodai csoportból állt és már eleve satu részegen estek be, majd elkezdtek mászkálni fel s alá mindenen és mindenkin keresztül. gyakorlatilag fél óra alatt 18 éves kislányok sunyi módon leverték a vesémet. az itallapot és végignyálaztuk, mert lötyböltek ránk még 150 euro/üveg whiskey-t is. mi ez ha nem menő???
boris 3-kor kezdett. én éppen egy csinos brazil lány mellett ültem a hangfalon. B btw nagyon közvetlen és jó fej, írtam neki fb-n és válaszolt.
mi mathilddal hátravonultunk. a sarokban táncoltunk és néztük ahogy az összegyűrt és elhasználódott 40 kilós eszméletlen lányokat viszik a bizti őrök hogy elsőt segélyjenek rajtuk. mint egy jacko koncerten.
5kor leléptünk, 0730ra hazaértem és most ébren figyelem a monitort és a sütőt hogy melyikből kerül ki vmi értelmes hamarabb.
kedd, április 23, 2013
re-install
hétfő, április 15, 2013
emoci
a munkám unalmas és sokszor csak úgy csinálok mint aki dolgozik, de nem az én hibám.
az étteremben meg kell dögleni annyi a munka. a boltban pedig csak basszuk a rezet. mindegy. ennyiért én még azt is megbaszom.
vasárnap persze kicsit változik a felállás. miután lenyomom az éttermet, útban az étterem felé mindig benézek a boltba, hogy kilessem mit tartogat még a mai nap. és vasárnap általában unalmat és semmittevést. amit nagyon nem szeretek. szóval ilyenkor szoktam előbb eltávozni.
ma is így tettem. azzal a szándékkal, hogy ebben a ragyogó napsütésben kiülök a tó partjára és benyomok egy sört. gondolkozom a magam dolgairól, elmélkedek...
nem a szokásos busszal jöttem haza, mert nem akartam fél órát várni rá. felpattantam egy másikra, ami ugyan haza nem visz, de nem messze. csak közben meg kell néznem 2 hotel portáját. a busz dugig volt dundi turistákkal és azok hisztis, fáradt kölykeivel.
szóval a busz megállt és leszállt róla sok sok ember és elindultak a hotel bejárata felé, de egy kisfiú csak állt ott egymagában. 5-6 éves lehetett, és zavart tekintettel nézte végig ahogy bezáródott a busz ajtaja.
a fejemben már ekkor felvillant egy piros lámpa jelzőfénye, vmi nem stimmel a képpel... körbenéztem, hátha meglátom apukát, amint fáradtan vonszolja magát a hotel gyomrába hogy elérje végre a légkondi hűvösét, és találtam is egyet, de az rá se nézett a kisfiúra, mint ahogy rajtam kívül senki más sem.
a busz elindult, én kezdtem bepánikolni. még mindig kerestem vmi hozzátartozót, levettem a fülemről a fejhallgatót, hátha meghallom amint vki a buszon a fia után kiabál. de semmi.
még egyszer visszanéztem azt remélve, hogy valaki már csak fogja a kezét a kicsinek és vonszolja befelé, de ehelyett azt láttam hogy ezerrel szedi a kis lábait és fut a reménytelenül távoldó busz után. majd kikanyarodtunk az országútra és elvesztettem a szemem elől őt.
megálltunk a másik hotel előtt, még mindig nem hallottam egy szülőt sem a gyereke után sikoltozni.
vettem 2 sört, leültem a tópartra. hazajöttem és lefeküdtem aludni. most ébren kukorékolok és remélem megtalálta a kismókus a szüleit és nem ijedt meg nagyon.
csütörtök, április 11, 2013
to the unkown little girl
eddig követtem a történetet...
tegnap új lakótársat kaptam. egy francia kölköt. mindegy. legalább nem spanyol. kiráz a hideg amint meghallok valakit mordorul beszélni.
az új srác úszómester és ennek apropóján elmeséltem neki tavalyi kalandom.
ő pedig elmesélte a történet végét... :(
a mókukka a kórházban egyszer még magához tért, majd örökre elaludt.
felkavart a hír. szomorú vagyok.
nyugodj békében ismeretlen virágszál.
kedd, április 02, 2013
pörkölt
jippiee
mozgalmasra sikerült. balázzsal kolbászoltunk egész nap.
mivel itt elég lassú az élet nem sok mindenről maradtatok le. a munkám egész fasza. már csak elvétve kell a tálcákat gyűjtögetnem. inkább a szendvicseket pakolom a vitrinekbe. és persze vattát cukrozom vagy bóvlit kasszázom.
a munkatársak jó fejek. el is hívtam egyiküket randizni. ettünk egy szendvicset, beszélgettünk. majd meglátjuk, hogy mi lesz. kéz a kézbenre nem vágyom de nem is csak ez az egy opció létezik a világon.
voltam párizsban is. sétáltam 3 órát. majd az éhség hazahozott...
nincs miről írnom. majd ha lesz szólok.
szombat, március 16, 2013
ezmiez?
péntek, március 15, 2013
i am late
a mai nap kifizettem a tartozásom a orange felé. végre van egy olyan ország ahol nincs saram, igyekszem ezt kiterjeszteni magyarországra is, de az még időbe telik.
új hobbim a konditerembe járás nagyon feltölt. egy héten 4x lemegyek, viszem magammal a tabletet is hogy gyakorlatokat sugalljon és hogy rögzíteni tudjam az edzést és erről mindenféle diagramot és statisztikát mutat és pedig boldog vagyok hogy a jelek szerint 2037-re izmos leszek. minden nagyon jól halad a legutóbbi excell tábla alapján aminek fejlécébe azt is beleírták gyárilag hogy "a tükör hazudik". akkor jó, mert igaz ami igaz abban én sem láttam nagy változást...
hogy miért késem le a buszt?
mert rossz gombot nyomtam meg. nem az én hibám. rádugtam a telefonom a laptopra, hogy felmásoljam az összes b boys albumot, és a felugró ablakra miszerint szeretném e update-elni a telón a rendszert entert tapostam. aki már csinált ilyet az tudja, hogy ilyenkor egyetlen dolgot nem tehetsz meg. hogy azt mondod a felénél hogy "jóvan bazmeg megy a busz, majd befejezem holnap" és lehúzod a telót. mert akkor marad egy csinos fekete igen drága és halott műanyag darabod.
szerencsére b felvesz autóval, így mégsem kell sétálnom. és legalább találkozom vele, mert az utóbbi időben eltűnt mint az aranyóra.
a munka megvan. szinte élvezem is.
csajozni kell majd lassan. de a diagram szerint még nem vagyok rá kész. :P
péntek, március 08, 2013
now the fun begins
már tuti. reggel is elindultam melózni de nem emlékeztem h bezártam e az ajtót rendesen és a lépcsőházban visszafordultam megnézni hogy rendesen be van e csukva.
pánik.
szerda, március 06, 2013
all good things come to those who wait
a konditerem folyamatban. lassan de biztosan. bízom benne.
akartam egy sim kártyát is, hogy végre elérhető legyek annak a 0 embernek aki netalán felhívna. bementem, igényeltem, hazaküldtek, hogy várjak.
szekomszá.
kiolvastam arnold s könyvét. van benne egy rész amelyben bevallja, hogy egyszer vagy 14 éve amikor asszony nem volt odahaza, elkapta a házvezetőnőt és anyává szeretkezte. majd amikor megszületett a babuka akkor mindenki úgy tudta hogy a csaj férje az apuka. csakhogy amint cseperedett egyre inkább terminátor feje lett. arnie meg nagy kussban küldte a pénzt a kölöknek és nem szólt otthon semmit. de kiderült, felesége lelépett bla bla...
és ebből jött az én nagyon fura álmom...
hasonló szitu, csak arnie helyett öcskös jött haza egy nap egy kis poronttyal, amiről azt állította hogy valami mellékág és szánja bánja de ez van és hogy ne legyen gond intézetbe küldi.
amint megláttam ott öcsköst kicsiben azonnal magamhoz ragadtam, hogy márpedig senki más nem nevelheti fel csak én, és elkezdtem sírni azonnal a puszta látványától. asszem vissza kellene mennem a terápiára...
vasárnap, március 03, 2013
old school tunes
én vagyok a cukros bácsi. nem kergetek ballonkabátban kisgyerekeket. még. munkában gyártom a vattacukrot ész nélkül.
ilyen a munkám.
első felében a napnak vagy tálcákat törölgetek, vagy pizzákat pakolok.
majd jön 1,5 óra kaja. főleg olvasok, jelenleg arnold svájcinéger életéről szóló könyvet. kurva érdekes.
és lezárásként 3,5 óra kasszázás vagy mint ma vattát cukrozás.
a munkában mindenki kedves és mosolyog. egyáltalán nem olyanok mint pld a store-ban voltak tavaly. lazábbak. na jó de ez a park.
kaptam fizut. fél havit. többre számítottam. ahhoz elég, hogy éhen ne haljak. és hogy befizessem az orange-ot. meg a gym-et. már ha sikerül.
itt ahhoz hogy a konditermet igénybe vehessem el kellett mennem egy orvoshoz. aki írt egy cetlit hogy emelhetek. majd el kellett mennem egy papírért ami bizonyítja hogy tényleg a dizniben dolgozom. majd várnom kell egy hetet mert fel is hívják a teamleaderem hogy biztosan tényleg ott dolgozom e. és ha mindez megvan akkor befizethetem a pénzt és már csak 1 napot kell várnom a kártyámra. szóval ha ilyen ütemben haladnak a dolgok akkor 2019-re talán izmos leszek. :P
mi más van?
starcraft2
zergek
nyomom mint süket a csengőt. magamra is fogom tetováltatni a logojukat az hétszentség.
szombat, március 02, 2013
hétfő, február 25, 2013
blizzard paris
kedd, február 19, 2013
get sick get well
az ablak alatt a boiserie-t takarító munkás vonszolja a kiskocsiját, ami jellegzetes hangon zörög. könnyű dolga van, nincs még itt a buli szezon. az még jó pár hét.
én egy hétre lerobbantam. több okot is találtam, miért is jöhetett ez ki rajtam. egyrészt mivel rátoltam az ágyam a fűtőtestre, ami egész éjjel okádta rám a meleget. amitől ugye elszoktam otthon. és így leizzadva persze megfáztam.
aztán ott van még a munkában való tálca törölgetés.
és talán van benne egy csipetnyi stressz is. sűrű egy időszak volt ez és még csak most kezd lenyugodni.
a lényeg az, hogy mára már kutya bajom. szedem még a nyavalyás antibiotikumot. iszom a teákat. de ennyi.
ragyogó napsütés van kint. remélem rá tudom venni magam, hogy fotózgassak egyet.
beteg napjaimat leginkább starcraft-ozással töltöttem. de nem lettem sokkal jobb benne.
volt itt egy lányka jurassic parkot nézni az elmúlt napokban. meg is lepődtem, mert sosem voltunk különösebben jóban. mindegy.
munkahelyemen megismertem egy fr lányt, akivel együtt dolgozom és igazán lelkén viseli boldogulásom, mert nagyon lelkiismeretesen magyaráz. és szünet nélkül. asszem elhívom randizni vmikor. a jóbarátokból Monica-ra emlékeztet. bár ha jobban belegondolok nekem a xeroxgirl jön be legjobban.
mi van még?
jön át ma este tara. nem beszéltünk egy hete.
lassan 2 hete hogy itt vagyok. milyen érzés? néha amikor sétálok az utcán azt hiszem hogy nem is én vagyok, csak visszatekertem egy filmet amit már láttam így is ezerszer. viszont biztonságos is. és nyugodt. ez a két dolog ami olyan nagyon hiányzott nekem otthon. pedig aki ismer az tudja, hogy elég zen természetem van. ill volt. és amikor láttam ezt megváltozni akkor ijedtem meg igazán. elkezdtem puffogni, zsörtölődni mindenen és persze szélmalomharcban álltam mindennel amiről úgy gondoltam hogy tehet arról, hogy szar a helyzet.
zen is back. :) magam mögött hagytam azt ami deprimált. for good this time...
csütörtök, február 14, 2013
uupsz
erre kijöttem most ide, és a hatodik napon belázasodtam.
ami megint nem csoda, hiszen munkám része hogy vizes ronggyal törölgessem a tálcákat a szabadban! miért ott? mert csak de. szóval most köhögök és ráz a hideg, tegnap este lázas is voltam.
persze bemegyek dolgozni mert kell a pénz. plusz úgysincs pénzem gyógyszerre. szóval minek maradjak itthon.
de ha továbbra is lázas maradok akkor bemegyek a first aid-re. ahol adnak majd paracetamolt és ennyi. mint mindig.
kedd, február 12, 2013
baby steps
kezdem az első felével. 12-kor kezdek. úgy tűnik fix óráim lesznek. ami nem rossz. azt vártam, hogy megint lesz eligazítás, betanítás, tűzvédelmi agymosás. nah, ehelyett kaptam a kezembe egy rongyot és kivezényeltek tálcákat gyűjteni meg asztalokat törölgetni. egyből beugrott első munkahelyem a burger king, és elkezdtem magam nem túl rózsásan érezni, hogy 34 évesen még itt tartok, majd megvizsgáltam a dolgot más szempontból is és rájöttem, hogy kifejezetten jó ez így.
ugyanis a lehető legkevesebbet kell így a vendégekkel foglalkoznom. összegyűjtök egy rakás tálcát és vígan elmaszatolok velük hátul. a lány akivel dolgoztam azerbajdzsánból jött és most PHD-zik művtöriből. :)
van 1 óra 15 perc szünetem. azalatt bőven megkajálok, pihenek kicsit. majd visszamegyek a boltba.
ott az a team aki beszólt a hajam miatt vállon veregetett és megdicsért, mert én voltam előző nap a legjobb eladó, amin persze meglepődött hiszen első napom volt ott. ezzel 1:1. sőt még előbb el is engedett, hogy elérjem a buszt este.
amit egyébként is elértem volna, akkor hóvihar volt.
ma van/volt az első day off-om. bementem az orange-hoz, visszaadtam nekik a box-ot, de még le kell beszélnem a dolgot a behajtó céggel is. vettem kaját, főztem, pihentem, szellemírtókat néztem. majd este bementem a village-be találkozni régi kollégákkal. köztük egy angol lánykával, akinek szépsége vetekszik egy angyaléval. bár angyalt még nem láttam.
most pedig megnézek még vmi filmet és alszom. remélem ezúttal jól, mert tegnap éjjel pld kiabáltam álmomban.
vasárnap, február 10, 2013
day one
péntek, február 08, 2013
brand new 4th time
reggel még homeles-ként üldögéltem az itteni Westend aljában. a takarítók épp hogy csak felvették a munkát és kiskocsikról kefélték a padlót. engem meg toszigáltak arrébb.
bementem a Fantasiaba. megmondták, hogy Boiserie. de csak 11-től van recepció. fasza mert még csak 09:30 volt. akkor még egy kis shopping mall. benéztem az orange-hoz. azt mondták, hogy vigyem vissza a boxot és akkor nem lesz gond. oké. a napokban.
voltam a bankban hogy új kártyát csináltassak. nah az nem jött össze. majd a dizni csináltat magától.
uncsiztam, visszamentem a fantáziába. ott üldögélt 2 feka lányka és egy fr fiú. beszélgettünk, ők is arra vártak, hogy vki elvigye őket a B-be.
11:20-kor egy olasz tündér elhozott minket ide a B-be. a recin megismertek, ami sajnos nekem nem túl kedvező, mivel 4 hónapja összevesztem a csókával. Illetve ő veszekedett velem, én nyugodt voltam. mindegy... a lényeg hogy elkérte a pénzt, kitöltöttük a papírokat és megkaptam a kulcsot. már akkor láttam, hogy amilyen balszerencsés vagyok megint a földszinti lakások egyikét nyerem meg. tehát a napot sose látom, plusz parázhatok, hogy ki surran be és lop meg. tétováztam kicsit, majd szóvá tettem a dolgot, hogy ha van rá mód adjanak egy másik emeleti szobát. hááát az nincs, menjek nézzem meg ezt, és majd meglátja ha tud vmi mást adni.
nem tehettem mást elindultam a lakásba, hogy bekukkantsak. egy spanyol Shrek fogadott kezében felmosóval és borzalmas testszaggal. nagyon nem tudott hova tenni, sőt kifejezetten ellenséges volt, amikor pedig kiderült, hogy a szobát is egymással kellene megosztanunk földhöz vágta a fókát és elvágtatott a recire, hogy ez nem állapot és ő követeli a haverját, aki spanyol. a recis próbálta csillapítani, hogy a haverja tegnap amint eltöltött ott 20 percet átkérte magát egy másik rezidenciába és lehet h a hiba az ő készülékében van.
amint elhagyta a helységet az ork a recis megkegyelmezett nekem. adott egy kulcsot egy második emeleti szobához, ahol már eleve lakik egy magyar és egy litván srác. ehhez képest egy olasz lányt találtam a kanapén aki a Keresztapát nézte. mondjuk mi mást?
a szobám remek, világos, tiszta. jól érzem magam.van net. a magyar srácot ismerem tavalyról, a litván is jó arc, a bnője is az. és van már nekem is roomie-m, a fr srác akivel idejöttem. hugo a neve, 20 éves, van bnője a távolban és nagyon csendes és udvarias. nem lesz probléma.
holnap 1245kor kezdek, de bemegyek előbb. kiváncsi vagyok hogy a munka milyen lesz, mert a szállással eddig nagyon nagy mázlim van. amit már meg is érdemlek.
a lakásom még nincs kiadva és el kell kezdenem intézni azt is innen, de kell még 24 óra hogy átálljak és legyen erőm nekikezdeni.
Inna mall
Itt vagyok a bevasarlokozpont kozepen. Jazz szol a hangszorokbol. Alig par ember kolbaszol korulottem, tobbnyire a dolgozok akik lassan kinyitjak az uzleteket. Koran van meg, 08:42.
Tegnap reggel meg a lakasomban ebredtem, osszepakoltam, ocskos kivitt a repterre. Ott hatalmas sor fogadott a check in nel. Szerencsemre egy kedves lanykahoz kerultem, aki bar felhivta a figyelmem arra hogy tulsulyos a borondom, hajlando volt szemet hunyni. Csak megkerdezte hogy a supervisorja nem figyel e... Szerencsere vmit matatott...
A repulout gond nelkul telt. Egy nagyon helyes magyar lany ult mellettem, aki most repult eloszor, igy amig o csodalva bamulta a gyonyoru kek eget alattunk a felhok tengerevel en elvesztem az o hatalmas barna szemeiben.
En nem tudok aludni a repulon. Kenyelmetlen. Elbobiskoltam neha, de leginkabb jobaratokat neztem es a diotorot hallgattam.
Osszefutottam egy ismerossel a repteren. Kijott elenk balazs autoval, haza navigaltunk. Bevasaroltunk es atmentem Tara hoz. Jol esett ujra latni a lanykat. Beszelgettunk, nevetgeltunk, vacsiztunk majd dodo. Reggel el is kesett sulibol, nem ebredt fel idoben. O is a szundiztatok nem ritka fajahoz tartozik. Amiben eleve kodolva van a keses lehetosege is.
En bejottem a bevasarlo kozpntba, mert nem akartam elni a lehetoseggel, hogy kapok kulcsot a kecojukhoz. Kedves de nem akarok maceralni az alarm mal se a kutyaval.
Par perc mulva nyit a fantasia. Kapok beutalot a boiseiebe. Remenyeim szerint.
hétfő, február 04, 2013
into the night
egyetlen dolgom, hogy elmenjek meglátogatni a mostohaanyám. nem mondanám, hogy gyakran eljárok felé. shame on me.
bepakoltam a bőröndöm. najó... teli dobáltam mindenféle ruhákkal.
fogadtam ma egy kedves párt, akik megnézték a lakást és majd visszaszólnak. eddig egyik sem szólt még vissza aki ígérte. furcsálnám ha most másképp lenne.
utolsó napok itthon. annyiszor elbúcsúztam már, hogy nincs pofám good bye partykat csinálni. tegnap azért összejöttünk nálam páran és méltóan elbúcsúztunk pár agysejtünktől.
optimista vagyok a jövőt illetőleg. igyekszem. az maradni. annak lenni.
ha vki olvassa ezt és itt van bp-n és úgy érzi mindenképp találkozni akar velem, akkor tudja hogy találhat meg. van rá még pár napja.
peace out
csütörtök, január 31, 2013
pszichover
más féle terápiát fogok alkalmazni, munkaterápiát, mindenféle mókukka terápiát és porto terápiát is. bár be kell vallanom kicsit kezd elegem lenni belőle. néha még kaja mellé meg dínom dánom, de már csak módjával.
a kecót még nem vette ki senki. szégyen és gyalázat plusz teljes anyagi csőd. de még van 6 nap.
math már összepakolt, holnap hajnalban elutazik. kiderült, hogy elég magamnak való faszi vagyok. napok óta alig beszélünk. mindenki a neten baszakszik. de mi a tököt mondanék? itt van már 10 napja, ezalatt megbeszéltünk mindent amit lehet sztem. nem értem hogy képesek emberek együtt élni. mi a fenét kezdenek egymással? és ha ne adj isten áramszünet van????
veszélyes dolgok ezek.
holnap ha minden igaz akkor megyek dnb buliba. rám is fér egy kis hangos brümmögés.
ma addig bámulkáztam a pékségben dolgozó kislányt, hogy teljesenen belevörösödött és megkért h ne nézzek így rá, mert zavarban van. akkor én váltottam színt. de olyan helyes arca van és finom dolgokat ad.
ideje aludni, mmint math-nak, ő ébred holnap hajnali 4-kor. én nem vagyok álmos. délután aludtam egy hatalmasat. jó is volt.
kedd, január 29, 2013
room for rent
más.
Tara baby ma 21 éves. sok boldogságot neki, alig várom, hogy újra lássam jövő héten.
más.
azt álmodtam, hogy a Therapy?-val bandázom, úgyhogy ma meghallgatom a többi albumukat is, mivel a troublegumot már vakon elgitározom léggel.
ma korán jött egy jelölt lakásnézőbe, így már 10:35 kor ébren vagyunk. a nap süt, én nem főztem, reggeli nincs. de elsétálunk a vligetbe és nézünk kacsát, nyugi nem reggelire, és eszünk lángost.
állatkertbe nem megyünk mert kurva hideg van. szecskába sem mert kurva drága. ő egyedül nem megy, amit kurvára nem értek.
egyébként békében elvagyunk. sokat játszunk, nem láttam még csajt aki ennyire rá tud kattanni a szgépes játékokra, filmeket nézünk. a véres jelenteknél a szemébe húzza a kapucnit, mint kenny. :) a Dredd-et gyakorlatilag vakon nézte végig.
nem szeretem ezeket az elindulás előtti utolsó napokat. unatkozom.
vámpír baszogat, hogy kezdjek el gondolkozni azon, hogy merre tartson az életem, és hogy mi akarok lenni. annyira megfoghatatlan ez nekem. ahogy leírtam ezeket a sorokat fel is hívtam a Kék pontot és kértem időpontot a pszichomokusnál. kell mielőtt elmegyek.
szóval mi akarok lenni??!!! ha erre azt mondom hogy boldog, akkor lebasztok, hogy miért gondolkozom úgy mint egy 5 éves plusz plagizálom john lennon-t. de ha egyszer nem látom magam, mint egy hivatás elkötelezett művelője? nem tudok kitűzni ilyen célt magam elé. nem vagyok túl ambiciózus mi? nah várj...
az állatkertben jó volt dolgozni, szóval erre a vonalra rá lehet állni, úgyis nyílik egy nagy állatkert most párizsban. fejlesztem a fr nyelvtudásom, és igyekszem bekerülni oda. amekkora állat vagyok kell is nekem egy új kert.
péntek, január 25, 2013
inner peace
13 nap és vissza utazom Párizsba. az előző hetek érzelmi hullámvasút ride-ja kezd elmúlni, és átveszi helyét a jövőbe tekintés, ami szerencsére most már nem teljesen kilátástalan.
van örömhír is!
kisbaba érkezik a csapatba!!! - nem én osztódom nyugi... -
megjött mathilde és már voltunk várost nézni. ma ha minden igaz lepasszolom a szecskába, majd a margit szigetnek veszem az irányt hogy kutyát sétáltassak és poulet-val megosszam a gondolataim.
csak előbb fel kell vhogy ébresztenem ezt az álomkóros fr lányt.
a lakásra is vannak érdeklődők. bízom benne, hogy ki is veszik. jó lenne végre megbízható albérlőt találni.
és éhes vagyok.
szerda, január 23, 2013
info
kedd, január 22, 2013
got the axe
mivel utáltam az egész helyet nem bánom a történteket.
az új mentorom meg volt elégedve velem, de a damage control már hiábavaló volt. irma elintézte :) hálás nem vagyok érte.
kaptam jótanácsot is.
válogassam meg hogy kinek mit mondok, legyek alázatosabb és FMI én "művészlélek" vagyok. HA HA HA...
azbazmeg.
hazajöttem, aludtam, rengeteget.
ma rendet rakok, befizettem csekkeket, elmentem turkálni. vettem egy pulcsit ami kicsi rám, de csíkos és szinte izmosnak nézek ki benne egy bizonyos szögből a megfelelő világítással. aka szinte teljes sötétség.
a holnapi nap lesz igazán izgi.
10kor felhívom az egeret és kérek tőlük egy fasza új szerződést. olyat ami febr elején kezdődik és raktáros lehetek, a boiseriben lakhatok. AMEN
1030kor mint a golyó elindulok a reptérre, de nem a dutyba, nononono, az érkezési oldalra és találkozom Mathilde-dal.
tovább nem tudom.
vasárnap, január 20, 2013
ears
hogy hívom-e? hívom.
addig amíg nincs semmi biztos több szót nem is áldozok rá. de rajta vagyok, hogy februárban újra szolgálatába szegődjek.
ezúttal raktárosként.
péntek, január 18, 2013
ofkorsz
ma a terminál vezető egy teamleader társaságában, aki az írnok szerepét töltötte be plusz a mentorom társaságában félrehívtak. nahh ez érdekes lesz mondtam magamban... nem is tévedtem.
a főnökasszony lehordott a sárga földig és adott 4 teljes munkanapot, hogy "tanuljak alázatot és változtassak a hozzáállásomon".
mi történt? kedves mentorom olyanokat mondott neki rólam, aminek egyrészt csak fele igaz, másrészt azokat a dolgokat amiket mi egymás között megbeszéltünk kitálalt a főnökségnek és persze kiverte a biztosítékot. ment a nyalás és a befeketítés. nevetséges volt. kis híja volt hogy nem röhögtem el magam.
kaptam egy új mentort. beült mellém a kasszába és nem is értette, hogy mire a felhajtás mivel mindent rendben talált és egy rossz szót sem tudott mondani a munkámra. jah de egyet tudott, ne legyek a vásárlókkal ennyire közvetlen, mert bár a klienseket nem zavarja, de a team-ek valszeg nem fogják díjazni. ki a faszt érdekel? fele annyira nem sajátították el az angol nyelvet mint én még jó hogy a "good morning, what can i help you-t ki tudják nyögni. az ha valaki esetleg elbeszélget, viccel az már meghaladja a felfogóképességüket.
a lényeg, hogy új mentorom nagyon jó véleménnyel van a munkámról és objektíven tudja szemlélni a dolgot, úgyhogy amikor leadja a jellemzésem nem fognak találni benne semmit amibe beleköthetnének. és akkor lesz igazi ciki annak a szarkavaró picsának, hogy mire fel csinálta a felhajtást!
hányok a kicsinyes pletykás ostoba emberektől. és ezek után mintha mi sem történt volna még jött jópofizni.
oké nem akarok munkanélküli lenni, hiszen így is mínuszban vagyok. de hogy nem fogok nyalni az tuti. a vevők elégedettek velem, a kasszát pontosan kezelem ennyi a fontos. ha kirúgnak az sem érdekel, nem fogom megsiratni ezt az álnok bandát.
más.
ma volt az óceán interjú. nem jutottunk semmire. elnapoltuk és átküldenek egy fotós szakmai nyelv segédanyagot, hogy hozzá tudjunk szagolni a technikai kérdésekhez.
jövő héten újra próbáljuk.
in mouse we trust...
szerda, január 16, 2013
lábvíz
nem nagyon jövök ki a mentorommal. ott dolgozik már 10+ éve és ez meg is látszik rajta...
tegnap hazajöttem munka után. lefeküdtem aludni, hogy ne a moziban Doors koncerten nyomjon el az álom.
a koncert jó volt, köszönet dórának érte. eljött krs is. nem ez volt pályafutásuk legjobb koncertje sztem, kicsit enerváltnak tűntek.
a film után bementem Tilosba. beszélgettem jóbarátokkal, majd éjfélkor bedőltem az ágyamba és elaludtam azonnal.
ma reggel rendet raktam, letusoltam és lassan indulhatok dolgozni éjfélig.
holnap lesz óceán interjú. írtam ma dizninek. válaszoltak. talán kialakul valami ott is. meglátjuk.
ami biztos, hogy nem sokáig fogom bírni a dutyit. miért? elvesz 12-13 órát a napból és keveset fizet ahhoz, hogy erre berendezkedjek. a munka sem túl érdekes. meg vannak győződve az emberek, hogy rengeteget dolgoznak, de inkább olyan mint egy szővőegylet. aki nem kasszázik, az pletykál és kibeszéli a másikat a háta mögött. a hideg ráz tőle.
hétfő, január 14, 2013
dutyi free
amiben ma pld az a ciki, hogy 5kor keltem, 0630kor kezdtem, 1530kor hazaindultam, 1700re haza is értem. mint egy hulla... vagy kettő. ettem dióstésztát és kénytelen voltam aludni 2 órát.
most jó. 2120 van. van energiám. jeeee... apró bibi, hogy fél óra múlva már le kellene feküdnöm aludni.
ez a 12-13 órás napi prg arra ébresztett rá, hogy ennél a hajó sem lehet nehezebb élet. leszámítva az apróságot, hogy ott egyáltalán nincs szabadnap. de akkor is megpróbálom ha összejön.
csütörtök, január 03, 2013
34-1
itt üldögélek a szobában, ahogy az elmúlt pár hónapban. készítettem egy montázst a meglevő fotóimból hogy lássam az idő múlása miként rajzolja át a képem.
nincs semmi hír a ferihegyi munkahelyről. már nem is hívogatom őket... minek? úgysem arra várok, hogy elkezdhessek dolgozni, hanem hogy felcsimpaszkodjak újból a dizni mentőcsónakba. remélem jobban járok mint Pi és ezúttal nem lesz tele nagymacskákkal.
egyik tavalyi tigrisem máig kísért. nem tudok zöld ágra vergődni az orange-val, és megértetni velük, hogy vigyék a francos modemjüket és dugják fel maguknak. ehelyett lassan már bíróságra akarnak citálni.
most hogy átvilágítanak asszem más sem hiányzik csak ez.
voltam tegnap dili dokinál is. mivel már nem vagyok olyan nagyon megborulva, mint voltam egy hónapja, így a pirulákat sem erőltette, sőt 15 percet le is csippentettünk a sessionból.
arra jutottam, hogy el kell kezdenem egzisztenciát kiépítenem. az az alapja annak, hogy érezzem a létbiztonságot és leszámoljak a kötődési problémáimmal is.
márpedig ha nulláról kell kezdenem akkor inkább kezdem egy olyan országban amiben hiszek. és nem nehéz kitalálni, hogy ez nem magyarország. ezzel megnyugtattam magam és nem tűnik dizni akkora őrültségnek.
de ne igyak előre a medvére, mivel ehhez még az is kell hogy egyáltalán felvegyenek oda.
játékban van még egy óceánjáró hajó, ahol mint fotós kereshetném meg a kenyerem, de az rabszolgasors lenne a köbön, paradicsomos háttérrel.