karácsonyi különszám

üdv... boldog töltött káposztát mindenkinek

itt ülök, a karácsony csak jön csak jön. én meg diablozom. mosom. woody allen filmet nézek. és nem merek egy falatot sem enni, mert jön majd öcskös és náluk fogjuk tele tölteni a bendőnket.

ezen a héten voltam hajón, hála vdani barátomnak, aki bevitt pushkarevre. sztem felejthető és unalmas volt, de ez még mindig jobb mint a felejthetetlenül unalmas.

munka nem kezdődött el. idén már nem is fog. már nem idegesítem magam ezen.

január elején felhívom majd diznit, hogy keresnek e raktárost. január közepén jelentkezem egy cruise hajóra fotósnak.

és ha minden más beszarik akkor maradok ferihegyen.

addigra remélem úgy át leszek világítva hogy nagyon...

volt - oké remélem hogy csak volt - most egy elég depressziós időszakom. ma úgy érzem, hogy átmeneti volt és már minden jobb. és nem is vagyok még részeg. és pláne nem a karácsony szelleme érintett meg. csak most vhogy minden kerek.

kaptam egy nagyon tuti konzervnyitót. isteni ajándék, mert így neki eshetek a lakásban heverő kukorica konzerveknek.

minden jót mindenkinek. nekem kettőt is

everybody must get stove

a kályha a legjobb... meleget ad... balról. el sem mozdulok egész kurva nap mellőle. csak néha. egy kicsit.

amikor ide oda. de gyorsan vissza...

dec 10. semmi hír a munkáról. felvettek már egy hónapja, de az almighty által szájba szerelmeskedett minisztériumnak hatalmas fejtörést okoz, hogy kinyomtasson egy papírt miszerint nem jelentek tenor veszélyt és nem keresnek égen földön bűnüldöző szervek.
remélem at least...

dec 17. semmi hír a munkáról. felvettek már másfél hónapja, de az ...

nada, nyente, rien, lófasz

és ami a legrosszabb, hogy visszamondtam a karácsonyi dizni szerződést. nagyon magam alatt vagyok. elment a kedvem mindentől. itthon maradástól, újrakezdéstől, mosolygástól, pozitív gondolkodástól.

azt hiszem még nem írtam, de majdnem egy hónapja, hogy eljárok egy pszichiáterhez. gondoltam jót tenne nekem, ha megbeszélném egy szakemberrel a bennem kavargó kérdéseket. hogy segít e azt nem tudom... jól kiakadok minden alkalommal amikor ellátogatok hozzá ez biztos. hogy épülök e belőle majd kiderül. felírt dilibogyót, de nem szedem. nem kell. megoldom.

itthon tengődöm, átrendeztem a lakást, így a radiátor mellett kuporgok, olvasok, filmezek, sokat alszom, hogy ne is gondolkozzak, csak teljenek el az órák és köszöntsön be végre vmi más ehelyett a tétlenség helyett.

az itthonlét rám tapad mint egy hártya és ég alatta a bőröm és lelkem egyszerre. szomorú és tanácstalan vagyok.

még ha el is kezdek dolgozni fél év lesz mire rendezve a tartozásaim elérem a mágikus 0-t.

mindannyian tudjuk mi fog következni. az első adandó alkalommal el fogok menni innen. menekülni ha úgy tetszik. rég nem érdekel már mások véleménye.

re-design

elköltöztem. lakáson belül. 34 nm-es palotám egyik sarkából átcigőltem minden fontosat a másik sarkába. éjjel kettőkor.

így most a fűtőtest mellett írom ezeket a sorokat.

még mindig nem kezdtem el dolgozni. lassan 3 hete, hogy várom a minisztérium hivatalos válaszát, hogy nem vagyok terrorista. pff... terrorista... nevetséges...
a tudatos védelmi tréningen kérdeztem a nőt, aki nagy beleéléssel okítottan nekünk hogyan lehet kiszűrni a gatyába rejthető bombát és csalódottan újságolta, hogy ez még nem minden, mert a testüregben elhelyezett c4-gyel semmit sem tudnak kezdeni, pedig ő személyesen ujjazna meg mindenkit akinek Mohammed a neve, szóval őt kérdeztem arról, hogy a reptér fennállása és félig csődje /rip terminal1/ alatt volt e olyan esett, hogy tenoristát fogtak. erre csak ingatta a fejét. nem is kétséges... mivel még a tenorista is örül, hogy visszi a gép innen messze messze, majd hülye lesz mennybe menni amikor közvetlen a járat dubaiba.

ma folytatnom kell a rendteremtést. felszabadult a hidegsarok. letörlöm és telepakolom könyvekkel, hogy azt gondolják rólam a barátaim, hogy tudok olvasni.

ezen a héten orvoshoz rohangáltam. persze amikor beteg voltam és orvoshoz mentem az letiltott, most meg ész nélkül... holnap is mennem kell, de már csak leadni a leletet. pedig már sóhajtottam, ekágéltam, szájbanéztek, gyomronnyomtak, pisit kértek, vért kértek, tüdőt fotóztak... a legszebb az lesz ha nem kezdhetek el melózni vmi miatt, mivel már diznit is visszamondtam. nah akkor megyek világá de rendesen...

találkoztam volt kollégákkal is a héten. jó volt feleleveníteni a storykat, rossz volt látni hogy semmi sem változott.